Sármelléki bronzlemezből készített karkötő I.

Oktatás

Általános

Manda ID
181804
Cím
Sármelléki lapos bronzlemezből hajlított-kalapált díszített karkötő (Kr. u. XI. század) - I.
Leírás
„A gyűrűk, nyakláncok és fülbevalók mellett az ember karperecekkel is ékítette magát. Leginkább persze nők, de a férfiak is hordták, sokszor rangjelző funkciója is volt. A Balatoni Múzeum jóvoltából most egy 11. századi bronz karperecet tanulmányozhatunk 3D-ben, amit Sármelléken fordított ki a földből a régészek ásója 1957-ben. A két falu, Csütörtökhely és Hégenföld összeépüléséből létrejövő települést 1474-ben említik először Sármellék néven. A vidék nagy régészeti központja a szomszédos Zalavár és Fenékpuszta volt, de Sármelléken is leletmentő ásatásokat tartottak a 1951-52-ben felépülő repülőtér miatt kibővített vasútállomás területén. Ahol a kora-Árpád kori település temetőjében kutattak a régészek. A ezres években keletkezett sírok leletanyaga között van ez a bronzból kalapált karperec is. Átmérője 6,4 centiméter, tehát valószínűleg egy nő karját ékíthette, de erre utalhat pontkörös díszítése is. Készítője nem sok figyelmet fordított a részletekre, valószínűleg nem egy különleges darabról van szó. Ebből és alapanyagából arra is következtethetünk, hogy nem a település legelőkelőbb asszonyával együtt temették el. A karperec viselése a fémmegmunkálás megjelenéséhez kötődik. A bőr vagy textil alapanyagú karkötők persze korábban is voltak. A karperec már a Bibliában is előfordul, elsősorban nők által viselt ékszerként, de például Sámuel könyvében a királyi méltóság jeleként is emlegetik. A csuklón, vagy felsőkaron hordott fém karikák, hajlított lemezek végig kísérik az ókori embert. Egyiptomban és az Ókori Keleten általánosan hordták, de a görögöknél például csak nők viselték. Rómában férfiak, katonák is hordták császári kitüntetésként a jobb karon (armilla). A népvándorlás népei is ismerték, de a Római Birodalom bukása után felemelkedő frankoknál is elterjedt volt jutalomként, vagy a barátság jeleként. Női ékszerként európai reneszánszát a barokk korban éli, amikor női divat lett a fedetlen kar. Ami, valljuk be, fontos szempont viselésével kapcsolatosan. Ezért is lehet az, hogy a természeti, avagy primitív népeknél, különösen a melegebb éghajlaton, soha sem ment ki a divatból. Varázstalanított korunkban a tisztán ékszer funkció mellett sokan hordják élethosszító vagy betegségektől óvó célzattal. Ilyenkor az alapanyag, a forma és a mintázat mellett többek között a mágnesességnek is szerepe lehet. Az a sármelléki nő, akivel együtt ez a MaNDA 3D-s gyűjteményében is körüljárható ékszer a földbe került, minden bizonnyal egyszerűen csak szépnek találta, vélhetően már keresztény volt és nem tulajdonított varázserőt neki.” (Pálffy Lajos: Vele temették kedvenc karperecét) http://mandarchiv.hu/cikk/3709/Vele_temettek_kedvenc_karperecet
Földrajzi vonatkozás
Keszthely

Kompetencia

Kompetencia
Természettudományos és technikai kompetencia
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Ember és természet

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Matematikai kompetencia
Évfolyam 2
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Matematika
„A koncentrikus kör alakú, ritmikusan ismétlődő vésetekkel díszített korai Árpád-korból származó bronz karkötőt megítélésem szerint nem puszta profán ékszerként, hanem rituális célból (védő funkció) helyezték a megboldogult mellé.” (kobzosBBL)
(2 kép)
Részletes csonttan (pdf)
Összes letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: