Porcsalmai harangavatás

Oktatás

Általános

Manda ID
57249
Cím
Porcsalmai harangavatás
Leírás
A felvételeken a porcsalmai református templom 600 kg-os harangjának avatását láthatjuk 1934-ben. Az archív fotók a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár gyűjteményének részét képezik. „1456. június 29-én rendelte el III. Callixtus pápa a déli harangozást a templomokban, a Nándorfehérvár elleni török támadás kivédésére irányuló könyörgésként. A 13. század végén formálódott oszmán-török állam száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, ezután a Balkánon kezdett terjeszkedni. (…) Az újjászervezett oszmán állam a 15. század közepétől már Magyarországot is közvetlenül fenyegette, mert II. ‘Hódító’ Mehmed szultán Konstantinápoly 1453-as bevétele után ismét Európa felé fordult. A török uralkodó 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat biztosító Nándorfehérvár (a mai Belgrád) ellen. A hírre a Borgia családból származó III. Callixtus pápa, aki 1455 áprilisában lett a katolikus egyház feje, keresztes hadjáratot hirdetett. A pápa 1456. június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén adta ki »Cum hiis superioribus annis« kezdetű imabulláját, amely az egész keresztény világ számára elrendelte, hogy imádkozzon a keresztes seregek győzelméért. (Érdekesség, hogy a bulla eljutott Mainzba is, ahol Gutenberg német és latin nyelven is kinyomtatta.) A bulla többek között azt is elrendelte, hogy naponta háromszor, azaz nem csak reggel és este, hanem délben is harangozzanak, hogy a hívők a törökök ellen harcolókért imádkozhassanak. (Korábban már volt rá példa, hogy bizonyos egyházmegyékben pénteken délben megkonduljanak a harangok, de ez a szokás Jézus szenvedésére emlékeztetett, és a mai péntek három órai harangozás előképének tekinthető.) A III. Callixtus által meghirdetett keresztes hadjáratból semmi sem lett, de Csehországból, Lengyelországból és Szerbiából érkeztek katonák. Magyarországon az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János szervezett keresztes sereget, Nándorfehérvár védelmét a törökverő hős, Hunyadi János, Magyarország főkapitánya irányította. Az ostrom alig egy héttel a pápai imabulla kihirdetése után, július 4-én kezdődött. A törökök július 21-én indították meg döntő rohamukat az addigra szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, de öldöklő küzdelemben visszaverték őket. Másnap a Száva bal partjáról – Hunyadi parancsa ellenére – átkelő, Kapisztrán vezette keresztesek támadásba lendültek, és mikor a szultán ellenük küldte lovasságát, az alkalmat kihasználó Hunyadi a várból kitörve elfoglalta a török ágyúkat, és szétszórta a megzavarodott török derékhadat. A csatában a szultán is megsebesült, és végül a törökök felszerelésüket hátrahagyva menekülni kezdtek. A győzelem két fő részese nem sokkal élte túl a diadalt, mindketten pestisben haltak meg, Hunyadi augusztus 11-én, Kapisztrán október 23-án. A nándorfehérvári diadal több mint fél évszázadra visszavetette az oszmán terjeszkedést. Az örömhír Európa számos városába a pápai imabullával egy időben, sőt sok helyre azt megelőzve érkezett meg. Így előfordult, hogy a harangokat a győzelem hírére kongatták meg, és a déli harangszó egybeforrt a nándorfehérvári csatával. Maga a pápa augusztus 6-án értesült a diadalról, és aznapra kihirdette az egyház új ünnepét, Jézus színeváltozását. (Az ünnep arra az újszövetségi eseményre emlékeztet, amikor a Tábor hegyén a tanítványok előtt megmutatkozott a Megváltó isteni dicsősége.) A pápa bullájának is új értelmezést adott: »Minthogy Isten győzelemre segítette a keresztények fegyvereit, a déli harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái legyenek. « III. Callixtus bulláját VI. Sándor pápa 1500. augusztus 9-én megújította, és arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg, jelezve, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség. Ma minden plébánia legalább egy templomában kötelező a déli harangozás, és Magyarországon a legtöbb protestáns gyülekezetben is harangoznak délben, a harangok csak a húsvéti nagyhét utolsó napjain némulnak el, amikor »Rómába mennek«. (MTI: A déli harangszó 560 éve szól http://mandarchiv.hu/cikk/5914/A_deli_harangszo_560_eve_szol)
Földrajzi vonatkozás
Debrecen

Kompetencia

Kompetencia
A hatékony, önálló tanulás
Évfolyam
5-8. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Ember és társadalom
(4 kép)
Összes letöltése

Adatok exportálása: