Avar kori kosaras arany fülbevaló I.

Oktatás

Általános

Manda ID
82210
Cím
Avar kori kosaras arany fülbevaló I.
Leírás
„A temetőket feltáró régészek a gyűrűk és karperecek mellett leggyakrabban fülbevalókra bukkannak a sírokban. Ezeket az ékszereket a férfiak is viselték a történelem folyamán. Most egy avar kori, nőknek készült párt tanulmányozhatunk 3D-ben a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményéből. Már az ősember is, kezdhetném az ismert módon mondandómat, és bizony így is kell kezdenem, hiszen ezt az ékszerfajtát már állatbőrökbe burkolózó eleink is kedvelték, mégpedig akkoriban állítólag leginkább a férfiak. A hegyes csontokkal átlyukasztott fülekbe csontból, fából csiszolt formák, vagy éppen fogak, agyarak kerültek, és a fülbevalók – a nyakláncokkal és karkötőkkel együtt – viselőjük erejét, rangját, méltóságát is jelezték. Egy-egy jobban sikerült darabért vélhetően már akkor birokra keltek egymással, és ez így maradt sokáig az idők folyamán. A fémhasználat elterjedésével pedig megjelentek a réz és bronz fülbevalók is, és természetesen az arany és az ezüst ékszerek, amik mindig és mindenhol a tehetősebbek birtokában voltak. E fémek értékét a viszonylagos ritkaságuk, a könnyű megmunkálásuk és a soha el nem kopó fényük adta meg. A drágakövek, vagy féldrágakövek, gyöngyök csak azután kerültek a képbe, hogy megtanulták foglalatba foglalni, később átfúrni ezeket. Ehhez már fejlett eszközökre, technikákra volt szükség, az ókori nagy birodalmakban már sok mindenre képesek voltak ezen a téren, de az ötvösművészet, az ékszerkészítés mondhatni, hogy a 16. századra érte el fejlődésének csúcsát. Leginkább azért, mert óriási volt a kereslet, a reneszánsz hölgyei bolondultak a csábításhoz nélkülözhetetlennek tartott ékszerekért, köztük a díszes, csüngős fülbevalókért. Az akkori művelt világot jelentő Európa férfijai, különösen a katonák és a matrózok inkább karikát hordtak az egyik (vagy ritkábban mindkét) fülükben a jó szerencséért, vagy éppen a rontás ellen. A tengerészek hagyománya szerint partra vetett holttestüket majd ezekért az arany karikákért temetik el a jóindulatú emberek. A fülbevalók valamennyi ma ismert formáját (sima karika, karika csüngőkkel, ékkő pálcás foglalatban) ismerték, mint ahogy a díszítés technikáit is. Még Bizáncból származtatják a keszthelyi fülbevalón is alkalmazott, filigrános technikát, ami az ékszer „kosarát” díszíti. Itt az aranyból és az ezüstből vékony drótot húztak és ezt forrasztották rá mintázatokban a tárgyakra. Mivel ehhez már komoly szakértelem és eszközök kellettek, feltételezhető, hogy nem Keszthelyen készültek a most 3D-ben körüljárható, avar temetőből előkerült darabok. Akár bizánci munkák is lehetnek, hiszen az avarok rendszeresen támadták a birodalmat, nem kevés zsákmányt szerezve.” (Pálffy Lajos: Amit magunkkal viszünk a sírba is) http://mandarchiv.hu/cikk/3886/Amit_magunkkal_viszunk_a_sirba_is
Földrajzi vonatkozás
Keszthely

Kompetencia

Kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Mûvészetek

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Természettudományos és technikai kompetencia
Évfolyam 2
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Ember és természet
Média letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: