Erdei szalonka alakú ezüst cukorszóró I.

Oktatás

Általános

Manda ID
238236
Cím
Festetics-örökség: erdei szalonka alakú ezüst cukorszóró (XIX. század első fele) - I.
Leírás
„Két igazán érdekes dologról mesél ez a keszthelyi Balatoni Múzeum által 3D-ben digitalizált ezüst cukorszóró. Tanulmányozhatjuk általa a 19. század magas színvonalú tárgyi kultúráját, másrészt az ötvös által ábrázolt különleges madárról, annak vadászatáról is elgondolkodhatunk. A szalonka, vagy erdei szalonka a vadászok szerint az erdők királynője, egy 200 és 400 gramm közötti súlyt elérő költöző madár. Elszórt magyarországi fészkelése mellett a balti államok és Tunézia között ingázik, márciusban és októberben tartózkodik a magyar légtérben, no és pihen meg az erdők szélén, a ligetes réteken. Mert táplálkozásához szükség van olyan terepre, amit végig tud szondázni rovarok, giliszták és más csúszómászók után nem hétköznapi csőrével. Amelynek végén különleges érzékelők vannak, amik a táplálékra jeleznek, sőt, maga a csőr vége külön is nyitható és zárható, így a szalonka akár több gilisztát is meg tud csippenteni úgy, hogy ki sem kell venni táplálékszerző szerszámát a földből. A vacsorázást, mert leginkább kora estére éhezik meg, biztonságosabbá teszi tökéletes rejtőszíne, és jó helyen lévő éles szeme, amivel állítólag csaknem 360 fokban képes látni a világot. Óvatos, emberkerülő életmódját csak a szerelem (dürrögés) idejére függeszti fel, de hát ezzel majdnem mindenki így van az élővilágban. Ekkor a hímek furcsa hangokat adva az erdő szélén repkednek, míg a tojók ezt észlelve halkan a földről válaszolnak, és szétterítik farktollaikat. Ezek fehér vége mintegy leszállófényként funkcionál a szürkületben. A négy kis szalonka három hét után bújik ki a tojásból, és keres rögtön menedéket az aljnövényzetben. A szalonka tehát a földön van biztonságban, míg a levegőben, dürrögés és vonulás idején ki van téve a duplacsövű puskákból kétszáz kilométer per órával, 1-2 méteres átmérőjű, csepp alakzatban feléje száguldó 25-35 kis ólomgolyónak. Amik elől – beláthatjuk – szinte lehetetlen kitérni, és amik mintegy büntetésül majd az ínyenc vadász, vagy éppen vendég fogait is károsíthatják, ha nem bogarásszák ki őket gondosan a sütés előkészített madárból. De ez már a szalonkát nem vigasztalja, mint ahogyan bennünket sem az a tény, hogy ezt a remekbe szabott cukortartót most már sikerül megőrizni így, digitalizálva is a jövő generációinak. Már csak azért sem, mert óhatatlanul eszünkbe juthat az is, hogy mennyire kifinomultabb, emberibb volt az a kor, amikor egy-egy étteremben, szanatóriumban, vagy gyógyfürdőben ilyen alkalmatosságok voltak a teríték részekét az asztalokon. (Vizsgált, 10,5 cm magas ezüst szalonkánk a hévizi reumakórházból került át a múzeumba.) Mi, akik a Kínában legyártott és hajórakományszám érkező műanyag, álporcelán vagy fém-üveg kombinációjú rettenetek segítségével édesítjük a kávénkat, teánkat, szerencsénkre már nem is nagyon tudjuk, hogy mennyire tudtak élni hajdanán, jobb korokban. Ahonnan itt maradt ez a mi szalonkánk.” (Pálffy Lajos: Ezüst madár egy jobb világból) http://mandarchiv.hu/cikk/3990/Ezust_madar_egy_jobb_vilagbol
Földrajzi vonatkozás
Keszthely

Kompetencia

Kompetencia
Természettudományos és technikai kompetencia
Évfolyam
5-8. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Ember és természet

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Digitális kompetencia
Évfolyam 2
5-8. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Informatika
Erdei szalonka alakú ezüst cukorszóró, öntött és vésett technikával készült mestermunka. Felületén és belsejében helyenként aranyozott, lecsavarható fejének teteje lyuggatott. Farkának alján finomsági jel, mesterjegy és legyező alakú fémjel van beütve.
(3 kép)
MARA ÁRPÁD: AZ ERDEI SZALONKA (pdf)
Összes letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: