Népvándorlás kori szvasztikus bronz fibula

Oktatás

Általános

Manda ID
82761
Cím
Népvándorlás kori szvasztikus bronz fibula (Keszthely-Fenékpuszta-Pusztaszentegyházi-dűlő, Kr. u. VII. század eleje)
Leírás
„Arra biztos nem gondolt a fenékpusztai ékszerész, hogy fibuláját majd egykoron gyanús szemekkel fogják méregetni, és egyes túlbuzgó hivatalnokok akár el is kobozzák, vagy éppen pénzbüntetést rónak ki viselőjére. Nézzük hát most ezt a VII. századi horogkereszt, avagy szvasztika alakú fibulát, amit a pusztaegyházi dűlőben találtak, és digitalizáltak 3D-ben a Balatoni Múzeum munkatársai. Mivel sorozatunk a tudományos népszerűsítés jegyében íródik, most (is) eltekintenénk a mélyebb tudományos magyarázatoktól, okfejtésektől, melyeket szép számmal olvashatunk a horogkeresztekről, szvasztikákról. Annyit viszont nem árt tudnunk, hogy a világ egyik legismertebb és legelterjedtebb ábrázolásáról van szó. Ezért is lehet nehéz dolog eldönteni, hogy akkor most tiltott önkényuralmi jelképnek minősül-e egy szvasztika az adott helyzetben, vagy pedig ősi jelképnek, esetleg egyszerű díszítő motívumnak. Ez utóbbi esetben előfordulhat szólóban, de szerepelhet egy görög és római templomok frízén egymásba fonódva láncban is. Ez a „görög kulcs”, avagy a „meander” a román és gótikus művészettörténeti korszakokban a templomok padlózatára is átkerül, hogy aztán a klasszicizmusban ismét szerephez jusson majd akár a homlokzaton is. Vallási szimbólumként, ősi jelképként minden bizonnyal India volt a szvasztika bölcsője, maga a szó is szanszkrit, szerencsés, jó dolgot jelent. Talán az sem véletlen, hogy éppen Indiában a legelterjedtebb jelenleg, ahol a valláshoz kapcsolódó és a hétköznapi tárgyakon egyaránt előfordul. Mint ahogyan ilyen dolgokat, cserépedényeket díszítettek vele már a görögök által lerombolt Trójában is. Mezopotámiában és az ókori Egyiptomban viszont már nem találjuk nyomát. Biztos azért, mert nem találták szépnek, vagy nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget neki. Mint ahogyan Európában is ez lett volna a sorsa, ha nincs Adolf Hitler. Aki a korban divatos okkultista tanítások buzgó olvasójaként állítólag Jörg Lanz von Liebenfelstől, a kiugrott cisztercita szerzetestől és okkultistától kapta az ötletet a jelkép használatához. A horogkeresztre aztán 1935-ben az ábrázolásokon is rátelepedett a birodalmi sas, és most nem is folytatnám a történetet tovább. Mindenki tudja, hogy mi lett a szerencsés, jó dologból 1935 és 1945 között.” (Pálffy Lajos: Misztikus jelkép betiltva) http://mandarchiv.hu/cikk/5691/Misztikus_jelkep_betiltva
Földrajzi vonatkozás
Keszthely

Kompetencia

Kompetencia
Szociális és állampolgári kompetencia
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Ember és társadalom

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam 2
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Mûvészetek
Egyetemes szimbólum. A magyar népművészetben is előfordul, tekerőlevél néven. Négy szára a négy égtájra mutat, horgai a világegyetem elemi teremtő- és hajtóerőit jelképezik. A mozdulatlan középpont-világtengely körüli tér és az idő körforgását fejezi ki.
Egyetemes szimbólum. A magyar népművészetben is előfordul, tekerőlevél néven. Négy szára a négy égtájra mutat, horgai a világegyetem elemi teremtő- és hajtóerőit jelképezik. A mozdulatlan középpont-világtengely körüli tér és az idő körforgását fejezi ki.
Média letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: