Keresés az archívumban

Akadálymentes nézet

Kedvencek (0)

Erzsébet híd (Budapest)

Oktatás

Általános

Manda ID: 235879
Cím: Erzsébet híd (Budapest)
Leírás: Steiner Szilárd fotográfus a tatai Kuny Domokos Múzeum gyűjteményében található üvegnegatívján a régi (eredeti) Erzsébet híd látható az 1910-es, 1920-as évek környékén. „A világ első, több új konstrukciós elemet felvonultató acélpilonos lánchídja az 1903. október 10-én átadott, Erzsébet királynéról elnevezett híd volt. Az 1893. évi, két híd építését elrendelő törvény után kiírt pályázat 74 pályaművéből 53 erre, az Eskü téri hídra vonatkozott. Az 53-ból 41 mederpillér nélküli, azaz az áthidalást egyetlen nyílással megoldó terv volt. Ez az egyébként technikailag nagy kihívást képviselő megoldás azért volt annyira népszerű a pályázók körében, mert a Duna ezen a szakaszon a legkeskenyebb, és a hajóforgalom zavartalansága végett legfeljebb egy mederpillér elhelyezése jöhetett szóba. A történelmi emlékezet szerint azonban maga a császár és király, Ferenc József is beleszeretett a mederpillér nélküli, egynyílású híd ötletébe, így más megoldásoknak nem lehetett sok esélyük a pályázaton. Ennek megfelelően az első díjat Julius Kübler német mérnök egynyílású kábelhídterve nyerte. Végül azonban a Kübler tervét felhasználó, Czekelius Antal vezette mérnökcsoport lánchídja épült meg. Az építkezés csak 1897-ben kezdődött, elsősorban azért, mert ki kellett jelölni a hídfőket – ez a pesti oldalon különösen bonyolult volt, hiszen két patinás épület, a régi pesti Városháza és a Belvárosi plébániatemplom állt a híd tengelyének a vonalában. A Városháza áldozatul esett, a templom azonban a közvélemény nyomására megmaradt, és a lehajtót építették meg úgy, hogy Pest legrégibb épületét kikerüli. (…) Az imponáló technikai kivitelezésű építkezés – a világon először alkalmazott lánclehorganyzás; Diósgyőrben készített hatalmas, 15 méteres láncszemekkel – 1903-ra fejeződött be. Végeredményben egy, a maga nemében (a legnagyobb távolságot áthidaló lánchíd) 23 évig világrekorder híd emelkedett a Duna felett. Az Erzsébet híd sem volt azonban hosszú életű, a németek 1945. január 18-án felrobbantották. A pesti pilon épen maradt, és még 15 évig fájdította a ránézők szívét, egyszerre emlékeztetve őket a »boldog békeidőkre« és a háború barbárságára. E 15 év alatt az is végérvényesen eldőlt, hogy eredeti formájában már nem építhető újjá. A Sávoly Pál tervei alapján kábelhídként megépített új Erzsébet hidat utolsóként, 1964. november 21-én adták át a forgalomnak.” (Forrás: Bori István: Budapest hídjai, ld. http://www.napkut.hu/naput_2007/2007_01/008.htm)
Földrajzi vonatkozás: Tata

Kompetencia

Kompetencia: Anyanyelvi kommunikáció
Évfolyam: 5-8. évfolyam
Módszertani javaslat: Tantárgy: Magyar nyelvtan (5–6. évfolyam) / Tematikai egység: Helyesírás / Témakör: Földrajzi nevek helyesírása (hidak elnevezéseinek helyesírása) // A témakört feldolgozó óránk elején kedvcsinálásként a tanulók kis csoportokra osztva online puzzle-program alkalmazásával rakják össze a hívóképen, illetve a válogatott képanyagban található, hidakat ábrázoló felvételeket! Az összerakott archív képeslapok, grafikák, fotók hangulatos világában elidőzve természetesen először beszéljük meg sorra, melyik híd látható az egyes felvételeken, mikor készülhettek, az adott kor milyen jellegzetességeit ismerik fel a diákok a képeken! A tantárgyköziség jegyében ne hagyjuk ki a lehetőséget, hogy kapcsolódjunk a történelem, a természetismeret, illetve a hon- és népismeret tárgyak ismeretanyagához, felelevenítve akár a Lánchíd építésének történelmi hátterét, akár a Hortobágyról, a Kilenclyukú hídról vagy a hídi vásárról tanultakat. A nyelvtanórai tananyagra rátérve tárgyaljuk meg a hidak elnevezéseinek írásmódjára vonatkozó szabályokat, majd nézzük meg egyesével a puzzle-lel összerakott példák helyesírását! A MaNDAdb adatbázisából válogatott archív felvételek, képeslapok egy része számos további nyelvi feldolgozási lehetőséget rejt magában: azon túl, hogy a régies (vagy rontott) helyesírású feliratokat átjavítjuk, gondolatban visszarepülhetünk az adott korba, amennyiben elolvassuk a képeslapok személyes (hangvételű) üzeneteit. Megfigyelhetjük a szövegben előforduló udvariassági formulákat, régies kifejezéseket; ezeket át is fogalmazhatjuk a ma használatos formákra, illetve javíthatjuk az esetleges helyesírási hibákat. Érdemes felhívni a tanulók figyelmét a korabeli üdvözlőlapok fogalmazásmódjára a közösségi oldalakon (rövid üzenetek formájában) folytatott kommunikáció kontrasztjaként is, s ezáltal rávilágítani a stílus fontosságára, az értékekre. A földrajzi nevek sokszor még a felnőttek számára is fejtörést okozó helyesírását ezzel a módszerrel rendhagyó és játékos formában maradandóan rögzíthetjük a gyerekekben. A feladatsor záró momentumaként a diákok válasszanak ki egy tetszőleges archív fotót, keressenek az interneten a képen látható hídról mostani felvételt, nézzenek utána, változott-e az elnevezése, majd egyéni stílusukat, kreativitásukat (pl. keretezés, elrendezés, betűtípus) segítségül hívva, mintegy a múltat s a jelent összevetve helyezzék azokat egymás mellé Word vagy PowerPoint program segítségével. A projektfeladat a nyelvi kompetenciák élményközpontú fejlesztésén túl a tantárgyak közötti kapcsolódási pontokat kihasználva a szociális és állampolgári, illetve a digitális kompetenciafejlesztést is szolgálja, ezenkívül felkelti a tanulók érdeklődését nemzeti múltunk, értékeink iránt. (További archív felvételek még http://fortepan.hu/?tags=&view=query&lang=hu&q=h%C3%ADd&x=0&y=0)
Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom

(23 kép)

Összes letöltése

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©