Keresés az archívumban

Akadálymentes nézet

Kedvencek (0)

Várvölgyi késő bronzkori kés

Oktatás

Általános

Manda ID: 227755
Cím: Várvölgyi késő bronzkori kés (Nagy-Lázhegy, Kr .e. IX. század)
Leírás: „9-10 évszázaddal Krisztus születése előtt használta ezt a MaNDA adatbázisában 3D-ben is körbejárható kést a gazdája. Pengéjének a hosszából (8,25 centiméter) arra következtethetünk, hogy nem a közelharc eszköze volt. Inkább lehetett az étkezések szereplője, esetleg egy asszony övén lóghatott tokban, mint napi használati eszköz. A kések őse is az úgynevezett marokkő volt, ez az univerzális, és meglehetősen kezdetleges eszköz. Amivel lehetett állatbőrt hasítani, húsokat szabdalni, de a koponyák betörésére is alkalomadtán kiválóan megfelelt. A kövek pattintásának fejlődése, finomodása, az obszidián használata és a csiszolási technikák aztán sokat javítottak az ősi kések hatásfokán. Szép lassan kialakult a funkcióhoz a forma, a késpenge alakja, ami aztán nem sokat változott már a gyorsan röpülő évezredek alatt. Ha jobban megnézzük a keszthelyi Balatoni Múzeumban őrzött bronz késünk formáját, némi hasonlóságot azért találunk a ma is használatos magyar és spanyol bicskák pengéje és eme ősi eszköz között. A penge alakjánál különösen az él ívelésének volt szerepe, ettől függött a vágás hatékonysága. Ami azért is volt fontos, mert általános használati eszközként, békés célokat szolgálva leginkább darabolásra használta a gazdája. Aki ezen esetben – már csak a penge és a markolat díszítettsége okán is – nem a legszegényebb ember lehetett ott a Nagy-Lázárhegyen, Várvölgy határában. A díszítésül szolgáló, a penge fokán, tehát a tetején lévő pontsort és pikkely alakú íveket valamilyen kemény fémeszközzel ütötték bele meglehetősen pontosan a bronzöntvénybe. Ami nyilván többletmunkával, és így a kés árának emelkedésével is járt. Aztán az is valószínű, hogy tulajdonosa „megette vele a kenyere javát”, mert a penge indulásánál megmaradt, kezdődő ívből arra következtethetünk, hogy az él valamikor jóval íveltebb volt, csak aztán szépen elfogyott, a sok köszörülés hatására. Késünk így biztosan megbirkózott a szalonna szeletelésével is, és persze minden hasonló feladattal, amire egy ilyen eszköz való.” (Pálffy Lajos: Rég látott már szalonnát) http://mandarchiv.hu/cikk/6203/Reg_latott_mar_szalonnat
Földrajzi vonatkozás: Keszthely

Kompetencia

Kompetencia: Természettudományos és technikai
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: A középiskolai oktatásban a 9. évfolyam kémia tantárgy tanításában a ’Milyen részecskékből állnak az anyagok, és ezek hogyan kapcsolódnak?’ tematikai egységen belül ’A bronz fémötvözet alkotóelemei, a bronz legfontosabb fizikai és kémiai tulajdonságai – A bronz tárgyak korróziója és restaurálási technikái’ témakörben javasolt a következő feladat megvalósítása: A tanulók az indikátor képen és 3D-ben a tér minden irányában alaposan tanulmányozhatják a Kr. e. IX. századból származó várvölgyi késő bronzkori kést. A tárgy felületén felfedezhetik az öntési (meleg – folyékony halmazállapot) eljárás és a cizellálás technikai hiányosságaiból fakadó makroszkopikus anyagszerkezeti problémákat. Amennyiben a késő bronzkori kés előrehaladott felületi inhomogén korróziós folyamatainak, az ennek következtében fellépő különböző színelváltozásoknak, s lokális amortizációknak is kellő figyelmet szentelnek, az ötvözet/(szilárd oldat és/vagy vegyület) alkotóelemeiről, s annak arányairól a szerzett tapasztalataik birtokában kémiai előismereteik aktivizálásával objektív tényeket állapíthatnak meg. Bizonyára szembetűnő a tárgy sok évszázados környezeti hatások által bekövetkezett korróziója. Az elektrokémiai korrózió hatására létrejövő degeneratív folyamatok milyen mértékben idézték elő a tárgy anyagának átkristályosodását? Az agyagos nedves talaj milyen hatással lehetett a tárgy felületére? A régészeti lelet mechanikus megtisztítása, esetleges SEM-analízise, megröntgenezése után milyen speciális restaurálási módszerek alkalmazhatók a bronz kés rekonstrukciója folyamán? Milyen ragasztószerek használhatók a leváló/'lebegő' apró részecskék rögzítésére? Hogyan történik a nagyobb korróziós hézagok/rések plasztilinnel történő kitöltése/retusálása? Az epoxi alapú gyantából készített pótlások és kiegészítések eldolgozása után patinázással, az edény eredeti darabjaival összhangba hozva alakul ki a tárgy egységes megjelenése. Hogyan-miként történik ez a gyakorlatban? A tanulók a problémával kapcsolatos önálló felfedezéseiket, gondolataikat szaktanári koordináció segítségével vitassák meg osztálytársaikkal! A tanórai munka szakmai mélységét, alaposságát és hitelességét elősegíti, ha a diákok megelőzően házi feladatként tanulmányozzák Szabó Géza A DUNÁNTÚLI URNAMEZŐS KULTÚRA FÉMMŰVESSÉGE AZ ARCHAEOMETALLURGIAI VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN című/tárgyú szaktudományos írásművének egyes fejezeteit, mely a digitális felületen elérhető. Továvábbi segítségül szolgál, ha a bronz eszközök restaurálásának lehetséges módszereiről az interneten elérhető szakirodalmak segítségével tájékozódnak. E feladat a tanulók összetett problémamegoldó és analitikus gondolkodását, digitális, természettudományos és technikai kompetenciájuk fejlesztését, valamint az archaikus kultúrák tárgyi eszközkészlete és életmódja, a régészeti leletek restaurálásának technikái, a bronzötvözetek előállításának eljárásai iránti érdeklődésük felkeltését is szolgálja. (kobzosBBL) http://documents.tips/documents/negyjegyu-fueggvenytablazat-5627bb6d3b517.html
Műveltségi terület: Ember és természet

Kompetencia 2

Kompetencia 2: Matematikai kompetencia
Évfolyam 2: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2: .
Műveltségi terület 2: Matematika

Nyéltüskés bronz kés: A penge háta ívelt, a fokának töve beütögetett vonalakkal és X jelekkel díszített. A penge fok felöli szélén pontsor húzódik, belső oldalán bekarcolt félkörökkel. A nyéltüske és a penge között ovális keresztmetszetű bordás nyakrés.

SZABÓ GÉZA: A DUNÁNTÚLI URNAMEZŐS KULTÚRA FÉMMŰVESSÉGE AZ ARCHAEOMETALLURGIAI VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN (pdf)

Összes letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©