Első világháborús sümegi ezüst karikagyűrű

Oktatás

Általános

Manda ID
224310
Cím
Első világháborús sümegi ezüst karikagyűrű
Leírás
„Mára már jórészt feledésbe merült részlete a világháborúk történetének a hátország háborús adakozása. Az első gondolata ezzel kapcsolatosan mindenkinek az élelmiszercsomag, vagy éppen egy-egy meleg sál vagy zokni küldése, de voltak egészen más megoldások is. Most egy első világháborús karikagyűrű hátterét próbáljuk feltárni, amit a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai 3D-ben is digitalizáltak. Az ezüstből készült lapos karika felirata (1914 hadi emlék 15) után egyértelmű, hogy első világháborús relikviával van dolgunk. Már csak azt kellene eldönteni, hogy úgynevezett frontemlékről, tehát a harcok szünetében fabrikált eszközről, ékszerről van szó, vagy egy korabeli kifejezéssel élve „hazafiúi szükségleti és megemlékezési ékszertárgyról”, tehát egy adakozási akció szereplőjéről. A Kossuth rádió déli harangszójában is többször elhangzik, hogy az első világháború kiterjedt a templomok harangjaira is, de azt már kevesebben tudják, hogy a hadviselő hazáknak a színesfémek (harang, rézmozsár) mellett a nemesfémekre is nagy szüksége volt. Még utolsó Napóleon elleni hadjárat idején indult Németországban az „Aranyat vasért” mozgalom, amiben a hazafiak és honleányok arany és ezüst ékszereiket, jegygyűrűiket cserélték be vasból készült karikagyűrűkért. A dolog nem merült feledésbe, és már 1914 kora őszén Magyarországon is megindította az Auguszta-alap ezt az ékszercserét. A József főherceg felesége, Auguszta Mária Lujza bajor hercegnő védnökségével alakult szervezet vasgyűrűire a Pro Patria 1914 felirat került. Ilyen ékszerhez csak az alap révén lehetett hozzájutni annak vidéki városokban létesített fiókjaiban, vagy központjában, a fővárosi Ritz szállóban, ahová postán is be lehetett küldeni az adományokat. Nagy volt az adakozási kedv a háború első éveiben, 1915 nyaráig Karcagon például 3,5 kg arany és 7 kg ezüst gyűlt össze a fiókirodában. A történethez az is hozzá tartozik, hogy más segélyszervezetek, és ékszerészek is meglátták a lehetőséget az akcióban, és meg is jelentek a különféle anyagú és díszítésű gyűrűik a piacon, közös bennük talán csak az 1914-15-ös felirat. Voltak gyűrűk, amelyekbe I. Ferenc József, vagy a szövetséges hatalmak uralkodóinak képét vésték, egyes élelmes ékszerészek pedig még arra is vállalkoztak, hogy a kellemetlen, és „esetlegesen fertőző” vas gyűrűket részben, vagy teljes egészében arannyal, vagy ezüsttel futtassák. Készültek természetesen a hátországban szerencsegyűrűk is eme ritka vendég jelképeivel, a négylevelű lóherével, vagy éppen a patkóval, amik persze nem óvtak meg a gyilkos pergőtűzben, de rájuk pillantva a békés otthonra lehetett gondolni, a menyasszonyra, a feleségre, vagy valaki másra.” (Pálffy Lajos: Hazafiúi szükségleti és megemlékezési ékszertárgy) http://mandarchiv.hu/cikk/4338/Hazafiui_szuksegleti_es_megemlekezesi_ekszertargy
Földrajzi vonatkozás
Keszthely

Kompetencia

Kompetencia
Matematikai kompetencia
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Matematika

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Szociális és állampolgári kompetencia
Évfolyam 2
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Ember és társadalom
„Vajon miért van az, hogy apokaliptikus méretű tragédiáknak kellett bekövetkeznie a magyar nép sorsában, hogy az össznemzeti érzések fölékerekedjenek az egyéni hiúságnak, s jegygyűrűket és harangokat áldozzanak fel a Haza oltárán?” (kobzosBBL)
„Vajon miért van az, hogy apokaliptikus méretű tragédiáknak kellett bekövetkeznie a magyar nép sorsában, hogy az össznemzeti érzések fölékerekedjenek az egyéni hiúságnak, s jegygyűrűket és harangokat áldozzanak fel a Haza oltárán?” (kobzosBBL)
Média letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: