Mészkőből készített óhidai kaszafenő kő I.

Oktatás

Általános

Manda ID
348892
Cím
Mészkőből készített óhidai kaszafenő kő (kaszakő, kaszapengető, fén, fenkő, csiszakő, paticskő) I.
Leírás
„No jó, a most 3D-ben nézegethető eszközzel nem pengették, hanem fenték a kaszákat, az ismert népdalban is megjelenő pengetés az a kaszák kalapálásánál keletkező hangra utal. Az igaz, hogy a fenés és a kalapálás is a kasza élesítésére szolgáló évszázados tevékenység, ez az óhidi kaszakő sem „mai gyerek”, ha a formáját és múzeumi pályafutását nézzük. Most a Balatoni Múzeum gyűjteményébe tartozik, ott is digitalizálták 2015-ben. Keszthelyre a Darnay-gyűjteményből került, ide pedig a Sümegtől 10 kilométerre nyugatra fekvő zalai falucskából, Óhidról. Óhid a Fenyős patak két partján fekvő tipikus nemesi falu volt (legalább százra rúgott Zalában a számuk), először 1406-ban történik említés róla az oklevelekben. A Dunántúlt is hatalma alá hajtani igyekvő török ellen kisebb várat is építettek szilvafás nemesei, ami nem volt ritka Zalában, ahol vagy harminc ilyen kisebb-nagyobb építmény szolgálta a védelmet, hozzávetőlegesen kétezer lovast és 1800 gyalogost kitevő állandó helyőrséggel. (A létszám konkrét támadás esetén a megerődített helyekre menekülőkkel a többszörösére nőhetett.) A török idők után aztán ahogy máshol is, részben jobbágyi sorba került lakossága, 1733-ban épült fel temploma és ahogy a világhálón is olvasható, 1785-ben már 690-en lakták legnagyobb részt földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozva. (Jelenleg 595 fő a lakossága.) Ez utóbbi foglalatosságokhoz pedig elengedhetetlenül szükséges volt mint szerszám, a kasza is, ami a téli takarmány, a széna levágása mellett a 15. századra a sarló helyett az aratás legfontosabb eszköze is lett. Az edzett acélból kalapált, fanyelű szerszámok élezése két részletben történt. Először „megverték” avagy „megkalapálták” a kaszát: a szerszám élét egy kaszaüllőre helyezték és a kalapács vékony végével, a „smórjával” egyenletesen végigverték. Ez történhetett a kaszálásra, aratásra való felkészüléskor otthon, de egy hordozható, fatuskóba vert üllő segítségével a munkavégzés helyén is. A kasza fenése, vagy köszörülése nem volt helyhez kötve, fenőkő kellett hozzá és víz, ami a kaszakő derékra kötött tartójába, a fából vagy állatszarvból készült tokmányba volt töltve. A kaszakő alapanyaga sokáig a terméskő volt, csak a múlt században terjedtek el az őrölt, préselt és ragasztott fenőkövek. A most 3D-ben megnézhető 14 centiméteres darabot nagyra tarthatta tulajdonosa vagy készítője, mert még át is fúrta, és egy madzaggal vagy szíjjal így biztosítani tudta, hogy az értékes holmi el ne vesszen.” (Pálffy Lajos: Óhidi kaszapengető) http://mandarchiv.hu/cikk/5212/Ohidi_kaszapengeto
Földrajzi vonatkozás
Keszthely

Kompetencia

Kompetencia
Természettudományos és technikai kompetencia
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Ember és természet

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Matematikai kompetencia
Évfolyam 2
5-8. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Matematika

Adatok exportálása: