Keresés az archívumban - Manda

Akadálymentes nézet

Római kori kézi formázású égetett agyagmécses I.

Oktatás

Általános

Manda ID: 320213
Cím: Római kori kézi formázású, díszítetlen, vörösesbarna égetett agyagmécses I.
Leírás: „Ha már a világítással kapcsolatba hozható régi tárgyak körül vizsgálódunk, hát akkor nem mehetünk el szó nélkül a Balatoni Múzeum római kori mécsese mellett sem. Ezek az agyagból készült kis világítóeszközök amúgy is a régészeti leletanyag egyik legjelentősebb darabszámát produkálják. Mert az őszi, a téli nap nagyon rövid és az emberek mindig féltek az éjszaka árnyaitól. Nem mintha fényárba borították volna a kis kamrát, vagy más helyiséget ezek a világítóeszközök. A fényerejük ugyanis nem nagyon különbözött egy gyertyáétól, csak praktikussági szempontok szóltak használatuk mellett. Hogy aztán hol és mikor készítette el az ember az első mécsest, azt nem lehet tudni, de a legtöbbet biztosan a Római Birodalom területén használtak belőlük, emellett a régészeti leletanyagban a terra sigillata edénycsalád mellett pontosan megmutatják az egykori birodalom kiterjedését. (A barbár germánok a limesen túl tüzeket raktak, vagy fáklyával világítottak.) A mécses működési elve egyszerű, az edényke belsejébe jól égő növényi olajat öntöttek, ebbe volt belevezetve a kanóc, amit meggyújtottak. A kis, általában 6-8 centiméteres világítóeszköz tetejét a régész szakma discusnak nevezi. Ezen a többnyire díszített, vízszintes, vagy enyhén domború felületen van a kanóclyuk és az olajbeöntő nyílás. A 4-5 centis talpon pedig a készítő mester vagy műhely bélyegzője, a firma. Ezért is nevezik az alaptípust firmás mécsesnek. Amit Pannóniába észak-Itáliából hoztak magukkal a légiók, majd a katonákat követő kereskedők. Ahogy a terra sigillatáknál, úgy itt is sorozatban gyártott típusok voltak. Előbb elkészítették a mécses két „öntőformáját”, majd ezekbe beletapasztották az agyagot. A két felet ezután összedolgozták, mázazták, égették és mehetett is eladásra a termék. Az általunk most vizsgált egyszerűbb, dísztelen darab viszont forma nélkül, kézi formázással készülhetett, nagyon távol áll például az itáliai mintákat használó aquincumi műhely termékeitől, ami az óbudai gázgyári lakótelep helyén működött.” (Pálffy Lajos: Birodalmi mécsesek sorozatgyártásban) http://mandarchiv.hu/cikk/4913/Birodalmi_mecsesek_sorozatgyartasban
Földrajzi vonatkozás: Keszthely

Kompetencia

Kompetencia: Matematikai kompetencia
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: A középiskola 11. évfolyam matematika tantárgy oktatásában a ’Valószínűségszámítás - Statisztika’ tematikai egységen belül a ’Az elemi statisztikai problémák’ témakörben javasolt a következő feladat számítógépes szaktanteremben történő elvégzése: A tanulók a római kori kézi formázású, díszítetlen, vörösesbarna égetett agyagmécsest az indikátor képen megszemlélhetik, s a 3D panel segítségével a tér minden irányában apró részletességgel tanulmányozhatják. A digitális mérőműszer lehetővé teszi, hogy az ókori agyagmécses méreteire vonatkozóan vizsgálatokat végezzenek. A digitális mellékletben Szentléleky Tihamér ’Aquincumi mécskészítő műhelyek’ tárgyú tudományos igényű tanulmánya és Kovaliczky Gergely ’Két római kori mécses a Sopianae térről’ című írása lehetőséget nyújt az érdeklődők számára a problémakörben történő elmélyülésre, részletes és átfogó ismeretszerzésre. Szentléleky Tihamér munkájának 21. oldalán egy összetett táblázatban közli a vizsgált problémakör kvantifikálható, egymással korrelációba fűzhető adatait. Itt találjuk meg a gázgyári lakások helyén feltárt mécseskészítő műhely valamennyi leletének (égetett agyagmécsesek) azonos firma (latin = "kézjegy, megerősítés") jelzés és darabszám közötti kölcsönösen egyértelmű megfeleltetéseit: ACELI – 1 db; AGILIS – 1 db; APRIO – 0 db; CASSI – 1 db; CRESCE(N)S – 2 db; C. DESSI – 1 db; FAOR – 4 db; FORTIS – 21 db; IEGIDI – 2 db; L. NARI – 2 db; NERI – 2 db; SEXTI – 3 db; SUPER - 1 db; VIBIANI – 2 db. Határozzuk meg az adatbázis mediánját, módusát, terjedelmét! Számítsuk ki az aritmetikai közép, a súlyozott aritmetikai közép, a geometriai közép, a harmonikus közép és a négyzetes közép értékét! Adjuk meg az adatbázis szórásának az értékét a képlet használatával! Készítsünk a firma jelzések és a hozzájuk rendelhető mécsesek számára vonatkozóan szemléletes oszlop- és kördiagramot! Munkánk során használjunk számológépet! E feladat elsősorban a 11. évfolyam matematikai tanóráin történő feldolgozásra ajánlott, s célszerű a problémát közösen, szaktanári koordináció segítségével megoldani, de a 12. évfolyam tananyagot ismétlő, középszintű matematikai érettségire történő felkészülését egyaránt segíti. Egyúttal a tanulók összetett problémamegoldó és analitikus gondolkodását, numerikus számolókészségét, digitális, természettudományos és technikai kompetenciájuk fejlesztését, valamint a római kori kultúra tárgyi eszközkészlete és életmódja iránti érdeklődésük felkeltését is szolgálja. (kobzosBBL) http://www.mathelp.hon-lapja.hu/erettsegi/teszt/fuggvenytablazat.pdf
Műveltségi terület: Matematika

Kompetencia 2

Kompetencia 2: Szociális és állampolgári kompetencia
Évfolyam 2: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2: .
Műveltségi terület 2: Ember és társadalom

(2 kép)

Kovaliczky Gergely: Két római kori mécses a Sopianae térről (pdf)

Szentléleky Tihamér: Aquincumi mécskészítő műhelyek (pdf)

Összes letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©