Hírlövő ágyúcska a Phoenix gályáról I.

Oktatás

Általános

Manda ID
65298
Cím
Festetics György Phoenix gályájának hírlövő ágyúcskája a XVIII. század második feléből I.
Leírás
„A lármamozsár, vagy némileg hosszabb csövű változata, a hírlövő ágyú méretesebb rokonaival ellentétben békés célokat szolgált. Használatuk idején még nem találták fel a távírót (és természetesen a mobiltelefont sem), ezért hát jó messze elhallatszó dörrenésükkel hívták fel a figyelmet valamilyen veszélyre, eseményre. A tehetősek emellett „örömöt is lőttek” velük, szaporán durrogtak lakodalmak, mulatságok alkalmával is. A keszthelyi Balaton Múzeumban őrzött, és a MaNDA adatbázisában 3D-ben digitalizált hírlövő ágyúcska Festetics György híres balatoni vitorlás gályájának, a Phoenixnek az érkezését jelezte előre. Füred és Keszthely előtt 6-6 lövéssel. Azért a Festetics-család keszthelyi megtelepedése előtt is voltak vízi járművek a Balatonon, ahol többször is összecsaptak például a magyar és a török sajkások. A hétköznapokban az óriási tölgyek törzséből faragott bödönhajók mellett deszkákból is építettek csónakokat, de az első igazán jelentős vízi alkalmatosságok létrehozása a keszthelyi grófokhoz fűződött. Akik elnyerték a királyi kamarától a sókereskedelem jogát. A kor egyik legfontosabb árucikkét Balatonkenesétől Fenékpusztáig utaztatták hajón, először a Festetics Pál által állítólag holland mesterrel építtetett evezős vitorlásán, a Christophon. (A sót korábban jóval lassabban, a Dunától végig a Balaton mentén szekerekkel szállították, amiket visszafelé jóféle balatoni borokkal rakodtak meg.) A Christoph 1760-körül állhatott szolgálatba és harminc év után amortizálódott le teljesen. Pál gróf utóda, a könyvtáralapító György a hajózás terén is nagyon innovatívnak bizonyult, amikor egy Triesztből hozatott mesterrel, Antonio Borival (1764-1835) remek kis flottát építtetett fenékpusztai „Arzenáljában”. Bori előbb hat kisebb hajót készített, közülük a vezér a 12 méter hosszú Stella volt. Ezek lehettek a vizsgamunkák, ami után 1796-ban Bori hozzáfoghatott főművéhez, a Phoenix-hez. A bakonyi tölgyből ácsolt, Grácból hozatott szögekkel összeállított két árbocos, nyolc pár evezős tavi hajó 28,5 méter hosszú és 7,6 méter széles lett, és 3000 mázsa só alatt volt állítólag 63 centiméteres a merülése. Így a legtöbb helyen nem is tudott kikötni, ezért egy nyolc pár evezős kis vitorlás „postahajót” vontatott, amivel a partra tették a megrendelt sómennyiséget. A Phoenix 1797. július 16-án lett fényes ünnepségek közepette vízre bocsájtva Fenékpusztán. A Magyar Hírmondó által is tudósított, lakomákkal is megült jeles ünnepre, pontosabban a hajó feliratának elkészítésére költőversenyt is hirdettek, amin mások mellett olyan jelességek is indultak, mint Batsányi János és Baróti Szabó Dávid. (Jó magyar szokás szerint a poéták persze össze is vesztek, plágiummal vádolva egymást.) Az olasz halászhajókra hasonlító vitorlás gályán a korabeli, vélhetően túlzó leírások szerint a kapitány (Bori) mellett 24 evezős, 6 altiszt, kormányos, vitorlamester, ágyúmesterek (!), ácsok, lakatos, orvos, mérnök, szakács és kukta, cukrász, két vadász és halászok is szolgáltak. A hajónak a só szállítása mellett fontos reprezentatív feladatai is voltak. Utazott rajta József nádor mellett Ferdinánd főherceg is, tiszteletére 1804-ben valóságos tengeri ütközetet rendeztek, amin több, mint 50 csónak támadt 5 nagyobb hajóra, köztük a Phoenix-re. 1801-ben pedig György 150 vendéget uzsonnáztatott meg Füred előtt horgonyozva. A főszakács ekkor Bori kapitány felesége, Victoria Pincetti volt, ő uralkodott a tűzveszély miatt vaslemezekkel borított konyhában. A hajónak az orrban és a taton is voltak horgonyai, a vízszivárgás problémáját pedig szivattyúval oldották meg. A vizsgálatunk tárgyát képező kis dísztelen 28 centiméteres hírlövő bronzágyú, vagy falconet az orrárboc előtt volt a fedélzethez rögzítve. „Kezeléséhez” biztosan nem kellett ágyúmester, elég volt néhány gramm lőport önteni a torkába, lefojtani valamivel, majd pedig a gyújtólyukhoz egy égő kanócot odatartani. Csak arra kellett figyelni, hogy a lövés tüze ne a vitorlát, vagy a kötélzetet érje.” (Pálffy Lajos: Pukkanása a gróf vagy a só érkezését jelentette) http://mandarchiv.hu/cikk/2846/Pukkanasa_a_grof_vagy_a_so_erkezeset_jelentette
Földrajzi vonatkozás
Keszthely

Kompetencia

Kompetencia
Természettudományos és technikai
Évfolyam
5-8. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Ember és természet

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Matematikai kompetencia
Évfolyam 2
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Matematika
Média letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: