Szentesi palántalocsoló fekete cserépkorsó

Oktatás

Általános

Manda ID
329674
Cím
Szentesi fekete (mázatlan), szalagdíszes, égetett agyag palántalocsoló cserépkorsó (1890-1910)
Leírás
„A népi fazekasság produktumai között találunk különleges, egy-egy feladatra készült darabokat is. Ezeknél jól megfigyelhetők a funkció és a forma összefüggései. Úgy, mit a most vizsgált, a Finta Múzeum munkatársai által 3D-ben digitalizált palántalocsoló esetében is. Az Alföld déli része kedvező éghajlati adottságaival és talajviszonyaival régóta a kertészkedés, a gyümölcsök, de még inkább a zöldségfélék termesztésének központja. A makói hagyma, a szegedi és a kalocsai paprika méltán világhírű, de termelnek errefelé szinte mindent, ami zöldség, vagy gyümölcs. A kisüzemi kertészkedés már a török kiűzése után megjelent a lassan újranépesülő vidéken. Hogy aztán a trianoni békével elszakított Vajdasággal, Bácskával együtt az ország éléskamrájává fejlődjenek a 19. század végére. A nagyobb parcellákon bérmunkával való termelés mellett családi gazdaságok szintjén is foglalkoztak zöldséggel, különösen a magyar konyha alapfűszerévé előlépett fűszerpaprika volt népszerű, hiszen csekély befektetéssel, de sok élőmunkával tisztességes hasznot remélhettek egy-egy szezonban. A munka még márciusban a paprika magvainak elvetésével kezdődött. Ez általában a ház mindig fűtött konyhájának az ablakába tett faládába történt, amibe gondosan kiválasztott humuszos földet tettek. A kikelő kényes kis növény így a tápanyagok mellett napfényhez és megfelelő hőmérséklethez is jutott. A jól gondozott palánták szépen növekedésnek indultak és a kiültetés idejére, május közepére, végére úgy 50 napot töltenek el a páradús, egyenletes melegen. (A fagyosszentek utáni kiültetés előtt újabban vannak akik „kipoharazzák” a leginkább életképes növénykéket.) A palánták locsolására nagyon oda kell figyelni, túlöntözés következtében ugyanis „megdől”, szára elferdül. A palánta jól előkészített földbe történő kiültetése után a nyári csapadékmennyiségtől függően, de állandó öntözést igényel. Amit persze meg lehet oldani vödörrel, vagy locsolókannával is, de ezekkel az eszközökkel nehezebben lehet a kis paprika tövébe juttatni az éltető vizet, mint mondjuk azzal a 40 centiméter magas, Szentesen készült pocakos korsóval, aminek nyaka úgy lett kiképezve, hogy a vízsugár oda kerüljön, ahová szánták. Amúgy ezt a négy körbefutó szalagdísszel ékített darabot a szintén palántázással kezdődő dohánytermesztésben használták, legalábbis a Néprajzi Értesítő 1958-as cikke szerint.” (Pálffy Lajos: Egy igazi palántalocsoló) http://mandarchiv.hu/cikk/5076/Egy_igazi_palantalocsolo
Földrajzi vonatkozás
Túrkeve

Kompetencia

Kompetencia
Matematikai kompetencia
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Matematika

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Természettudományos és technikai
Évfolyam 2
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Ember és természet
„E mázatlan, tűzelfojtásos technikával készült fekete kerámiát szikkasztás előtt a paláston körbefutó csíkok közötti szalagdíszekkel (csikarás), s a nyers állapotban lévő edényt körben függőlegesen ívelt mintákkal (dörzsölés) ékesítették.” (kobzosBBL)
„E mázatlan, tűzelfojtásos technikával készült fekete kerámiát szikkasztás előtt a paláston körbefutó csíkok közötti szalagdíszekkel (csikarás), s a nyers állapotban lévő edényt körben függőlegesen ívelt mintákkal (dörzsölés) ékesítették.” (kobzosBBL)
Média letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: