Homokkőből készült cipó alakú őskori őrlőkő I.

Oktatás

Általános

Manda ID
477265
Cím
Homokkőből készült cipó alakú őskori őrlőkő alsó része (Törtel) – I.
Leírás
„Ezt a vélhetően homokkőből csiszolt 25 centiméter hosszú, 12 centi széles és 3,5 centi magas darabot talán azért is nem vették leltárba a máskülönben ehhez nagyon értő régészek, mert annyi van az ilyen őrlőkőből, hogy Dunát lehetne rekeszteni velük. Ezért inkább odaadták a törteli iskolásoknak, nézegessék csak a vitrinben, a történelemtanár meg a katedrán mozgatva illusztrálhassa vele a szegény őskori asszonyok nehéz munkáját. Az is hozzá tartozik a történethez, hogy hasonló kődarabok még manapság is munkában vannak a világ elmaradottabb részein. Nem is kell annyira messze mennünk, csak az egyre problémásabb Afrikáig, de most inkább nézzük eme törteli darabot. Melyhez hasonlókat kifúrt kőbaltákkal és egy rozsdás kovás pisztollyal együtt e cikk szerzője is láthatott gyermekkorában a Széll Kálmán egykori miniszterelnök kastélyában berendezett iskolában. Ahol a történelemtanár ötödikben először mesélt neki az őrlőkövek működéséről, a két kő közé kerülő búza és más gabonafélék lisztközeli állapotba hozásáról. Hogy aztán ezeket vízzel, tejjel, zsírral összegyúrva kisüssék a tűzben forrósított nagyobb köveken. Nem tűnik komoly tudománynak első látásra az őrlőkő használata, ugyanakkor nagyon oda kell figyelni a mozdulatokra, hiszen ha nem figyel oda az ember, könnyen kiszóródhat az őrlemény az alsó kőlapról egy hevesebb mozdulat után. És az ismeretterjesztő filmekből azt is lehet tudni, hogy nincs meg secperc alatt az egy-egy lepényhez elég gabona megőrlése, hanem elég sokat kell dolgozni addig, míg megfelelő állapotba nem kerülnek az ép gabonaszemek. Aztán, ha jobban belegondolunk, éppen eme surlódás miatt jól meg kellett választani az őrléshez használt köveket is, hiszen vélhetően az ősember sem akart kőporral „ízesített” lepényeket enni. Az őrlőkő tenyérbe simuló formájának a kialakítása csiszolással történt, ezen a ceglédi Kossuth Múzeum által birtokolt darabon is látszik, mennyire odafigyeltek az ergonómiára, arra, hogy jó fogású, tenyérbeillő legyen, ne törje fel a vele dolgozó kezét. Hogy könnyen tudjon dolgozni vele, és tudjon úgy dalra fakadni akár a monoton munkában, mint azt Szent Gellért és barátja Günther által hallgatott szolgálólány is tette.” (Pálffy Lajos: Leltározatlan őrlőkő) http://mandarchiv.hu/cikk/7273/Leltarozatlan_orloko
Földrajzi vonatkozás
Cegléd

Kompetencia

Kompetencia
Természettudományos és technikai kompetencia
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Ember és természet

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Szociális és állampolgári kompetencia
Évfolyam 2
5-8. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Ember és társadalom
„Az őskori őrlőkövek változatossága, a leletanyag gazdagsága a korabeli életmód fejlettségéről tanúskodik. A növénytermesztés, a magvak feldolgozása, a kenyérsütés, a táplálékkészítés sokszínűsége jellemzi e történelmi korszakot.” (kobzosBBL)
„Az őskori őrlőkövek változatossága, a leletanyag gazdagsága a korabeli életmód fejlettségéről tanúskodik. A növénytermesztés, a magvak feldolgozása, a kenyérsütés, a táplálékkészítés sokszínűsége jellemzi e történelmi korszakot.” (kobzosBBL)
Média letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: