Felvidéki ólommázas agyagkorsó - 'tótkorsó'

Oktatás

Általános

Manda ID
294068
Cím
Felvidéki ólommázas, sötétsárga alapon kétféle világos szürke mintás agyagkorsó - 'tótkorsó' (1880)
Leírás
„A Magyarországon elterjedt fazekastermékek között a nassaui palack mellett szólni kell a tót korsóról, vagy egyszerűbben a tótkorsóról, amit most a túrkevei Finta Múzeum jóvoltából vizsgálhatunk meg alaposan a MaNDA adatbázisában is. Az biztos, hogy ez az edény nem utazott akkorát Túrkevéig, mint a már emlegetett nassaui palack, sőt, az is lehet, hogy nem utazott semekkorát, mert egy környékbeli fazekas is el tudta készíteni ezt a közismert formát. Aminek elnevezése nyilván nem véletlenül rögzült tótkorsóként, hiszen az első ilyen formájú darabok nagy valószínűség szerint gömöri tót (szlovák) fazekasok, vagy a vas és faáruk, vásznak mellett a fazekasok termékeivel is szekerező fuvaros-kereskedők által jutottak el a Nagy Alföldre. Erre a kereskedelmi tevékenységre már a 16. századtól találunk forrásokat, és egészen a 19. század végéig működött a dolog. A kiváló minőségű gömöri agyagok jó része magas hőfokon (1500 Celsius) is égethető, ezért alkalmas főzőedények készítésére is. Ilyen agyag az Alföldön nem igazán fordul elő, így terjedtek el errefelé a jellegzetes tót fazekak, és a fazekas, vagy a fuvaros kocsijában voltak biztosan másfajta égetett agyagedények is. Köcsögök és korsók a víznek, vagy éppen tejnek, kancsók a bornak, butellák, vagy butéliák, flaskók vagy butykosok pedig a pálinkának. Meg persze mindenféle kanták, tányérok és tálak, szűrők és itatók is. Az olcsóbbja csak úgy nyersen, az előégetés után, az értékesebbje pedig mázasan, különféle mintázatokkal díszítve. Jelen esetben egy 1880 körül készült, 35 centiméter magas és 12 centis talpátmérőjű edényt járhatunk körbe, amire egyszerűbb, csíkos, farkasfogas és leveles-indás díszítéseket rajzolt nem annyira ügyes kezű alkotója. Az edények díszítése, ami általában még az égetés előtt írókával történt, sokszor nem a mester, hanem egy jól rajzoló, „író” családtag feladata volt. A fazekas az agyag minősége és a korongozás művelete mellett különösen az égetésre koncentrált, mert ott, a kemencében dőlt el minden. Általában éjjel 2-3 felé indult, és másnap estig tartott a nagy tapasztalatot igénylő feladat, s ha nem figyelt oda, egy halom repedt, törött cserép lett a fáradságos munka eredménye.” (Pálffy Lajos: Tótkorsó) http://mandarchiv.hu/cikk/4507/Totkorso
Földrajzi vonatkozás
Túrkeve

Kompetencia

Kompetencia
Matematikai kompetencia
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Mûvészetek

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam 2
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Mûvészetek
„A faragott tárgyon, fazekas által készített edényen a minta nem pusztán díszítés, hanem sokkal inkább képi üzenet. Azt mondhatjuk, hogy a jelentést hordozó kép (jelkép) díszít is, de jelentése az elsődleges.” (Csörgő Zoltán)
„A faragott tárgyon, fazekas által készített edényen a minta nem pusztán díszítés, hanem sokkal inkább képi üzenet. Azt mondhatjuk, hogy a jelentést hordozó kép (jelkép) díszít is, de jelentése az elsődleges.” (Csörgő Zoltán)
Média letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: