Szentendre-szigeti késő bronzkori egyfülű urna I.

Oktatás

Általános

Manda ID
447776
Cím
Szentendre-szigeti késő bronzkori egyfülű urna (Urnamezős kultúra, Kr. e. 1400/1300-900/800)
Leírás
„Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán. A halottak elégetését a közegészségügyi okok, tehát a bomlással felszabaduló kórokozók mellett a visszatérésüktől való félelem is motiválhatta. Aztán az is igaz, hogy sok helyen egy nagy rakás fát összeszedni jóval könnyebb volt, mint a sírgödröt megásni, de ez csak egy laikus felvetése, nem is kell foglalkozni vele. Az viszont biztos, hogy a szigeti temetőben talált urnában is az úgynevezett urnamezős kultúra emberének hamvai nyugodtak egészen a régészek megérkezéséig. Ezt a halomsíros kultúrát követő, Európa nyugati felétől a Dunántúlig, és a nagy folyón is néhol átnyúló történelmi időszakot a bronzkor részének tartjuk. A temetkezési forma talán éppen ennek a fémnek a kereskedelmével terjedt el az Alpok kelti és északi lejtőitől eljutva egészen a holland tengerpartig. A biztosan meglévő információ ármlást pedig fokozatosan egységesedő tárgyi formák követik, amit leginkább a fegyvereknél és a karpereceknél lehet tapasztalni. Magyarországon s Vas megyei Velemben, a Szent Vid hegyen és a Celldömölk melletti Ság hegyen folyt a bronz feldolgozása. Ide az alapanyagot az Alpokból és a felvidéki Urvölgyből, vagy Libetbányáról szállították. Az olvasztókat működtetők pedig már elhamvasztották a halottaikat is, mint ahogyan ez akkoriban jellemző volt az egész Dunántúlra. Egyes kutatók a kelták őseinek tartják ezeket az „urnamezősöket″, az biztos, hogy szerettek a hegyek tetejére, folyók partjára letelepedni, és már később, a keltákhoz hasonlóan, földvárakat is építettek. És paticsfalu, gerendavázas házakban laktak, emellett – mint eme edényen is látszik – fejlett volt a kerámiájuk is. És ha megnézzük eme urna paramétereit, hát azt láthatjuk, hogy közel megegyezik a mai temetkezéseknél használatosokkal. Ami biztos csak véletlen lehet, kevés a valószínűsége ugyanis annak, hogy a fával történő égetés után ugyanannyi hamut tudtak volna összegyűjteni, mint mostanában a krematóriumokban.” (Pálffy Lajos: Hamvaink hajléka) http://mandarchiv.hu/cikk/7163/Hamvaink_hajleka
Földrajzi vonatkozás
Szentendre

Kompetencia

Kompetencia
Természettudományos és technikai kompetencia
Évfolyam
5-8. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Ember és természet

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Anyanyelvi kommunikáció
Évfolyam 2
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Magyar nyelv és irodalom
Szürkésbarna színű, felfelé szűkülő nyakú, finom ívben kiszélesedő peremű, nyomott hasú, egyfülű urna. Vállát körbefutó, besimított, kissé szabálytalan vonalak díszítik. Rendhagyóan harmonikus formájú és térbeli szerkezeti tagoltságú kultikus agyagedény.
Szürkésbarna színű, felfelé szűkülő nyakú, finom ívben kiszélesedő peremű, nyomott hasú, egyfülű urna. Vállát körbefutó, besimított, kissé szabálytalan vonalak díszítik. Rendhagyóan harmonikus formájú és térbeli szerkezeti tagoltságú kultikus agyagedény.
Kovács Tibor: A bronzkor Magyarországon (pdf)
A BRONZKOR (pdf)
Az aranymetszés története (pdf)
Összes letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: