Keresés az archívumban

Akadálymentes nézet

Kedvencek (0)

Martyn Ferenc: 1836. február 14.

Oktatás

Általános

Manda ID: 249561
Cím: Martyn Ferenc: 1836. február 14. (eredeti grafika - tusrajz, Berzsenyi Emlékkönyv illusztráció, 1976)
Leírás: Martyn Ferenc festő- és grafikusművész 1836. február 14. című tusrajza 1969-től a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében található. A grafikai alkotás több évtizedes alkotói tevékenység során született szerves kollekció eleme, amely a magyar felvilágosodás legendás alakja, Berzsenyi Dániel születése kétszázadik évfordulója tiszteletére a költő életrajzi dokumentumainak eddigi legteljesebb gyűjteményeként megjelenő Berzsenyi Emlékkönyv (szerk.: Dr. Merényi Oszkár, Kaposvár - Szombathely, 1976) írásos anyagának illusztrációjaként került publikálásra. Martyn Ferenc (Kaposvár, 1899. jún. 10. – Pécs, 1986. ápr. 10.): festő, grafikus, kerámikus, Munkácsy-díjas (1962), érdemes (1970) és kiváló művész (1978), Kossuth-díjas (1973). Rokona, Rippl-Rónai József házában eltöltött ifjú- és gyermekkora során ismerkedett meg először a francia szürrealizmussal, majd a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula, Vaszary János és Réti István mellett folytatott tanulmányokat. 1926-40 között Párizsban élt, kapcsolatba került a legújabb festészeti irányzatokkal, Chirico metafizikus szürrealizmusával, s 1933-ban csatlakozott az Abstraction-Création művészcsoporthoz. Részt vett kiállításaikon, szinte valamennyi európai országban megfordult. Magyarországon a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) csoport tagjává választotta, s 1929-ben az ő meghívásukra mutatkozott be a Tamás Galériában. 1939-re kialakult festői világa, amelynek alapja a síkban megoldott tér és mozgás, s a valóság elemeinek elvont, szublimált megjelenítése. Mindehhez a színek tisztasága, rendje és egymással kölcsönhatásban érvényesülő harmóniája járult. 1940-ben hazatért, s 1945-ben véglegesen Pécsett telepedett le. 1945 után egyik megalapítója volt a Galéria a Négy Világtájhoz nevű kiállítóhelyiség köré csoportosuló Elvont Művészek Csoportjának. Az 1940-es években európai iskolázottságú festményei mellett a modern magyar szobrászat első kísérleteit hozta létre, s átütő erejű grafikai sorozatát, A fasizmus szörnyetegeit. A háborút követően a nonfiguratív irányzatok egyik legfontosabb hazai képviselője és kiteljesítője volt. Művészetét a látvány és az emlék geometrikus, absztrakt formákban való megragadása jellemzi az élmény, a látottak erejének visszaadásával. Dinamizmus és a tiszta színek harsány harmóniája uralja képeit. Több irodalmi műhöz készített illusztrációt, illetve az írói gondolatot kísérő rajzot. Ezeken nem csupán egy-egy epizódot jelenít meg, hanem hiteles érzékletességgel láttatja a szereplőket is. Életművében az absztrakció és a valóságlátás nem szakad el egymástól. Természeti, tárgyi, emberi hivatkozások vannak jelen a képek rejtett világában. Egyrészről a szabadságvágy különböző szimbólumai, másrészről a magyar folklór és az antik mitológia elemei figyelhetők meg a rajzokon és festményeken. A pontos megfigyelésen alapuló ábrázolástól a konstruktív koncepciókon át a geometrikus és spontán absztrakciókig, a látvány, emlék, belső lényeg megragadásának minden rétegében otthonos - mind a festészet mind a rajzművészetet tekintve. Színvilága, formanyelve sokban merít a zenéből és napi kultúra rekvizitumaiból. A zene hangjait vonalakban és színekben élte át, számára a zene ritmust és harmóniát jelentett. Számos irodalmi remekmű kiváló illusztrátora. Plasztikával, kerámiával is foglalkozott. Martyn Ferenc polihisztor művész: korának teljességét igyekszik felfogni és kifejezni, a magyar avantgárd és absztrakt művészet emblematikus alakja.
Földrajzi vonatkozás: Kaposvár

Kompetencia

Kompetencia: Anyanyelvi kommunikáció
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: A gimnázium 10. évfolyamán a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanulásakor ’A magyar felvilágosodás költői – Önálló szövegalkotás’ tematikai egységen belül ’Berzsenyi Dániel – Kísérletek Berzsenyi Dániel költészetének megértésére a költő életrajza, naplójegyzete, feljegyzései és egyéb levéltári források alapján – Érvelés’ témakör feldolgozása során javasolt a következő feladat elvégzése: A tanulók az indikátorképen apró részletességgel megszemlélhetik, alaposan tanulmányozhatják Martyn Ferenc képzőművész Berzsenyi Dániel életének egy mozzanatát megelevenítő grafikáját. A indikátorkép érzelmi- és gondolatköréhez válasszanak ki egy Berzsenyi verset, melyben a felvilágosult gondolkodó világa/látásmódja ok-okozati, logikai avagy asszociatív módon leginkább harmonizál a művészi vizuális interpretációval/megnyilatkozással. Mindezen ingergazdag inspirációk után a tanulók keressenek párhuzamokat a költőről tanult életrajzi adatok/források, valamint irodalmi művei között a következő szempontok alapján: megnemértettség, örökös elhallgatottság, kényszerű elszigeteltség, intellektuális magány, szellemi társtalanság, tehetetlenség és fölöslegesség érzés, nemzetféltés, titokban alkotás, az írásművészet hiábavalósága, anakronisztikus poétizmus, egyetemes műveltség és provincializmus, a példakép és hiánya, a mértékletes arany középút, ember az embertelenségben, az intellektuális párkapcsolat utáni vágyakozás, a Dukai Takács Judithoz fűződő elfojtott ambivalens szerelem, etc. ’Kényszerű ellentmondások Berzsenyi Dániel költészete és élete között – A niklai remete’ munkacímmel írjanak érvelést az antik műveltségű személyiségről, a felvilágosodás zseniális költőjéről. A tehetségesebb diákok Berzsenyi költeményein kívül használják a Berzsenyi Emlékkönyvet, amely a költő születésének kétszáz éves évfordulójára készült, s Berzsenyi életrajzi dokumentumainak eddigi legteljesebb gyűjteménye. A Dr. Merényi Oszkár irodalomtörténész szerkesztésében (Kaposvár – Szombathely, 1976) megjelent emlékkönyvet Martyn Ferenc grafikusművész képei tematikusan illusztrálják, melyben a költő levelezései, naplójegyzetei és egyéb korabeli dokumentumok segítséget nyújtanak eredményes munkájukhoz. Ígéretes forrásanyagként szolgál Tüskés Tibor író A SZÓ ÉS A VONAL – Martyn Ferenc irodalmi kísérőrajzai című/tárgyú kiváló tanulmánya, amely mélystruktúráiban tárja föl a grafikusművész és alkotásainak tárgya közötti kapcsolatrendszert. A Berzsenyi Emlékkönyv tartalomjegyzéke és Tüskés Tibor munkája a digitális mellékletben megtalálhatók. A diákok az érvelést négy oldal terjedelemben házi feladatként készítsék el. A következő tanórán a szaktanár által ígéretesnek vélt írásműveket mutassák be osztálytársaiknak, kerüljenek megvitatásra, s igyekezzenek és bátorkodjanak őszinte véleményt alkotni egymás írásműveiről. E feladat tantárgyközisége révén a tanulók ‘Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség’ és a ’Digitális kompetencia’ fejlesztését, a középiskolai középszintű magyar nyelv és irodalom érettségire történő gyakorlását, s a magyar 20. századi festő- és grafikusművészet iskolateremtő zseniális alkotója, Martyn Ferenc életműve iránti érdeklődésük felkeltését, arányosság- és formaérzékenységük fejlesztését is szolgálja. Segíteni kíván a diákoknak egyazon témakörre vonatkozóan a különböző jelrendszerek közötti összefüggések és átjárhatóságok felfedezésében, megismerésében és megértésében, valamint az integratív, organikus és analitikus gondolkodás fejlesztésében, s a konverziók képességének pragmatikussá tételében. (kobzosBBL)
Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom

(2 kép)

BERZSENYI EMLÉKKÖNYV (pdf)

Tüskés Tibor: A SZÓ ÉS A VONAL - Martyn Ferenc irodalmi kísérőrajzai (pdf)

Összes letöltése

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©