Keresés az archívumban - Manda

Akadálymentes nézet

Túrkevei pazarul ékített liszttartó cserépedény I.

Oktatás

Általános

Manda ID: 379232
Cím: Túrkevei ólommázas, pazarul ékített liszttartó cserépedény (1790-1800) - I.
Leírás: „Mindennapi kenyerünk alapanyagát, a lisztet tarthatták a túrkevei Finta Múzeum munkatársai szerint ebben a mázas, festett növényi dombormotívumokkal díszített cserépedényben, amit most 3D-ben forgathatunk és nagyíthatunk, vizsgálhatunk kedvünkre a MaNDA adatbázisában. A kenyérfélék lényege, a gabonaliszt is valahol egyidősnek tekinthető az emberiséggel. Jónak tűnő elképzelés az, hogy az idők hajnalán, a fűfélék magvait kóstolgatva jutottak őseink arra a megállapításra, hogy ezek között akár jóízűen fogyasztható, tápláló dolgok is lehetnek. Ettől már csak egy, de persze hatalmas lépés volt, hogy rájöttek: az ízletes, energiát adó magvakat el is lehet vetni, hogy aztán bőséges termést hozzanak. Talán még e felfedezés előtt került sor arra, hogy valaki – megunva a rágcsálást – két kő segítségével törte össze a vadárpa, vadbúza, vagy vadzab termését. Valaki más, talán egy fogát vesztett ősember pedig vízzel tette fogyaszthatóvá a maga számára az ilyen őrleményt. A sort pedig ha folytatjuk, eljutunk valahol a napjaink lisztjéhez és a belőle sütött kenyérhez is, ha van elég türelmünk hozzá. Az biztos, hogy amikor ezt a 32 centiméter magas, 25 centi széles, üst formájú cserépedényt liszt tárolására használták (a múzeológusok 1790-re, 1800-ra datálták a tárgyat), akkor már meglehetősen nagy hozamú gabonákból őrölték Európa szerte a különféle minőségű liszteket. A legnagyobb, legszebb búzatáblák pedig ekkoriban a Kárpát-medencében hullámoztak, a magyar földbirtokosok pedig jól megtölthették a zsebeiket a napóleoni háborúk nagy agrárkonjunktúrájának jóvoltából. A búzára, árpára, zabra és lóra, szarvasmarhára a bécsi kincstár szinte bármilyen mennyiségben vevő volt, hiszen fel kellett szerelni és etetni a százezres hadseregeket. Jó ára volt a gabonának, és jutott a haszonból valamennyi a jobbágyoknak is, akik a földbirtokosnak elvégzett munkák mellett a saját használatban lévő földjeik terméséből is tudtak eladni, ezáltal gyarapodni. Korábban a háborúk mindig együtt jártak az éhínséggel, de ezt a 18-19. század fordulójának Magyarországáról nem igazán mondhatjuk el. Hogy aztán az edényben tárolt lisztet hol, és milyen módon őrölték, készítették el, azt csak sejteni lehet. A túrkevei határban nincs malomkerék mozgatására alkalmas sebességű vízfolyás, tehát vagy szélmalmokkal, vagy pedig lovakkal, vagy ökrökkel üzemeltetett szárazmalmokkal dolgoztak. A molnár pedig lisztben kérte a munkadíjat, a többit pedig vihette haza a lisztes hombárba a tulajdonosa.” (Pálffy Lajos: Mindennapi kenyerünk lényege) http://mandarchiv.hu/cikk/5569/Mindennapi_kenyerunk_lenyege
Földrajzi vonatkozás: Túrkeve

Kompetencia

Kompetencia: Matematikai kompetencia
Évfolyam: 5-8. évfolyam
Módszertani javaslat: Az általános iskola 8. évfolyam matematika tantárgy oktatásában a térgeometria tematikai egységen belül az egyenes körhenger térfogatának és felszínének kiszámítását igyekszik elősegíteni a következő feladat: A diákok az indikátor fénykép és a 3D panel segítségével a tér minden irányában apró részletességgel tanulmányozhatják a XIX. század fordulóján készített túrkevei ólommázas, pazarul díszített liszttartó cserépedényt. Szemlélődésük után a digitális 3D panel mérési eszközeit felhasználva hozzájuthatnak a múzeumi tárgy azon méretadataihoz, melyek segítségével a korabeli liszttartó edény külső és belső térfogata és felszíne a képletek ismeretének birtokában megközelítőleg kiszámítható. A diákok a henger alakú kerámia vízszintes síkmetszetének átmérőjéről, az edény falvastagságáról és a test magasságáról a digitális mérőpanel felhasználásával rögzítsenek tíz-tíz közelítőleges adatot! Készítsenek az adatbázis áttekinthetősége és könnyebb használhatósága érdekében, valamint annak prezentációjához funkcionális és esztétikus EXCEL táblázatot, s helyezzék el benne az egyes adatokat! Számítsák ki a számtani középértékeket, s a táblázatban tüntessék föl külön oszlopban! Érdemes a tanulóknak több csoportot alkotva elvégezni a feladatot, s a munka végén beszámolót tartani a tevékenységükről, s összevetni a tárgy külső és belső térfogatára és felszínére vonatkozóan kapott adatokat. Célszerű az egyes csoportok munkafázisairól történő beszámolói után a liszttartó edény külső és belső térfogatát és felszínét az általuk kapott eredmények aritmetikus közepeként konstatálni. A diákok a PAINT vagy a GIMP képszerkesztő program segítségével készítsenek részletes digitális vázlatot oly módon, hogy a kerámia fényképét előbb bemásolják a szerkesztő felületre! Vajon hány dkg lehetett egy üres liszttartó cserépedény tömege, amennyiben az égetett agyag átlagos sűrűsége 2.5 kg/dm3? Az őrölt vagy darált liszt sűrűsége 560 és 720 kg/m3 között mozog: mennyi kg liszt fért el a teli lisztes dézsában? A diákok munkájuk folyamán vegyék figyelembe, hogy a test térfogatát a domborműves ékítmények és a fogógombok 12%-kal, valamint az ólommáz az égetett cserép tömegét 1,5%-kal megnövelik. E feladat elsősorban matematikai tanórán történő feldolgozásra ajánlott, de tantárgyközisége révén a számítástechnika tantárgy tanítása során is alkalmazható. Egyúttal tehát a tanulók digitális kompetencia fejlesztését, s a hagyományos magyar népi tárgyi kultúra és életmód iránti érdeklődés felkeltését is szolgálja. (kobzosBBL) http://www.bethlen.hu/matek/mathist/forras/Fogalmak_tetelek2.htm
Műveltségi terület: Matematika

Kompetencia 2

Kompetencia 2: Természettudományos és technikai kompetencia
Évfolyam 2: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2: Az általános iskolában a 8. évfolyam számára a kémia tantárgy oktatásában ’A kémiai reakciók típusai’ tematikai egységen belül ’A speciális égési folyamatok’ problémakör feldolgozásakor javasolt a következő feladat: Az indikátor képen látható muzeális értékű túrkevei ólommázas, pazarul ékített liszttartó cserépedény a 3D panel segítségével a tér minden irányában aprólékosan megszemlélhető. A szakkönyvekben és az interneten elérhető információk segítségével a diákok tanulmányozzák, hogy milyen fizikai és kémiai folyamatok mennek végbe az agyagedények égetése folyamán, miként válik az agyagból cserép? Hogyan állították/állítják elő az ólommázas, a sómázas és az ónmázas edényeket? Ismertessék részletesen az egyes mázak készítése során a komponens anyagokon belüli és a közöttük zajló kémiai reakciókat! Miben rejlenek a különböző technikai eljárások veszélyei? Készítsenek minden esetben folyamatábrát! A munkát a tanulók házi feladatként végezzék el, s a következő tanórán prezentációval összekötött előadásban osszák meg kultúrtörténeti/ipartörténeti kutatómunkájuk eredményét osztálytársaikkal! (kobzosBBL)
Műveltségi terület 2: Mûvészetek

„Mozsár alakú, kissé robusztus, gazdagon díszített, égetett, sárga ólommázas cserépedény. A kettős tagolású paláston színgazdag emberi, állati és növényi domborműves alakok, s a perem alatt körbefutó virágfüzér teszik könnyedebbé a kerámiát.” (kobzosBBL)

Média letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©