Michael Horovitz visszaemlékezése

Oktatás

Általános

Manda ID
200429
Cím
Michael Horovitz visszaemlékezése
Leírás
Az interjú a houstoni Holocaust Museum részére készült, 1995. május 16-án. Michael Horovitz [Horovitz Mihály] 1921-ben született Csepelen. Édesapja fűszerkereskedést tartott fenn, abból éltek meg, Mihály vallásos környezetben nevelkedett. A negyvenes évek legelején már nem állt módjában felsőoktatási képzésben részt venni a numerus clausus rendelete miatt. Szakmát szerzett, majd behívták munkaszolgálatra 1942-ben Galántára. Csepelen akkoriban – Mihály visszaemlékezése szerint – a zsidó közösség körülbelül 500 főből állt. Mihálynak három testvére volt. Ők már 1942 előtt behívást kaptak munkaszolgálatuk teljesítésére. 1939-ben Mihály családja nem volt hajlandó elmenni az országból. 1944-ben egy nagy gyár köré építették ki a gettót. Mihály, visszatérve a munkaszolgálatról, a gettóban kereste szüleit, de már nem találta sem őket, sem senki mást a területen. A család 1942 és 1944 között a gettóban élt. 1944-ben Mauthausenbe vitték Mihályt. A családból egy unokatestvére és Mihály élték csak túl a megpróbáltatásokat. Mihály 1945 májusában tért haza Budapestre, ahol tartózkodott, az a hely 1945 januárjában szabadult fel. Magyarországot 1956-ban hagyta el, Ausztriába ment. Bécsben kapcsolatba került a HIAS-szal, akik biztosították számára a lakhatást, élelmezést és a ruházkodást. Közben az Amerikai Egyesült Államok követségén jelentkezett, és ekkor határozta el, hogy Houstonba megy egy nagybácsijához. A magyarországi menekülteket Ausztriából a Kilmer nevezetű táborba szállították, New Jersey mellé. Mihály innen New Yorkba utazott, majd tovább Houstonba. Mihály dolgozni kezdett, majd öt évvel később amerikai állampolgárságért folyamodott, melyet megkapott. Emlékezése szerint Csepelre nagyon kevés zsidó tudott csak visszatérni. A zsinagógát az egész területtel együtt lerombolták a magyar nyilasok, egyedül a temető maradt érintetlen. Mihály emlékezete szerint a visszatértek nem nagyon akartak beszélni a történtekről. Az interjú készítője rákérdez a főbb magyarországi történelmi állapotokra, mint a nyilasok helyzete a negyvenes évek alatt, a kommunista rendszer kialakulása ’45 után, vagy később a forradalom lezajlása. Rákérdezett Wallenberg magyarországi munkásságára, melyről Mihály nem hallott, de tudta, hogy léteztek Budapesten svéd és norvég zászlókkal jelzett úgynevezett „védett házak”, a gettó területén belül.
Földrajzi vonatkozás
Budapest

Kompetencia

Kompetencia
Idegen nyelvi kommunikáció
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Élő idegen nyelv

Adatok exportálása: