Kisújszállás – Morgó csárda

Oktatás

Általános

Manda ID
107153
Cím
Kisújszállás – Morgó csárda
Leírás
A szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény gyűjteményében található képeslapon a kisújszállási Morgó csárda látható. „Kisújszállás Morgó csárdáját 1781-ben építette Rabl Károly gyöngyösi építőmester. A hírneves kocsma íves tornáca és pincelejárata árulja el leginkább népi-barokk formáival a ház építésének idejét. A kisujjszállási egyike Magyarország nevezetes Morgó csárdáinak. A népi magyarázat szerint a Morgók a csapszékekben előforduló veszekedésekről, verekedésekről kapták a nevüket, esetleg a betyár időkben ezekben mogorván poharazó, törvényen kívüli legényekről, mások azt mondják, az itt mért bor minősége is okot adhatott rá... A nyelvtudomány azonban a Morgó csárda- és kocsmanevekben természeti jelenségek nyomát sejti. Merthogy a levegő mozgás közben olyan hangot ad, mint a kutya morgása, azaz a névadás oka a szél morgása lehetne, ami a régi, szabadkéményes épületekben bizonyára jobban hallatszott… A kisújszállási Morgó arról nevezetes, hogy 1786-ban az akkor még új csapszék elől indult el az első másfélszáz kun család a Bácskába új hazát keresni. Kisújszálláson a XVIII. század elején még csak háromszázan laknak, a század végére azonban már annyian lesznek, hogy amikor híre kél, hogy Bács-Bodrog vármegyében a kincstár néhány falut be akar népesíteni, mehetnékük támad. A helyi kunok 1784-ben gyűléseztek, s következő évben már bizalmi férfiakat is választottak az utazás megszervezésére. Kisújszálláson először 163 család kapott útlevelet 864 lélekkel, ők 1786. április 12-én indultak el. Valamivel később, néhány évtized múlva a Morgó csárdánál újabb nevezetes esemény történt: a néphagyomány szerint magyar honvédok páholtak itt el osztrák katonákat, s nem is akárhogy. Úgy mesélik a világosi fegyverletétel után betértek ide a honvédok, és összetalálkoztak a csárdában iszogató osztrák katonákkal. A császáriak, bár figyelmeztették jó előre őket, hogy hagyják a honvédeket békén, s maradjanak nyugton, mégis balga módon addig - addig ingerelték a honvédeket, míg azok, jól megverték őket. Fegyver híján a csárda kerítésének léceivel. Az egykori Morgó csárda kontytetős, hódfarkú cseréppel fedett, az utca felől díszesen faragott kerítéssel, kígyós díszítménnyel. A valamikori kocsmában később diákokat oktattak, majd a hetvenes évek legelejétől néprajzi kiállítóterem. A kisújszállási népi élet öltözékeit, szobabelsőit őrzi. A néprajzi gyűjtemény kiállítói ügyeltek arra is, hogy ne essen csorba az egykor nevezetes kocsma jó hírén. A jobb csárdák udvarán kocsiszín és úgynevezett „poros állás” várta a csárdák korában az utazók lovait, s ezek a Morgó udvarán ma is ott állnak." (Ugron Zsolna) A csárda a településen kívül, azok szélein, a pusztákon, az utak mentén álló kocsma. A csárdáknak rendszerint kocsiszínjük, szekérállásuk is volt, ahol a kocsik, szekerek fedél alá kerülhettek, a lovak pedig pihenhettek. Lehetett saját birtoklású és bérelt. Tulajdonosait csárdásoknak hívták. Csárda szavunkra 1755-től van adat. A csárdák a jelentősebb vásáros helyekre vezető utak mentén egynapi, félnapi járásra, ill. olyan helyeken álltak, ahol a közigazgatás nehezen ellenőrizhette őket. Az ilyen csárdák közül nevezetesek voltak azok, amelyek két megye határára épültek és így lehetőséget biztosítottak a betyároknak elmenekülni a megyei pandúrok, rendőrök stb. elől. A csárdákhoz sok romantikus, főleg betyártörténet kapcsolódik. Elnevezéseik származhattak attól a helytől, ahol állottak (pl. Hortobágyi csárda a Hortobágyon; a cégérüktől (pl. Hordócska csárda stb.), a csárdás nevétől (pl. Császár csárda) és nem utolsósorban a bennük esett nevezetes eseménytől (pl. Törik-szakad csárda Buj határában). A csárdák a 19. sz. Magyarországának jellegzetes létesítményei voltak. Egykorú életükről a néphagyomány mellett számos adalékot őrzött meg a múlt század szépirodalma, valamint hírlapanyaga. A csárdabeli időzés alkalmat szolgáltatott parasztságunk számára a napi hírekben való tájékozódásra, értesülésszerzésre, valamint távolabbi vidékek népével való érintkezésre. A közlekedés kapitalizmus kori gyökeres átalakulása a csárdákat feleslegessé tette. Legtöbbje megszűnt, elpusztult vagy tanyai pusztai kocsmává, italbolttá alakult. (Magyar néprajzi lexikon)
Földrajzi vonatkozás
Szolnok

Kompetencia

Kompetencia
Szociális és állampolgári kompetencia
Évfolyam
5-8. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Ember és társadalom
(18 kép)
Összes letöltése

Adatok exportálása: