Világos, faragott furulya Erdélyből

Oktatás

Általános

Manda ID
4730
Cím
Világos, faragott furulya Erdélyből
Leírás
A képen látható világos, faragással díszített furulya Erdélyből származik, Nagy Károly magángyűjteményének részét képezi. A furulya „az ajaksípok családjába tartozó népi hangszer. E névvel általában a hatlyukú, végén fúvós, dugós változatot jelöljük, de jelentheti a hosszú furulyát is. Furulyakészitéshez leginkább bodza- vagy juharfát használnak. A hatlyukú furulyák átlagos hossza 30 és 50 cm között van. (…) A pásztorok a furulyát – mint egyéb eszközeiket – művészi faragással, ólomöntéssel, karcolással, néha diszkrét színezéssel is (spanyolozás) díszítették. Készítettek díszes „ostornyél-furulyát”, „bot-furulyát” (amelyet ostornyélként, pásztorbotként használtak), néha olyat is, amelynek egyik fele közönséges furulya, a másik pedig harántfurulya. (…) A csángóknál ritkán előforduló kettős vagy ikerfurulya nem egyéb, mint két egybeépített, azonos nagyságú és hangmagasságú, végén fúvós, dugós furulya, melyek egyikén hat hangképző nyílás van, a másikon nincs hangképző nyílás. Egyik változata a dunántúli hosszi furugla. (…) Hogy mi minden funkciója lehetett a régi pásztorok és parasztok életében a furulyának, arról ma már nehéz teljes képet alkotni. A regölésnek – a köcsögduda, láncosbot, csengők mellett – fontos hangszere. A betlehemes játékban is szerepel a pásztor. Közös mulatság, tánc hangszereként – a csángók kivételével – régóta nem használják. (…) Furulyaféle hangszerek a földkerekségen mindenhol vannak. Csontból, agyagból, fából készült példányok a történelem előtti korból is ismeretesek. Ásatási leletek tanúsága szerint Magyarország területén a honfoglalás előtt szintén ismerték (pl. istállóskői és szőnyi leletek). (Magyar néprajzi lexikon)
Földrajzi vonatkozás
Ózd

Kompetencia

Kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam
5-8. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Mûvészetek
(13 kép)
Összes letöltése

Adatok exportálása: