Keresés az archívumban - Manda

Akadálymentes nézet

Zalaszentgróti fedeles ón serleg - céhpohár I.

Oktatás

Általános

Manda ID: 58054
Cím: Zalaszentgróti műves fedeles ón serleg - céhpohár - kupa a XVIII. századból - I.
Leírás: Ón serleg: kerek talp, tárcsa alakú nodus, hengeres test. A kerek fedő kúposan tagolt, fogója váza alakú. XVIII. századi gyártmány. A zalaszentgróti közös céh (kovács, lakatos, bognár, pintér, asztalos, szűcs, szíjjártó, fazekas, kötélgyártó, nyereggyártó) használta, úgynevezett társ-pohár volt, amelyből a céh gyűlésein ittak. „Nem tudom, hogy pontosan mennyi folyadék fért ebbe a serlegbe, de biztosan több, mint egy liter. Így még az is előfordulhatott, hogy mivel a régi céhes világban az inasból legénnyé előlépő fiatalembernek háromszor, négyszer is ki kellett ürítenie ezt a méretes poharat, tehát egészen jó kedve kerekedhetett avatási ünnepségén. A pohár Zalaszentgrótról érkezett a Balaton Múzeum iparművészeti gyűjteményébe és a MaNDA 3D-s adatbázisában járhatjuk most körbe. A társpohár, vagy céhes serleg, kupa mostanra a múzeumok megbecsült darabja lett, de a céhek középkori világában a céhláda mellett a legnagyobb jelentőséggel bíró tárgy volt. Egyrészt alapanyagával, kimunkáltságával, díszítettségével reprezentálta a céh, és rajta keresztül tagjainak a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyét, másrészt pedig a céhes összejövetelek legfontosabb kellékeként szerepelt. Ezt töltötték meg sörrel, vagy még inkább borral, amiből megfelelő szertartásossággal fogyaszthattak is az arra jogosultak. Akik mindenekelőtt a céhek vezetői, a mesterek voltak, de a társpohár fontos szerepet kapott a mesterré válás előtti szint elérésekor, a legénnyé avatási szertartásokon is. Amikor egyes leírások szerint többször is fenékig ürítvén a poharat, a leendő legénynek innia kellett a király, a helyi földesúr és a céhmester egészségére, majd pedig a céh fennmaradásáért is. (Hogy emellett az avatandó állta a saját és a jelenlevők étel és italfogyasztását is, az csak természetes, de töltenie is kellett és felügyelhetett a kiszolgálásra, az ételek minőségére is.) Zalaszentgrót, vagy régiesen Szent-Grót már a rómaiak idejében is lakott volt, vára 1299-ben, az Árpádok csillagának hanyatlásakor épült a Türje nemzetség jóvoltából. Mátyás alatt a hatalmaskodásra hajlamos, összeférhetetlen Hagymásy család fészkelte ide be magát, és egészen a kihalásukig, az 1650-es évekig birtokolták a települést és az erődítményt. Ami Kanizsa eleste után végvárrá lett és török portyáknak állta útját. A városka 1663-ban lett vásárlás útján gróf Batthyány Ádám tulajdona, és a Batthyányiak megérkeztével megkezdődött a település felvirágzása is. Míg a Hagymásy família a szomszédos nemesekkel, egyházi létesítményekkel való torzsalkodással, kisebb rablóhadjáratok szervezésével, majd a török elleni védekezéssel volt elfoglalva, addig Batthyány Ferenc gróf lecsapoltatta a település mocsarait, utcákat, hidakat építtetett és mindenekelőtt iparosokat telepített az 1776-ban már 143 házból álló városkába. A 3D-ben digitalizált, ónból készült társpohár minden bizonnyal a Batthyányiak idején betelepült iparosok, kovácsok és lakatosok, bognárok és pintérek, asztalosok, szűcsök és szíjártók, fazekasok, kötélverők, és nyergesek közös céhénél volt szolgálatban. Szép formái mellett dísztelensége is szembetűnő, aminek a céh viszonylagos szegénysége mellett más oka is lehet.” (Pálffy Lajos: Ebből többet is megivott, mielőtt legény lett) http://mandarchiv.hu/cikk/2759/Ebbol_tobbet_is_megivott_mielott_legeny_lett
Földrajzi vonatkozás: Keszthely

Kompetencia

Kompetencia: Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam: 5-8. évfolyam
Módszertani javaslat: Az általános iskola 8. osztálya számára a ’Vizuális kultúra’ tantárgy oktatásában a ’Tárgy és környezetkultúra -Tárgy és hagyomány’ tematikai egységen belül a ’A tárgyak formanyelve: arányosság és szimmetria a tárgyalkotásban’ témakör feldolgozása során ajánlott a következő feladat: az indikátor képen látható muzeális értékű zalaszentgróti fedeles ón serleg - céhpohár a 3D panel segítségével a tér minden irányában aprólékosan megszemlélhető, tanulmányozható. A tanulók a forgásszimmetrikus tárgy/téridom/test felépítésében a digitális mérőeszköz segítsével igyekezzenek felfedezni a természet arányait tükröző, harmóniát és nyugalmat sugárzó, a kiegyensúlyozottság és a teljesség érzetét keltő aranymetszés (aurea sectio) törvényszerűségeit! Gyűjtsenek össze minél több példát a tengelyes és középpontos (centrális) szimmetriára vonatkozóan, megjelölve a szimmetriatengelyeket, s a középpontokat! Készítsenek részletes vázlatot, s tapasztalataikat, észrevételeiket osszák meg diáktársaikkal! Keressenek válaszokat arra, miben rejlik a XVIII. századi serleg maradandó esztétikai, művészeti értéke, emberléptékűsége, magával ragadó könnyedsége és szépsége! Házi feladatként e problémakörben végezzenek vizsgálatokat a környezetükben lévő mesterséges és természetes tárgyakra vonatkozóan! E feladat a tanulók digitális kompetencia fejlesztését, s a muzeális értékű tárgyak iránti érdeklődésük felkeltését, forma- és arányérzékük fejlesztését is szolgálja. (kobzosBBL)
Műveltségi terület: Mûvészetek

Kompetencia 2

Kompetencia 2: Szociális és állampolgári kompetencia
Évfolyam 2: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2: A középiskola 12. évfolyam történelem tantárgy oktatásában ’A magyar történelmi források elemzése’ tematikai egységen belül ’A magyarországi céhek története’ témakör feldolgozásához kíván segítséget nyújtani a következő feladat: A tanulók az indikátor kép és a 3D panel segítségével a tér minden irányában a legapróbb részletekig alaposan megszemlélhetik, tanulmányozhatják a XVIII. században készült zalaszentgróti műves fedeles ón serleget, melyet a korabeli kultúrában céhpohárként használtak. A vizuális esztétikai élmény talán felkelti a diákok érdeklődését a magyarországi céhek intézményének komplex vizsgálatára. Házi feladatként a mellékletekben felkínált tudományos segédletek, valamint az interneten és a könyvtárakban, levéltárakban elérhető forrásanyagok és szakirodalmak tanulmányozásával a következő tanórára készüljenek fel egy kiselőadással, melyhez prezentáció kapcsolódik. Szaktanári koordináció mellett a következő együttlét során tegyék közkinccsé új ismereteiket, s folytassanak érdemi szakmai vitát a témakörben! A feladat elsősorban a 12. évfolyam történelmi fakultációs tanóráin történő feldolgozásra ajánlott, s a középiskolai történelem tananyagot ismétlő, közép- és emelt szintű történelem érettségire készülő diákok szaktrárgyi ismereteinek bővítését, valamint a történelmi forráskutatás és forráselemzés módszereinek, kutatómunkálatainak elsajátítását igyekszik elősegíteni. Egyúttal a tanulók összetett problémamegoldó és analitikus (ok-okozati, logikai, asszociatív) gondolkodását, digitális kompetenciájuk fejlesztését, valamint a magyar történelem egy fontos problémakörével való megismerkedését is szolgálja. (kobzosBBL)
Műveltségi terület 2: Ember és társadalom

„A zalaszentgróti fedeles ón serleg - céhpohár szakrális események rituális tárgyaként funkcionált, mint az együvétartozás, a társas szellemi lét szimbóluma: mesterválasztás, céhládavitel, inas felszabadítása, mesterebéd, legényavatás.” (kobzosBBL)

MESTERSÉGEK EMLÉKEZETE - A céhes élet emlékei (pdf)

Adalékok a magyarországi céhek történetéhez (pdf)

Inasképzés a céhrendszerben (1695-1872) (pdf)

Összes letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©