Keresés az archívumban - Manda

Akadálymentes nézet

Fenékpusztai római kori vas hajító dárda hegy

Oktatás

Általános

Manda ID: 331665
Cím: Fenékpusztai késő római kori vas nyílvessző/hajító dárda/szigony hegy
Leírás: „Hajítódárda hegyeként azonosították a keszthelyi Balatoni Múzeum szakemberei ezt a Fenékpusztán talált, késő római korból származó vashegyet. A 11 centiméteres lelet ugyanakkor méretéből adódóan lehet egy nagyobb nyílvesszőnek a hegye, de akár egy halászó szigony vége is. Erre a formája enged következtetni. A római katonák az évszázadok folyamán, a birodalom tündöklésének és hanyatlásának idején is ugyanazokat a szúró, támadó fegyvereket használták. (A barbárokkal való háborúzások hatására csak a római kard, a „galdius” hossza nőtt meg, különösen a lovasság által használt fajtáknál.) Mégpedig a kard mellett a „pilum” nevezetű hajítódárdát, amely három részből állt. A két méteres fa nyél szilárd illesztéssel egy 60 centis vasrúdban folytatódott, aminek a vége egy különlegesen keménnyé edzett háromszög alakú hegy volt. Ami képes volt akár 20-30 méteres távolságból elhajítva is áthatolni az ellenség pajzsain, vértjein. Hogy aztán tényleg azért volt csak a hegy többszörösen edzve, hogy a célt tévesztett fegyvert a hegy alatti vasrész elgörbülése miatt ne lehessen visszadobni, arról már megoszlik a szakértők véleménye. Az valószínű viszont, hogy az általunk vizsgált hegy nem tartozhatott egy pilumhoz, sokkal inkább egy halászember munkaeszköze lehetett. Erre utal a két „tüske” is, amelyeknek a szerepe az volt, hogy a szigony végén vergődő hal le ne csússzon az eszközről és így el ne vesszen a halász számára. A hegyet ugyanakkor egy nyílvessző végén is el lehet képzelni. Méretéből, kiképzéséből adódóan talán egy nyílvető, ballista avagy skorpió lövedékén, ezeket a nagy tömegben támadó ellenség ellen, és várostromoknál is bevetett eszközöket a görögöktől vették át a rómaiak. Rendkívül hatásosak voltak, akár 350 méterre is elröpítették a nehéz vesszőket, amik ellen nem volt ellenszer, csak a vastag várfalak.” (Pálffy Lajos: A skorpió vasfullánkja) http://mandarchiv.hu/cikk/4964/A_skorpio_vasfullankja
Földrajzi vonatkozás: Keszthely

Kompetencia

Kompetencia: Természettudományos és technikai
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: A középiskola 9. évfolyam fizika tantárgy ’Kinematika – pontszerű testek mozgásának összetétele és felbontása’ tematikai egységen belül ’A vízszintes, függőleges és ferde hajítás’ témakör feldolgozásakor javasolt a következő feladat elvégzése: A tanulók az indikátor képen megtekinthetik és 3D-ben a legapróbb részletességig megszemlélhetik, tanulmányozhatják a fenékpusztai késő római kori vas hajító dárda hegyet, amely egyes vélemények szerint nyílvessző hegyeként vagy szigonyként is funkcionálhatott. A továbbiakban a régészeti leletet a mozgástani probléma vizsgálata során az egyszerűség céljából tekintsük pontszerű testnek! Számítsuk ki, hogy ha sík terepen egy erős késő római kori férfi a hajító dárdát nyelénél fogva testmagasságból (175 cm) vízszintesen 49 km/h kezdősebességgel elhajította, milyen távolságban ért földet! A föld felszínéhez viszonyítva az eldobás pillanatában mennyi energiával rendelkezett a fegyver, ha a tömegét M-nek tekintjük? Ezt követően a korabeli harcos a hajító dárdát ugyancsak testmagasságból 11.5 m/s kezdősebességgel függőlegesen az ég felé röpítette. Milyen magagasságig jutott a harci eszköz, s a feldobás pillanatától mérve mennyi idő múlva csapódott a talajba? Ezt követően fegyverét 57 °-os emelkedési szögben, erejét megfeszítve 54,5 km/h kezdősebességgel bocsátotta útjára. Vajon hány méter távolságig röpült a hajító dárda, s mennyi időt töltött a levegőben? A diákok számítsák ki, a korabeli fegyver röpülési pályájának legmagasabb pontja és a föld közötti távolságot, valamint e mozgásfázisig eltelt időt! Végül Végül a tagbaszakadt harcos egy szikla pereméről 37 km/h kezdősebességgel függőlegesen a mélybe taszítja fegyverét. Vajon milyen sebességgel és mennyi idő múlva vágódik a hajító dárda a 63 m mély szakadék kemény talajába? A probléma megoldása során számoljunk 9.81 m/s2 gravitációs gyorsulással, valamint tekintsünk el a légellenállástól! E feladat elsősorban fizika tanórán történő feldolgozásra ajánlott, s a középszintű fizika érettségire történő felkészülést is segíti. Egyúttal a tanulók digitális kompetencia fejlesztését és az archaikus/ősi kultúrák tárgyi eszközkészlete, a régészeti leletek iránti érdeklődés felkeltését is szolgálja. (kobzosBBL) http://www.mathelp.hon-lapja.hu/erettsegi/teszt/fuggvenytablazat.pdf http://documents.tips/documents/negyjegyu-fueggvenytablazat-5627bb6d3b517.html
Műveltségi terület: Ember és természet

Kompetencia 2

Kompetencia 2: Természettudományos és technikai
Évfolyam 2: 5-8. évfolyam
Módszertani javaslat 2: Az általános iskola 8. osztályában a ’Technika, életvitel és gyakorlat’ tantárgy oktatásában a ’ Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés’ tematikai egységen belül a ’Mérés, szerszámok biztonságos alkalmazása, tapasztalatok megfogalmazása - Tárgyak elkészítése segítséggel, minta alapján’ témakör feldolgozása során javasolt a következő feladat megvalósítása: A tanulók az indikátor fotográfia és a digitális 3D panel segítségével a tér minden irányában alaposan megszemlélhetik, tanulmányozhatják a fenékpusztai római kori vas hajító dárda hegyet. A digitális mérőműszer segítségével a régészeti tárgy szinte valamennyi méretére vonatkozóan vizsgálatokat végezhetnek. Az interneten és az analóg könyvtárakban megtalálható szakirodalmak lehetőséget nyújtanak az érdeklődők számára, hogy odahaza a római kultúrával közelebbről, mélyebben megismerkedhessenek. Miután a hajító dárda hegy legfontosabb méreteire és arányaira vonatkozóan kielégítő információval rendelkeznek ahhoz, hogy nyers agyagból mérethűen megmintázzák a régészeti leletet, szaktanári koordinációval lássanak neki az élethű másolat, a ’makett’ elkészítéséhez. Célszerű az előzetes mérések folyamán adatokkal ellátott vázlatokat készíteni, s a megformázás folyamán a digitális táblán a diákok számára megjeleníteni az eredeti tárgy háromdimenziós képét. A tanulók munka közben használjanak vonalzót, szögmérőt, körzőt, analóg vagy digitális tolómérőt! Tegyük lehetővé, hogy mindenki önállóan dolgozhasson! A következő tanóráig hagyjuk a szertárban megszáradni az alkotásokat, majd közösen értékeljük egymás munkáját! Házi feladatként a gyermekek saját elképzeléseik, fantáziájuk alapján készítsenek agyagból különböző formájú dárdahegyeket! E feladat tantárgyközisége révén a diákok digitális kompetenciáját, vizuális kultúráját, kreativitását, manuális készségét, esztétikai érzékét egyszerre kívánja fejleszteni, valamint lehetőséget teremt az antik római kultúra tárgyi eszközkészlete, díszítőművészete és életmódja, vallás és hiedelemvilága iránti érdeklődés kialakulására. (kobzosBBL)
Műveltségi terület 2: Életvitel és gyakorlat

Fenékpusztán az elmúlt több mint egy évszázadban a régészek tízezernél is több leletet tártak fel. A kerámiák, érmék, növényi maradványok, mezőgazdaságban használatos vastárgyak mellett azonban furcsa módon csak kevés fegyver maradt meg.

Média letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©