Római kori kézi formázású égetett agyagmécses II.

Oktatás

Általános

Manda ID
320213
Cím
Római kori kézi formázású, díszítetlen, vörösesbarna égetett agyagmécses II.
Leírás
„Ha már a világítással kapcsolatba hozható régi tárgyak körül vizsgálódunk, hát akkor nem mehetünk el szó nélkül a Balatoni Múzeum római kori mécsese mellett sem. Ezek az agyagból készült kis világítóeszközök amúgy is a régészeti leletanyag egyik legjelentősebb darabszámát produkálják. Mert az őszi, a téli nap nagyon rövid és az emberek mindig féltek az éjszaka árnyaitól. Nem mintha fényárba borították volna a kis kamrát, vagy más helyiséget ezek a világítóeszközök. A fényerejük ugyanis nem nagyon különbözött egy gyertyáétól, csak praktikussági szempontok szóltak használatuk mellett. Hogy aztán hol és mikor készítette el az ember az első mécsest, azt nem lehet tudni, de a legtöbbet biztosan a Római Birodalom területén használtak belőlük, emellett a régészeti leletanyagban a terra sigillata edénycsalád mellett pontosan megmutatják az egykori birodalom kiterjedését. (A barbár germánok a limesen túl tüzeket raktak, vagy fáklyával világítottak.) A mécses működési elve egyszerű, az edényke belsejébe jól égő növényi olajat öntöttek, ebbe volt belevezetve a kanóc, amit meggyújtottak. A kis, általában 6-8 centiméteres világítóeszköz tetejét a régész szakma discusnak nevezi. Ezen a többnyire díszített, vízszintes, vagy enyhén domború felületen van a kanóclyuk és az olajbeöntő nyílás. A 4-5 centis talpon pedig a készítő mester vagy műhely bélyegzője, a firma. Ezért is nevezik az alaptípust firmás mécsesnek. Amit Pannóniába észak-Itáliából hoztak magukkal a légiók, majd a katonákat követő kereskedők. Ahogy a terra sigillatáknál, úgy itt is sorozatban gyártott típusok voltak. Előbb elkészítették a mécses két „öntőformáját”, majd ezekbe beletapasztották az agyagot. A két felet ezután összedolgozták, mázazták, égették és mehetett is eladásra a termék. Az általunk most vizsgált egyszerűbb, dísztelen darab viszont forma nélkül, kézi formázással készülhetett, nagyon távol áll például az itáliai mintákat használó aquincumi műhely termékeitől, ami az óbudai gázgyári lakótelep helyén működött.” (Pálffy Lajos: Birodalmi mécsesek sorozatgyártásban) http://mandarchiv.hu/cikk/4913/Birodalmi_mecsesek_sorozatgyartasban
Földrajzi vonatkozás
Keszthely

Kompetencia

Kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Mûvészetek

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Szociális és állampolgári kompetencia
Évfolyam 2
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Ember és társadalom
A római korban felvirágzó mécseskészítő műhelyek tömegesen ontották a legkülönbözőbb típusú/alakú, díszített vagy díszítetlen, sokszor a firma jelzés nélküli, egyszerű ember szerényebb ízlésének és erszényének megfelelő égetett agyagmécseseket.
(2 kép)
Kovaliczky Gergely: Két római kori mécses a Sopianae térről (pdf)
Szentléleky Tihamér: Aquincumi mécskészítő műhelyek (pdf)
Összes letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: