Keresés az archívumban

Akadálymentes nézet

Kedvencek (0)

Kisnemesi címerkép: Kos

Oktatás

Általános

Manda ID: 506298
Cím: Kisnemesi címerkép (pajzskép): Kos (Gömör-Kishont vármegye; forrás: XIX. század vége; Faggyas István grafikusművész tusrajza, 1987)
Leírás: A történelmi Gömör-Kishont vármegye egyik kisnemesi címerének pajzsképe (Kos) Dr. Faggyas István (1912-2007) kiváló néprajzkutató, helytörténész és grafikusművész tusrajza. A polihisztor társadalomkutató és művész monográfiát/tanulmánykötetet írt szűkebb-tágabb szülőföldje kisnemesi családjairól, melynek hiteles, dokumentum értékű képanyagát (kisnemesi címerek és címerképek, kisnemesi kúriák és lakóházak) saját maga rajzolta. Az Alsószuha környéki kisnemesek című könyv a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének kiadványaként, a Gömör Néprajza sorozat XVI. köteteként jelent meg Dr. Ujváry Zoltán tanszékvezető egyetemi professzor szerkesztésében (Debrecen, 1988). A MaNDA adatbázisában megtalálható és tanulmányozható e napjainkban már kuriózumnak tekinthető néprajzi monográfia. „Életem nagy adományának tekintem, hogy megismerhettem. Nemcsak az azonos gondolkodás és szellemiség köt össze bennünket, hanem a szeretett gömöri szülőföldhöz való hűséges ragaszkodásunk is. Faggyas Istvánt egy kisded falu, Kelemér adta Gömörnek. Egy tölgyet, amely ott sarjadt és amelynek gyökerei ma is éltető erőt nyújtanak a sok-sok évgyűrűjű lombos fának. A kedves, szeretett falu, ahol Tompa Mihály szellemisége adott inspirációt, nemcsak az elődök emlékét jelenti, hanem azt a forrást, amely munkáit táplálja.” (Dr. Ujváry Zoltán) „E tanulmányomat a téma alaposabb feltárásának szükségességét jelző írásnak tekintem, mivel a régmúlt korokra vonatkozóan csak a komplex kutatás tud további adatokat felszínre hozni. A nemességről sok közlés látott már napvilágot, hogy csak a legfontosabbak közül Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal, I- XIII. köt. Pest, 1857- 1868., Csergheő Géza: Wappenbuch des Adels von Ungarn... I- VII. köt. Nürnberg, 1885 - 1892. és Mocsáry Lajos: A régi magyar nemes. Budapest, 1889. munkáját említsem. Természetszerűleg a Gömörre vonatkozó művekben, pl. Borovszky Sámuel (szerk.): Gömör-Kishont vármegye. Budapest, é.n., Ila Bálint: Gömör megye. I. köt. Budapest, 1976. nagyszámú utalást és adatot találunk. Mihályfalusi Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemesi családai. I- II. köt. Kolozsvár, 1909. munkájában az összes gömöri nemesi családot felsorolja. A jelenkorra vonatkozóan a nemesi hagyományok is már csak emléktöredékekben élnek, miután a nemesi közösségnek alakító társadalmi szerepe régóta megszűnt. A kisnemesség – előjogainak megszűnése után is – féltékenyen vigyázott a régi szokások betartására és hosszabb időn át arra is, hogy a régi jobbágy családokkal ne keveredjenek. A tőkés gazdálkodás kibontakozásának különböző eseményei és következményei, a kisnemesi közösségek e védekező jogszokás jellegét is hiábavalóvá tette, s csupán a rokonsági kapcsolatok magyarázatára csökevényesedett néhány öregember emlékezetében. Az új osztálypolitikai vonatkozások szerint alakultak az eredetileg rokonsági jellegű összejövetelek is, mint a keresztelő, lakodalom, temetés, névnap. A kisnemesség, mint társadalmi réteg, a szükségszerűen bekövetkezett teljes jelentőségvesztés ellenére is megérdemli múltjának kutatását. Mind a Sajó- és a Szuha-völgyi, mind más volt kisnemesi falvakban, ahol lakóinak múltjára vonatkozó adatok még összegyűjthetők, s ilyen anyag elérhető, hozzásegít a kisnemesi múlt kutatásán át más vidékekkel való egykori kapcsolatainak tisztázásához, tájékoztat a magyar népi kultúra alaprétegéről, s különösen a szokásvilág területén nyújthat értékes magyarázatot.” (Dr. Faggyas István)
Földrajzi vonatkozás: Ózd

Kompetencia

Kompetencia: Szociális és állampolgári kompetencia
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: A középiskola 11. évfolyamán a történelem tantárgy fakultatív oktatásában a ‘Történelmi források, dokumentumok és tanulmányok elemzése’ tematikai egységen belül ’A magyarországi kisnemesi címerek és címerképek szimbólumrendszerének elemzése’ és ’A történelmi Magyarország kisnemesi társadalmi rétege kultúrájának komplex vizsgálata/tanulmányozása’ témakörön belül javasolt a felvázolt problémák feldolgozása. A tanóra kezdetén tegyük lehetővé a diákok számára, hogy az indikátor képen szereplő kisnemesi címert/címerképet a digitális/interaktív táblán vagy személyi számítógépeken alaposan megszemlélhessék, tanulmányozhassák. A megtekintett címer/címerkép Dr. Faggyas István (1912-2007) kiváló néprajzkutató, helytörténész és grafikusművész tusrajza, amely A Sajó és a Szuha vidékének kisnemessége (Debrecen, 1988) című néprajzi monográfiájában/tanulmánykötetében a tárgyalt problémakör vizuális mellékletének eleme. Szaktanári irányítással tegyünk kísérletet a címer/címerkép szimbólumrendszerének vizsgálatára, jelentésrétegeinek az értelmezésére. E kiindulópont, a közös élményanyag bizonyára felkelti a tanulók érdeklődését a történelmi Magyarország XIX. század végi, XX. század eleji kisnemességének kultúrája, életformája, életmódja iránt. Megkönnyíti a probléma feldolgozását, amennyiben a megelőző történelem tanórákon a diákok bizonyos mélységig megismerték a dualizmus valamennyi társadalmi rétegét. Tanári segédlettel próbálják feleleveníteni, összefoglalni és tágabb perspektívában megvilágítani, mélystruktúráiban megközelíteni a megelőző szakórákon tanultakat. Próbálkozzunk a kisnemességet definiálni és szerepét megfogalmazni a magyar nemességen belül. Milyen alapvető tényezők formálták a kisnemesség belső hierarchikus szerkezetét (kurialista, armalista, prédialista, agilis, birtoktalan honorácior nemes)? Vajon miért születtek egyes kisnemesekre vonatkozóan a következő gúnyos, pejoratív megnevezések: bocskoros, kapcás, félsarkantyús, járomszeghugyozó, pipás nemes; nemesparaszt, parasztnemes, selyemparaszt, pendelynemes, kocanemes)? Milyen jogokkal és kötelezettségekkel járt a kisnemesi rang az országos, a vármegyei és a helyi politikai életben? Milyen gazdasági, társadalmi és politikai kiváltságot/előnyt jelentett a kisnemesi méltóság, valamint az egyházközösségen belül milyen tradíciója volt egy kisnemesnek és családjának? Hogyan-miképp illeszkedett a szűkebb régió, a község hierarchiájába a kisnemesi ranggal rendelkező személyiség és családja? Milyen módon volt örökölhető a kisnemesi rang? Házi feladatként a diákok végezzenek a településükön és annak szűkebb vonzáskörzetében e problémakörre vonatkozóan kutatásokat. Igyekezzenek felderíteni hajdan a térségben élő kisnemesi családokat. Hívják segítségül a helyi köz- és helytörténeti gyűjtemények (könyvtárak, múzeumok, levéltárak), magánarchívumok szakirodalmi anyagát (írásos és képi dokumentumok /festmények, rajzok, fotográfiák/). Munkájukhoz segítséget nyújtanak a digitális melléklet dokumentumai, valamint az interneten elérhető e problémakörre vonatkozó egyéb szakirodalmak. Másrészt a legidősebb generáció szóbeli emlékezete rendkívül fontos információkkal gyarapíthatja ez irányú ismereteiket. Törekedjenek a település, illetve a régióra vonatkoztatva minél több kisnemesi címert összegyűjteni, illetve ezek szimbólumrendszerét értelmezni a ’Heraldikai útikalauz’ segítségével. Azok a diákok, akiknek szűkebb-tágabb rokonságán belüli őseik között kisnemesi ranggal rendelkező személyek/családok előfordultak, igyekezzenek megkülönböztetett figyelmet szentelni e problémakörre. Az így összegyűjtött kisnemesi címerekből később a tanulók készítsenek egy kiállítást az intézmény történelem szaktantermének faliújságán, illetve az iskola galériájában, amely a település és a környék hajdani kisnemeseinek címereit mutatja be. Amennyiben lehetőség nyílik rá, akkor e kisnemesekről és családjukról készült fotográfiákat (portrék, életképek, kisnemesi kúriák) a címerekkel és szöveges interpretációval együtt prezentálják. A tehetségesebb diákok önálló kutatásuk folyamán készítsék el az általuk felkutatott kisnemesek családfáját. A szaktanár koordinálja, segítse a tanulók önálló tevékenységét, valamint a kiállítás megvalósítását. A problémakör megoldása élmény és konstruktív pedagógiai módszerek útján valósítható meg. Felkelti a diákok szülőföldje, a magyar történelmi múlt iránti érdeklődésüket. Tantárgyközisége révén informatikai és vizuális kultúrabeli ismereteket is aktivizál, a magyar nyelvi és kommunikációs kifejezőképesség fejlődésében is fontos szerepet tölt be, valamint elősegíti a történelmi forráskutatás és forráselemzés módszereinek, kutatómunkálatainak elsajátítását, a tanulók összetett problémamegoldó és analitikus (ok-okozati, logikai, asszociatív) gondolkodását. (kobzosBBL)
Műveltségi terület: Ember és társadalom

Faggyas István: A Sajó és a Szuha vidékének kisnemessége (pdf)

Kósa László: A nemesi tradíciók ködképe – Kisnemesek a rendiség utolsó évtizedeiben (pdf)

Ifj. Dr. Reiszig Ede és Dr. Sarlay Samu: Gömör-Kishont vármegye nemes családai (pdf)

GÖMÖR ÉS KISHONT VÁRMEGYE TÉRKÉPE (pdf)

HERALDIKAI ÚTIKALAUZ (pdf)

Összes letöltése

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©