Ereklyés országzászló

Oktatás

Általános

Manda ID
146241
Cím
Ereklyés országzászló
Leírás
A keszthelyi Balatoni Múzeumi képeslapjain a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án állított ereklyés országzászló látható. Az országzászló mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt, s azon a felismerésen alapult, hogy az ugyanazon nemzethez tartozók összetartozása megmarad akkor is, ha a közösségeket határok választják el egymástól. A nemzeti összetartozás kifejezőeszköze így a Csonka-Magyarország városaiban egy olyan oszlop lett, amelyen félárbocra eresztett magyar zászlót helyeztek el. A mozgalom életre hívója Urmánczy Nándor, az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a „megalkuvás nélküli magyar volt, aki 1925-ben hirdette meg az országzászló mozgalmat. A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren az irredenta szoborcsoport alkotta félkörív közepén 1928. augusztus 20-án felállított ereklyés országzászlóval indult útjára. Az avatási ünnepségen az ennek talapzatában kialakított ereklyetartóban elhelyezték a csonka ország községeinek, az elszakított országrészek törvényhatóságainak, s nemzetünk nevezetes történelmi helyszíneinek (pl. Pusztaszer, Muhi, Mohács, 48-as csataterek, aradi vesztőhely, doberdói temetők, Kárpátok etc.) a földjét tartalmazó zsákocskákat, melyre a következő felirattal ellátott zárókő került: „Tudd meg, óh ember: e helyen Nagy-Magyarország vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt földjén állasz.” Az emlékmű homlokzatát az állami középcímer mellett az Árpádok, az Anjouk és a Hunyadiak címere díszítette, utalva az ezeréves határok folyamatosságára, Nagy Lajos „három tenger mosta birodalmára”, valamint a Mátyás korabeli európai nagyhatalmiságra. A talapzat egyik oldalára Urmánczy jelmondata került: „A mi országunk a Kárpátok országa, Nagy-Magyarország. 896-ban alapította Árpád fejedelem, fennmarad a világ végezetig.” A másik oldalra a „Jövő nagyságunk alapját múltunk nagyjai rakták le” feliratot, a hátoldalra pedig a Magyar Hiszekegy szövegét vésték. A talapzat fölött magyaros virágdíszekből emelkedett ki a közel 20 méteres zászlórúd, csúcsán egy esküre emelt kézzel, azt jelképezve, hogy Magyarország népe sohasem mond le az ezeréves földről. A zászlórúdon egy 8 méter hosszú nemzeti lobogó függött, melyet az angyalok tartotta középcímer díszített, hirdetve Nagy-Magyarország integritását. A címer köré az „Így volt – Így lesz!” felirat volt hímezve. A zászlórúd tövében egy kibontott szárnyú, bronzból készült turul, mögötte a jövő nemzedékét szimbolizáló sisakos, buzogányos gyermek esküre emelt kézzel tekint fel Nagy-Magyarország címeres zászlajára. Alatta két márványtábla felirata hirdette a revízió jogosságát és nemzetközi támogatottságát: „Hungary’s Place in the Sun” (Magyarország helye a nap alatt) – Lord Lothemere ezzel címmel jelentetett meg cikket 1927. június 27-én a Daily Mail-ben, illetve Benito Mussolini kijelentése a római szenátus 1928. június 5-i ülésén: „I Trattati di pace non sono eterni” (A békeszerződések nem örökérvényűek). Két évvel a Szabadság téri emlékhely felavatása után Molnár Ferenc tarcali pedagógus javasolta, hogy Budapest nyomán a többi magyarországi település is állítson országzászlót, minden ünnepen vonják fel, majd a trianoni gyász jeléül engedjék azokat félárbocra. Ennek következtében országos mozgalommá terebélyesedett az országzászló-állítás. Az országzászlók „állandó kelléke” a Trianon előtti utolsó hivatalos középcímer volt, legtöbbször angyalokkal ékesítve. A jelmondata az „Így volt, így lesz!” felirat vagy a zászlón, vagy a talapzaton. Az árbocrúd sokszor sávosan piros-fehér-zöldre volt festve. Tetejét sok helyen díszítette esküre emelt kéz, turulmadár, kettős kereszt vagy Trianon kereszt. Sok helyen díszes lépcső vezetett a talapzathoz. Különleges válfaja az országzászlóknak az ereklyés országzászló, amelyeknél a történelmi Magyarország területéről összegyűjtött föld került elhelyezésre. A két világháború közötti Magyarországon minden „magára valamit adó” település felállította saját országzászlóját. Így aztán az eltelt alig másfél évtized alatt mintegy ezer helyen avattak országzászlót, így fejezve ki a trianoni döntés elleni tiltakozást és a nemzeti gyászt. A második világháború után bekövetkezett szovjet térnyerésnek „köszönhetően” megpecsételődött az országzászlók sorsa is. Legtöbbjüket 1949-ig lerombolták, a kisszámú megmaradtnak 1956 vetett véget. Az országzászlók visszaállításának folyamata a 90-es évektől kezdve azonban újra felerősödött, 1990 után több száz országzászlót állítottak vissza úgy az anyaországban, mint Erdélyben.
Földrajzi vonatkozás
Keszthely

Kompetencia

Kompetencia
Szociális és állampolgári kompetencia
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Ember és társadalom
(4 kép)
Összes letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: