A Hortobágyi csárda és a Kilenclyukú híd

Oktatás

Általános

Manda ID
619232
Cím
A Hortobágyi csárda és a Kilenclyukú híd
Leírás
A budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményében található, 1900 körüli képes levelezőlapon a hortobágyi Kilenclyukú híd és a Hortobágyi (nagy)csárda látható. A Hortobágy jelképe, az azonos nevű folyó felett átívelő 167,3 méter hosszú híd, mely kilenc boltívre támaszkodik. Az itt elhaladó út fontos kereskedelmi, és marhahajtó út volt évszázadokon keresztül Debrecen és Pest-Buda között. Éppen ezért a folyó ezen szakaszán már a kora középkorban biztonságos átkelőhelynek kellett lennie. Az 1697-ben épült régi fahíd a nagy forgalom miatt elhasználódott, javítása, fenntartása egyre nagyobb terhet rótt Debrecen városára. A város 1825-ben határozta el lebontását és helyette egy új, állandó kőhíd építését. Az építkezés az egyik első ismert közszállítás (mai szóhasználattal: közbeszerzés) Magyarországon. A városi tanács 1827-ben három helyi építőmestert hívott fel a híd terveinek és költségvetésének az elkészítésére. A mesterek ezt követően nyilvános licitáció (szóbeli versenytárgyalás) útján tették meg ajánlataikat, amelyek közül a tanács Povolny Ferencét fogadta el mint legkedvezőbbet. A kivitelezéshez még ebben az évben hozzákezdtek, és 1833-ban fejezték be a klasszicista stílusú építményt, mely a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídjának számított. A pusztai állathajtás könnyebbségére szolgált, hogy a feljárókat szélesedőre tervezték: a felhajtott gulyát, ménest a híd így mintegy kitáruló karként fogadta, megkönnyítve ezzel a jószágot hídra terelni igyekvő gulyások, csikósok dolgát. A Hortobágyi nagycsárda kultúrtörténeti és építészeti örökség, kiemelt műemlék. A 18. században épült népi barokk épület, az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája és egyben Hortobágy legrégibb építménye. A Hortobágyi csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető ún. Sóút mentén, a Hortobágy folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette. Az elmúlt korok igényeinek megfelelően többször átépítették, bővítették (keleti szárnyát 1815-ben klasszicista stílusban építették): végleges történeti formáját a 19. század elején nyerte el. Története – mint a nagyobb utak és folyóvízi átkelőhelyek mentén épült csárdáké – szorosan összefonódott a mellette épült szekérállással és a mára a Hortobágy jelképévé vált Kilenclyukú híddal. Az utazókon, marhahajtókon kívül a környéken legeltető pásztoroknak, közeli falvak és tanyák lakosságának is fontos intézménye volt a csárda. A puszta életében jelentős szerepet betöltő hídi vásárnak úgyszintén központi helye volt, ahol sikeres üzletre rögtön áldomást is ihattak a felek. A több mint háromszáz éves épület, ahogy a múltban, ma is az utazók és a turisták igényeit igyekszik kiszolgálni. (Forrás: http://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/turizmus/csardak-utja/oldal/hortobagyi-csarda-kiallitas)
Földrajzi vonatkozás
Budapest

Kompetencia

Kompetencia
Anyanyelvi kommunikáció
Évfolyam
5-8. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Magyar nyelv és irodalom
(23 kép)
Összes letöltése

Adatok exportálása: