A hortobágyi Kilenclyukú híd

Oktatás

Általános

Manda ID
186901
Cím
A hortobágyi Kilenclyukú híd
Leírás
A kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményében található, 1968-ban postázott képeslap (valószínűleg 1954 után készült) színes felvételén a hortobágyi Kilenclyukú híd látható. A Hortobágy jelképe, az azonos nevű folyó felett átívelő 167,3 méter hosszú híd, mely kilenc boltívre támaszkodik. Az itt elhaladó út fontos kereskedelmi, és marhahajtó út volt évszázadokon keresztül Debrecen és Pest-Buda között. Éppen ezért a folyó ezen szakaszán már a kora középkorban biztonságos átkelőhelynek kellett lennie. Az 1697-ben épült régi fahíd a nagy forgalom miatt elhasználódott, javítása, fenntartása egyre nagyobb terhet rótt Debrecen városára. A város 1825-ben határozta el lebontását és helyette egy új, állandó kőhíd építését. Az építkezés az egyik első ismert közszállítás (mai szóhasználattal: közbeszerzés) Magyarországon. A városi tanács 1827-ben három helyi építőmestert hívott fel a híd terveinek és költségvetésének az elkészítésére. A mesterek ezt követően nyilvános licitáció (szóbeli versenytárgyalás) útján tették meg ajánlataikat, amelyek közül a tanács Povolny Ferencét fogadta el mint legkedvezőbbet. A kivitelezéshez még ebben az évben hozzákezdtek, és 1833-ban fejezték be a klasszicista stílusú építményt, mely a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídjának számított. A pusztai állathajtás könnyebbségére szolgált, hogy a feljárókat szélesedőre tervezték: a felhajtott gulyát, ménest a híd így mintegy kitáruló karként fogadta, megkönnyítve ezzel a jószágot hídra terelni igyekvő gulyások, csikósok dolgát.
Földrajzi vonatkozás
Kecskemét

Kompetencia

Kompetencia
Anyanyelvi kommunikáció
Évfolyam
5-8. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Magyar nyelv és irodalom

Adatok exportálása: