Somlyóvásárhelyi fából faragott csutora I.

Oktatás

Általános

Manda ID
43940
Cím
Somlyóvásárhelyi fából faragott, gazdagon ékített csutora (Somlyóvásárhely - Csabrendek, 1890) - I.
Leírás
„Nem lehetett rossz dolga ennek a csutorának, avagy alföldiesen kulacsnak, ami Csabrendekről vagy még inkább Somlóvásárhelyről került be a Balatoni Múzeum gyűjteményébe, és a keszthelyi intézmény jóvoltából 3D-ben elérhető a MaNDA adatbázisában is. Nem lehetett rossz dolga, hiszen míg használatban volt, minden bizonnyal somlyói bort tartott benne a gazdája. „Ő” meg hűvösen tartotta ezt a mindenkor remek bort cserébe a gazda és az általa megkínált férfiemberek legnagyobb örömére. A fából készült csutorák vagy kulacsok a néprajzi lexikon szerint az 1600-as években tűnnek fel Magyarországon. (Korábban az italok tárolására állatbőrből készült tömlőket és kiszárított tökféléket használtak leginkább – az agyag és üvegedények mellet.) Az általában 3-5-8 liter folyadék befogadására is alkalmas, palástjára állított lapított korong alakú edények az 1600-as években, a már említett forrás szerint déli irányból érkeztek Magyarországra. A török kiűzése után még sokáig hozzátartoztak a katonák felszereléséhez, de az utazók és a földművesek is ebben tartották napi folyadékszükségletüket. A kevésbé szerencsés csutorákban víz volt többnyire, míg a jó helyre kerültek a hegyek levét tarthatták hosszabb-rövidebb ideig gyomrukban. A most már 3D-s felbontásban körül járható edény talán Somlyóvásárhelyen készült, az egyházzal, a hatalmaskodó Endrődy és Csoron családdal, majd a törökkel is küszködő egykori mezővárosban úgy 1890 körül. Készítője lehetett akár egy „csutorás”, kulacskészítő is, aki azért számíthatott némi szerény megélhetésre a Somlyó tövében. Ez a három liter körüli űrtartalmú edény az egyik oldalán hordozza a gazdája, Schreimer Dénes nevét. Akinek ősei talán a környék asztalosai voltak és egy nagybirtokos telepíthette be a török idők után a státuszát még az 1800-as évek közepéig megőrző mezővárosba. Az biztos, hogy 1828-ban Vásárhelyen már 28 kézművest jegyeztek fel, közöttük pedig lehetett egy csutorás is, aki persze más, a paraszti háztartásban használatos eszközöket is faraghatott vagy készíthetett esztergáján. Azt is csak találgatni lehet, hogy e növényi motívumokkal díszített darab egyik oldalára miért faragták rá azt az edényt és a tartalmát kavargató kezet. Talán Schreimer úr foglalkozására akartak utalni vele? Nem tudni, de az biztos, hogy a másik oldal jellegzetes formájú koronás címere és felirata dicsérendő hazafiasságról tesz tanúbizonyságot. Példát vehetnénk róla!” (Pálffy Lajos: Szerencsés csutora) http://mandarchiv.hu/cikk/3073/Szerencses_csutora
Földrajzi vonatkozás
Keszthely

Kompetencia

Kompetencia
Matematikai kompetencia
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Matematika

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Idegen nyelvi kommunikáció
Évfolyam 2
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Élő idegen nyelv
„Nem csak a mívesség határozza meg tehát a népi iparművészek által alkotott tárgyak értékét - azok akkor teremtenek köteléket az ember és természetes környezete között, ha élővé teszik a népművészeti jelrendszer jelentésszintjeit.” (Csörgő Zoltán)
(2 kép)
Összes letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: