Imhotep egyiptomi mészkő szobrocskája II.

Oktatás

Általános

Manda ID
120114
Cím
Imhotep egyiptomi mészkő szobrocskája (Kr. e. VII-IV. század) - II.
Leírás
A szobortöredék Imhotepet ábrázolja, aki történeti személy volt: ő tervezte és építtette a Kr. e. III. évezred közepén (Kr. e. 27. század) uralkodott Dzsószer fáraó híres szakkarai Lépcsős Piramisát. Halála után legendás híre fennmaradt: bölcsként és varázslóként tisztelték, a Kr. e. I. évezredben azonban már isteni kultuszban is részesítették. Úgy tartották, hogy közvetíti az istenek felé a halandók kívánságait és sikerrel jár közben az érdekükben. Ábrázolásain ülő, papirusztekercset az ölében tartó írnokként jelenítik meg alakját. „Nem volt más, mint az egyiptomi Imhotep, aki megtervezte és levezényelte Dzsószer fáraó szakkarai lépcsős piramisának építését. Neve pedig azóta is fényesen ragyog, úgy ötezer év távlatából, ami nem kis dolog. Most a Szépművészeti Múzeum kincsei között lévő szobrocskáját nézhetjük meg a 3D-s technika segítségével a MaNDA adatbázisában. Imhotep (nevének fordítása: „aki békében érkezik”), sokkal több volt, mint egy ügyes építőmester, bár a hagyomány szerint ő volt az, aki követ használt először az agyagtégla helyett, mások pedig neki tulajdonítják az oszlopok alkalmazását is. Az biztos, hogy az általa megvalósított 125x115x61 méteres lépcsős piramis kőből készült, a korábbi, agyaggal kevert köves technika is ott van még a belsejében, masztabának induló alapjában. És ott van az 570 méternyi folyosó is, és a 400 kisebb-nagyobb helyiség, meglehetősen kaotikus elrendezésben. De Dzsószer fáraó nincsen ott, és a kutatók szerint nem is volt soha. Talán azért, mert már a halála előtt kirabolták a készülő, családtagok által már „belakott” sírt. Amiben számos másodlagos temetkezésre, darabokra tört múmiákra is bukkantak, tehát nem hagyták kihasználatlanul a 10 méter magas kőkerítéssel és 40 méter széles árokkal védett objektumot az élelmes egyiptomiak. Imhotep, úgy sejtik, hosszú életű volt, talán négy fáraót is kiszolgált, de a feliratok alapján Dzsószernek volt a barátja, aki a főpapság mellett több címmel is jutalmazta. Jeles orvos és mágus is volt egyben, tudott operálni és a népbetegségeket gyógyítani. Ezért is lett Krisztus előtt 700 körül az orvoslás istene. A birodalom közigazgatását működtető írnokok is tisztelték, és a papirusz feltalálójának, tökéletesítőjének tartották. Az írás kezdetén mindig egy kis tintát cseppentettek a földre, rá emlékezve. És persze jeles gondolkodó is volt, aforizmaszerű megnyilatkozásait a Bölcs mondások könyve őrzi. Mi pedig most megnézhetjük számtalan későbbi, időtlenséget sugárzó szobra közül az egyiken a végtelenséget fürkésző tekintetét, az ehhez tartozó jellegzetes fejtartást, és bölcs mosolyt, ami ott van mindegyik ábrázolásán hosszú évezredeken keresztül.” (Pálffy Lajos: A történelem első neves építésze) http://mandarchiv.hu/cikk/5874/A_tortenelem_elso_neves_epitesze
Földrajzi vonatkozás
Budapest

Kompetencia

Kompetencia
Idegen nyelvi kommunikáció
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Élő idegen nyelv

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Szociális és állampolgári kompetencia
Évfolyam 2
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Ember és társadalom
Média letöltése

Adatok exportálása: