Sümegi katonai lovassági csappantyús pisztoly I.

Oktatás

Általános

Manda ID
62691
Cím
Sümegi katonai lovassági csappantyús pisztoly (XIX. század közepe) - I.
Leírás
„Egy újabb 3D-s tárgy a MaNDA adatbázisából. Az 1844-es lovassági pisztoly pont arra volt jó, amire tartották. Hogy hol is? Hát a „nyeregkápában”, mégpedig párosával. Közelharcban, amikor ember ember ellen feszült, végső érvként szolgált. Ha valaki erősen vesztésre állt a kardot ügyesebben forgató ellenfelével szemben, akkor érdemes volt a szabad kézzel elővenni, és az arcába sütni az ellenfélnek. Valahogy úgy kezdődött, hogy rájöttek: a puskaport csőbe kell önteni, majd egy golyót utána gurítani és az egészet lefojtani valamivel. Végül az egészet hátul, egy lyukon begyújtani, és meg is történt a lövés. A többi már csak fejlesztés, mechanika kérdése. A szakállas puskából muskéta lesz, majd a parázsló kanócot a gyújtólyukhoz szorító szerkezetet egy kis zsákutcának bizonyuló kitérővel (dörzskerekes puska) a 17. századtól acélra csapódó, szikrákat produkáló kovakővel váltották fel. Ez a mechanizmus már megjelenik a puskák egykezes változatain, a pisztolyokon és karabélyokon is. Az úgynevezett kovás puskák és pisztolyok aztán egészen a 19. század elejéig megbízhatóan kiszolgálták az ember gyilkos szenvedélyeit. Csak a mechanika finomodott, az elv ugyanaz maradt. A kovás puska vagy pisztoly viszont esőben nem volt igazán használható, ezért továbbléptek, a „kakas” a ravasz (hivatalosan elsütő billentyű) meghúzása után egy kapszlira avagy gyutacsra, esetleg csappantyúra (van különbség, de most ne menjünk bele) csapódott, ami erre szúrólángot (gyufa!) produkált, és begyújtotta a csőbe fúrt lyukon keresztül a lőport. Itt már eshetett az eső, de mégsem ez lett a jövő megoldása. Mégpedig azért, mert 1814-ben a világra jött Samuel Colt és 1836-ban összerakta első, akkor még igencsak rozoga forgótáras pisztolyát. Aminek még minden „lyukát” külön-külön fel kellett tölteni puskaporral, aztán rányomni a golyót, végül, hogy ne robbanjon fel egyszerre az egész, zsírral le is kellett zárni a lyukakat. És ezután még a hat kapszlit is fel kellett rakni a helyére. Nem volt egyszerű, az biztos, de a kakas ismételt felhúzásával már hatot lehetett lőni az eszközzel. A töltény tökéletesítésével aztán a dolog jóval egyszerűbbé vált, de ez már a westernfilmek világa, mi nézzük inkább ezt a 3D-ben digitalizált csappantyús pisztolyt. Ami Colt találmányának ismeretében már akkor elavult volt, amikor Ausztria-Magyarország hadseregében rendszerbe állították. Colt találmányát már az 1850-es évek végén tömegével használta az amerikai hadsereg, a polgárháborúban már ezzel a hatékony eszközzel ölték halomra egymást az északiak és a déliek. A jó öreg, álmos Európában, pontosabban Bécsben az illetékesek viszont egy túlhaladott szerkezet tömeggyártását rendelték el. Mert a fentiek alapján belátható, hogy az 1844 M lovassági pisztoly nem volt a legkorszerűbb megoldás. Nem is volt rendszerben sokáig, 1859-ben már ki is vonták, de a számunkra nagyon fontos időszakban, a szabadságharc alatt a karabélyok mellett ezzel a fegyverrel küzdöttek a huszárok, de ilyenek voltak az osztrák lovasságnál is rendszerben, minthogy köztudottan 1848 őszéig nem volt két különálló hadsereg. A Balatoni Múzeum birtokában lévő fegyver láthatóan tökéletes állapotban van, csak a töltővesszője hiányzik a faburkolatba zárt, amúgy huzagolás nélküli cső alól.” (Pálffy Lajos: Ez a pisztoly már akkor elavult volt, amikor gyártani kezdték) http://mandarchiv.hu/cikk/2655/Ez_a_pisztoly_mar-akkor_elavult_volt_amikor_gyartani_kezdtek
Földrajzi vonatkozás
Keszthely

Kompetencia

Kompetencia
Természettudományos és technikai kompetencia
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Ember és természet

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Szociális és állampolgári kompetencia
Évfolyam 2
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Ember és társadalom
Média letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: