Keresés az archívumban

Akadálymentes nézet

Kedvencek (0)

Hegedüs László: Tájkép XXVI.

Oktatás

Általános

Manda ID: 252918
Cím: Hegedüs László: Tájkép XXVI. (aquarell festmény, 1967, sorszám: 325)
Leírás: Hegedüs László festőművész Tájkép XXVI. (1967) című aquarell festménye 1990-től a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében található. Az alkotó 1920-ban született Budapesten. "Festő, grafikus. 1936-38 között az Aba Novák Vilmos Stúdióba járt, ahol Vaszary tanítványa volt, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett. 1945 után a Fókusz, illetve a Művész Galéria tulajdonosa. 1948-tól külföldön tevékenykedett: Ausztriában, Olaszországban, majd 1972-ig Ausztráliában. Ezután Londonban telepedett le, de többször látogatott Magyarországra. 1987 óta ismét Ausztráliában él. Egyéni tárlatai voltak vidéken (Szentes, Nyírbátor, Hatvan) és külföldön (Melbourne, Sydney, Brisbane, London), valamint csoportosak az Ernst Múzeumban, a Nemzeti Szalonban, Londonban, Melbourneben stb. Munkáit őrzik a Magyar Nemzeti Galériában, a Fővárosi Képtárban, a kaposvári Rippl Rónai Múzeumban, a Szépművészeti Múzeumban, ausztráliai, párizsi, római, amerikai és angliai közgyűjteményekben. 1982-ben ötven festményét és harminc grafikáját a nyírbátori Báthory Múzeumnak ajándékozta." (in: http://www.kieselbach.hu/muvesz/hegedus-laszlo-_hegedus_-laszlo__9087) „Hegedüs László festőművész tájképfestészete senkivel össze nem hasonlítható helyet foglal el a magyar és az egyetemes művészetben. A világpolgár művész egyaránt otthonosan mozog a magyar vidéken, a földgolyó kontinenseinek hatalmas városaiban és legapróbb szigetein egyaránt. Művein az ember alkotta világ szublimálódik a végtelen természet tisztaságába és ősi ártatlanságába, az Univerzum harmóniájába. Képei végtelenül gazdag színárnyalatokat megjelenítő, bátor, lendületes ecsetvonásokkal ’poéta natus’-ként a plein air jegyében megalkotott, ökonomikus remekművek. A művész leginkább szűrt fényben, a kora hajnali derengésben vagy a lebukó nap fényében igyekszik megörökíteni a körülötte lévő világ egy szegmentumát. Expresszív lírai impresszionista ábrázolásmódjába szürrealisztikus elemek ötvöződnek. Az általa ábrázolt témát gyakran sikerül kiszabadítania a nyugati kultúrát rabságban tartó centrális perspektíva hálójából, s a kompozíció a kitágított, a kiterített, olykor a fordított perspektíva törvényszerűségeinek jegyében szerveződik. A távol-keleti kultúrák ideológiája és világábrázolása, meditatív képalkotása nagy hatást gyakorolt Hegedüs László művészetére. Műalkotásai nem a pillanatnyi látványt rögzítik, hanem az éppen aktuálisan vizuálisan megragadhatóból kidesztillált időtlen, örökkévaló, létfilozófiai mélységű érzelmi-gondolati struktúrát fogalmazzák meg a legautentikusabb vizuális önkifejezés, a festészet nyelvén. Hegedüs Zoltán nem pusztán érzelmek és hangulatok festője, hanem a pillanatnyi mulandó látványban a Világmindenség attribútumait, valamint a Részben mindig az Egészet kereső és megjeleníteni igyekvő festőművész, pillanatnyi képi impressziókból az időtlen Ontológiai Szubsztancia aranymosója, a természeti fények pazar játékának tanúja és krónikása, a színek és fények zenésze. Tájképei lélekkondicionáló, gyógyító meditációs források és objektumok, melyek kiszabadítanak a nyugati kultúra patologikus lineáris idejének fogságából, s szakrális idődimenziókba emelnek.” (kobzosBBL)
Földrajzi vonatkozás: Kaposvár

Kompetencia

Kompetencia: Anyanyelvi kommunikáció
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: A gimnázium 12. évfolyamán a magyar nyelv és irodalom tantárgy fakultatív oktatása folyamán az ’Önálló szövegalkotás – Kreatív alternatív szövegalkotás – Szöveg és kép minőségi kölcsönhatása (képvers/kalligráfia/kalligramma), organikus (illusztratív, narratív) kapcsolata’ tematikai egységen belül ’A vizuálisan perceptálható művek inspirációja révén kötött szerkezetű szépirodalmi szövegek önálló létrehozása és beágyazásuk a képmezőbe: tanka-kalligráfia alkotása’ témakör feldolgozásakor javasolt a következő feladat megvalósítása: A tanóra kezdetén négy perces közös meditációs, pozitív motivációkat generáló, a koncentrációképességet, s az elvégzendő feladatokra történő ráhangolódást segítő gyakorlattal kezdje az osztály valamennyi tanulója és a szaktanár a munkát. Idézzük meg a japán cseresznyevirágzás ünnepét oly módon, hogy hallgassunk közösen tradicionális klasszikus japán koto zenét Toshiko Yonekawa előadásában, amely a japán Sakura – Cseresznyevirágzás ünnepére/tiszteletére született, miközben vizuális szemlélődésünk középpontjában meditációs objektumként Sass Brunner Erzsébet festőművész Cseresznyevirágzás című, 1936-ban Japánban alkotott egyik olajfestménye áll (in: digitális melléklet). E ’rituális cselekvés’ közösségkohéziót erősítő és a személyiség integritását, belső harmóniáját, ’termékeny kiüresedés’-ét elősegítő pozitív hatása bizonyítottan megtapasztalható a tanórai eredményes tevékenység folyamán. Vetítsük ki a digitális interaktív táblára Hegedüs László festőművész plein air jegyében fogant expresszív impresszionista tájképét. Adjunk lehetőséget és időt a tanulók számára, hogy a festményt apró részletességgel és alapossággal megtekinthessék, annak érzelmi és gondolati struktúrájával azonosuljanak. Ezt követően ismertessük meg a diákokat a keleti japán kultúra hagyományos tanka ( 短歌 – "rövid vers") műfaj természetközeli, filozófiai mélységű, emberléptékű ökonomikus költészetével és a tanka-kalligráfia (keleti képvers/kalligramma) japán tradíción alapuló ideológiai, érzelmi-gondolati, formai és interpercepcionális sajátosságaival, alkotói szabályrendszerével és követelményeivel. A tanka az ősi waka (和歌 – „japán vers”) tradicionális versformának a történelem során a legszélesebb körben elterjedt altípusa, ezért a két kifejezést gyakran szinonimaként is használják. 31 szótagból áll, melyek 5-7-5-7-7 szótagos verssorokba rendeződnek. A tanka első három sora, melyeknek szótagszáma rendre: 5-7-5, alapeleme egy pillanatkép, egy látvány, egy hangfoszlány a természetből, ami ’a szív és nem az ész logikáját követi’: pár szóval felidézett felvillanó táj vagy esemény, tehát magát a látott vagy/és hallott élményt rögzíti. Ezt a szinesztézikus lírai expozíciót a következő két 7-7 szótagos sor zárja le, amely a pillanatnyi primer élménykomplexumot morál- és létfilozófiai síkra vetíti: egyetemes emberi értékeket, bölcseleti tanulságot fogalmaz meg magyarázatként. Valójában a haiku (俳句) a tanka gyermekének tekinthető, hiszen annak redukciója folytán született meg. A tanulók az interneten magyar, angol és japán nyelven részletes leírásokat és képanyagot találnak a tanka művészetére vonatkozóan. A tanóra dinamikusabbá tételének érdekében célszerű előzetesen a waka és annak leggyakoribb típusa, a tanka tanulmányozását a tanulóknak házi feladatként megadni. Ezután a diákok az indikátor kép inspirációjának hatására önállóan alkossanak egy-egy tankát, amely a megtekintett festmény konnotációs köréhez kapcsolódik. Az elkészült művet a GIMP, a PAINT vagy egyéb ismert képszerkesztő programok segítségével esztétikusan helyezzék el/inzertálják Hegedüs László műalkotásának felületén. A művész bátran stilizált, erős szubjektivitású, szuggesztív, meditatív tájképei tökéletesen megfelelnek a klasszikus ’tanka és haiku festmény’-ek követelményeinek: "szabad és folyó vonalú munkák és a felesleges részletek kiküszöbölése jellemzi" (in: Leon M. Zolbrod: Haiku Painting). A tanulók éljenek bátran e klasszikus keleti intermediális műfaj nyújtotta lehetőségekkel. Az elkészült műveket osszák meg online az osztálytársaikkal, s a tanóra végére valamennyi született műalkotásból szerkesszenek közösen egy tanka-kalligráfia fűzért/láncot (’tanka galéria’) a szaktanár koordinációjával. Vitassák meg, hogy mennyire sikerült a festmény által hordozott érzelmeket és gondolatokat, a mű világát, különlegesen kifinomult meditatív atmoszféráját megközelíteni/közvetíteni/megjeleníteni és kiegészíteni/kitágítani a beillesztett tankák segítségével, s végül szánjunk néhány percet a kortárs tankák értelmezésére. Korunkban posztmodern szecessziós alternatív művészeti irányzatként a tanka-kalligráfia világszerte reneszánszát éli, amely a tanka törvényszerűségeit megőrizve a festmények és rajzok mellett/helyett a fényképezés, valamint a digitális vagy grafikus képek (elektrográfiák) és egyéb médiumok használatát is engedélyezi. Természetszerűen a tankák elnyugatiasodásuk folytán tág spektrumú, szélsőségesen különböző irányú és mélységű filozófiai gondolkodást, világképet/világképtöredékeket prezentálnak. A lelkesebb diákok odahaza saját vizuális (vegyes technika) és literális kútfőből alkossanak tanka-kalligráfiákat, melyek sikeressége esetén az intézmény honlapján, az iskola galériájában közösen rendezzenek kiállítást. A feladat elsősorban a kreatív szövegalkotást szolgálja, de tantárgyközisége folytán a vizuális kultúra, az informatika-számítástechnika, az ének-zene (ritmusérzék) és a keleti filozófiai gondolkodás problémája köré is orientálódik. Lehetőséget teremt az érdeklődő hallgatók számára az angol nyelv művelésére, valamint a japán nyelv és kultúra iránti érdeklődés kialakulására. Reformtörekvésként új perspektívákat kínál az oktatásban, prioritást ad a tantárgyköziségnek, a tanulói kreativitásnak, az egészséges közösségi versenyszellemnek, a konstruktív és élménypedagógia módszereit alkalmazza. A diákok holisztikus, integratív szemlélet- és látásmódját igyekszik fejleszteni, amikor szimultán igényli a szabad asszociációs, analogikus, ok-okozati, logikus és analizáló gondolkodást. (kobzosBBL)
Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom

JAPÁN CSERESZNYEVIRÁGZÁS – Tanórakezdő meditációs objektum (pptx)

Összes letöltése

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©