Keresés az archívumban

Akadálymentes nézet

Kedvencek (0)

Goszthony Mária: Bárdibükki táj

Oktatás

Általános

Manda ID: 63638
Cím: Goszthony Mária: Bárdibükki táj (Magyarország, Bárdudvarnok – Bárdibükk, tájkép, diópác festmény, 1932)
Leírás: Goszthony Mária festőművész Bárdibükki táj (tájkép, 1932) című diópác festménye 1989-től a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében található. A rendhagyóan gazdag, sokrétű alkotásokat teremtő és évszázadnyi hosszú, kivételes életutat megélt jeles festő-, grafikus- és kerámiaművész „1893. augusztus 22-én született Bárdibükkön. A család az év nagyobbik részét Budapesten töltötte. Apja, a Vas megyei Goszthony család sarja, aki Somogyban több mint 1000 holdas birtokot műveltetett, a fővárosban jó nevű ügyvédi irodát vezetett. Iskoláit magánúton végezte, vizsgáit Budapesten tette le. A festőnek induló Goszthony Mária művészeti tanulmányait 1912-ben, Münchenben kezdte, ahol a Weisberger Képzőművészeti Akadémiát látogatta. Majd 1917–18-ig Budapesten a Haris közben megalakult, Kernstok Károly, Rippl-Rónai, Vedres Márk által vezetett Képzőművészeti Szabadiskolában folytatott stúdiumot. Kernstok legkedvesebb tanítványa és lelkes segítőtársa volt az iskola életének megszervezésében. Itt ismerkedett meg az új magyar művészeti élet képviselőivel. Szellemi érdeklődésére hatással volt a Vasárnapi Kör nevű progresszív idealista társaság, melynek gyakori látogatója volt. 1918-tól közvetítő szerepet töltött be a KMP Központi Bizottsága és a Katonai Tanács tagjai között, majd a letartóztatott és illegalitásban levő baloldali vezetők összekötője volt. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején, Kernstok vezetésével Nyergesújfalun művésztelep létesült, melynek létrehozásában szintén nélkülözhetetlen partnere volt mesterének. Az 1917–19 között készült szén- és tusrajzai, olajképei szervesen illeszkednek a korszak képzőművészeti szemléletéhez. Munkáit formai lényeglátás, energikus, biztos vonal- és színkezelés jellemzik. A Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült. Bécsbe, majd Vedres János segítségével Firenzébe, onnan az osztrák határ közelében, az Alpok lábánál fekvő Villachba ment, ahol közel egy évet töltött. Expresszív, lírai hangvételű táj-akvarellek és tusrajzok őrzik az itt töltött idő emlékét. 1920-ban sikerült újból Olaszországba jutnia. Hosszabb időt töltött Firenzében, Assisiben. Perugiában és Rómában. Firenzében rézkarcot és freskófestészetet tanult. Tanulmányozta Cimabue, Pintorucchio, Giotto és Simone Martini festészetét. Assisiben kötött ismeretséget az ott élő dán katolikus íróval, Johannes Joergensennel, kinek hatására a szent ferenci ideákat követve a vallásos hitben talált támaszra. 1923-ban térhetett ismét haza Bárdibükkbe, ahol kápolnát építtetett és azt saját freskóival díszítette. Az assisi Szent Damján templom keresztjének hű másolata lett a kápolna alapja. A bárdibükki Porciunkola kápolnát XI. Pius pápa bullája 1925-ben búcsújáróhellyé nyilvánította. Olaszországba visszatérve, 1928–31 között Rómában elvégezte a Képzőművészeti Akadémiát. A 30-as évek elejétől az év egyik felét Rómában töltötte, ahol 10 évig műtermet tartott fönn a Villa Borghese melletti Villa Ruffo művésztelepen. Kis szárnyasoltárokat festett és templomi freskókat készített az olasz primitívek modorában, Rómában, Assisiben, Vareseben és a csehszlovákiai Kocsorcban, valamint idehaza Veszprémben. Assisiben kiállítása is volt. A 30-as évek közepétől barátnőjével, Josipovich Idával Vietri Sul Maren, Firenzében és Derutában kerámia műhelyeket látogattak, Salernoban kerámia kurzust végeztek. Könyvtárakban búvárkodtak, motívumokat gyűjtögettek. Kezdetben az itáliai majolikákat másolták, és azokat árulták Budapesten. A 40-es évek végén Bárdibükkön a kiskastélyban műhelyt rendeztek be, ahol a később hozzájuk csatlakozó unokatestvérrel, Goszthony Sárival együtt hármasban dolgoztak. A klasszikus habán stílust a magyar fazekas művészet hagyományos motívumaival és modern elemekkel ötvözve, de alapjában az itáliai reneszánsz hagyományokra támaszkodva kialakítottak egy sajátos kerámia stílust, mely a bárdibükki műhely jellemzőjévé vált. A műhely szellemi irányítója Goszthony Mária volt. Az ő neve alatt kerültek forgalomba a kerámiák főként az Iparművészeti Vállalaton és a Képcsarnokon keresztül. A bárdibükki műhely napsugaras derűje messzire világított. Az ország határain innen és túl számtalan bensőséges hangulatú kerámiával ajándékozta meg a hagyományosabb ízlésű kézműves tárgyak kedvelőit. E ’benső húrokat megpendítő’ hétköznapi tárgyak mára műtárgyakká nemesedve őrzik a három művésznő emlékét. Goszthony Mária kerámiáival megbecsült nevet szerzett, de elsősorban festőnek vallotta magát. Az 1960-as évek végéig festett. Posztimpresszionista szellemű olajképei és akvarelljei egész addigi életét végigkísérték. Külföldi útjain és idehaza, főként Somogyban készült plein aire táj-akvarelljeivel érte el legnagyobb művészi sikereit. A képek nagy része a Londoni Királyi Akvarell Társaság útján Angliába került. A kortárs képzőművészeti eseményekbe nem kapcsolódott bele. Magányos művészként, de számtalan barát szeretetét élvezve dolgozott haláláig. Budapesten és Kaposvárott voltak kiállításai. 1982-ben megkapta a Somogy Megyei Tanács Művészeti díját. 1989. március 28-án halt meg Mezőcsokonyán. Hamvait bárdibükki kápolnája őrzi.” (H. Bognár Zsuzsa művészettörténész – in: https://bkh2011.blog.hu/2011/07/12/goszthony_maria és http://bardudvarnok.hupont.hu/45/goszthony-maria)
Földrajzi vonatkozás: Kaposvár

Kompetencia

Kompetencia: Anyanyelvi kommunikáció
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: A gimnázium 12. évfolyamán a magyar nyelv és irodalom tantárgy fakultatív oktatása során ’A vizuálisan perceptálható művészeti alkotások, festmények (tájképek/életképek) literális interpretációja – Önálló, kreatív, literális bátorság fejlesztő szövegalkotás’ tematikai egységen belül ’Kísérletek kötött szerkezetű szépirodalmi lírai-epikai mű, tájleíró költemény alkotására festmény által szerzett komplex befogadói élmények, inspirációk alapján digitális versszerkesztő program segítségével’ témakör feldolgozásakor javasolt a következő feladat megvalósítása: A tanóra kezdetén öt perces közös meditációs, pozitív motivációkat generáló, a koncentrációképességet, s az elvégzendő feladatokra történő ráhangolódást segítő gyakorlattal kezdje az osztály valamennyi tanulója és a szaktanár a munkát. Hallgassuk meg közösen J. S. Bach egy zeneművének részletét (J. S. Bach: Orchestral Suite No. 3 in D Major, BWV 1068: II. Air /in: digitális melléklet/), miközben vizuális szemlélődésünk középpontjában meditációs objektumként Gonda Zoltán kortárs festőművésznek Az angyal óvja a természetet című festménye áll. E ’rituális cselekvés’ közösségkohéziót erősítő és a személyiség integritását, belső harmóniáját, ’termékeny kiüresedés’-ét elősegítő pozitív hatása bizonyítottan megtapasztalható a tanórai eredményes tevékenység folyamán. Ezután tegyük lehetővé a diákok számára, hogy a digitális interaktív táblán és személyi számítógépeken Goszthony Mária (1893–1989) festő-, grafikus- és kerámiaművész Bárdibükki táj (1932) című, a plein air jegyében született posztimpresszionista diópác festményét (tájkép) apró részletességgel, alaposan megszemlélhessék, s a leírást megismerjék. Fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a műalkotás kompozíciójára, a képi forma- és színvilág, forma- és színdramaturgia, a szimbólumstruktúra szerveződése, a vizuális alkotóelemek harmóniája problémakörökre. Miután elegendő időt kaptak a diákok e műalkotás érzelmi és gondolati konnotációs körében történő termékeny elmélyülésre, kérjük meg őket, hogy a vizuális szemlélődés során született érzéseiket és gondolataikat egy tájleíró költeményben igyekezzenek megfogalmazni. A vers szabadon mozoghat a líra és az epika határvidékén, egyaránt lehet klasszicista, romantikus, szimbolista, avantgarde és posztmodern stílusirányzat követője. Feleljen meg azonban a következő szerkezeti-formai követelményeknek: jambikus (emelkedő) vagy trochaikus (ereszkedő) lejtésű időmérték; szótagszámtartó, kötött sormérték; sorvégi rímek (szabad rímképlet); 16 verssor (szabad vesszaktagolás). A tájleíró költeményt a tanulók előzetes regisztráció után a POET digitális versszerkesztő program (https://www.poet.hu/versszerkeszto.php) segítségével alkossák meg. Az online versszerkesztő lehetőséget ad előzetes jegyzetek, előmunkálatok készítésére, ahol a tanulók autobiografikus módon rögzíthetik a festménnyel kapcsolatosan született érzéseiket és gondolataikat (szavak, szókapcsolatok, szintagmák), melyeket építőkockákként használhatnak a ’versfaragás’ során. A verssorok ritmusképlete (rövid és hosszú szótagok) és szótagszáma már gépelés közben folyamatosan látható, s az oldal elhagyása nélkül kereshetők rímek és szinonimák a POET szótáraiban. A rendszer automatikusan felajánl szavakat a rímkereséshez a verssorok vége alapján, így egyetlen kattintással megtekinthetők és kiaknázhatók. Az elkészült tájleíró költemény online menthető, avagy a WORD szövegszerkesztő programba bemásolható. A tanulók rendelkezésére áll, s a digitális mellékletből közvetlenül elérhető Dr. Földvári Melinda Alapszínnevek a magyar nyelvben és Színnév – Színszótár című online használható munkája, amely ígéretesen segítheti a versírást. Természetesen biztosítsuk a diákok számára, hogy az önállóan elvégzendő feladatot személyi számítógépen megvalósíthassák, valamint a költemény születése folyamán is lehetőségük legyen a képpel történő további közvetlen és elmélyült kommunikációra a digitális tábla segítségével. A szaktanár éljen a lehetőséggel, hogy az alkotás megkezdése előtt emlékezteti a tanulókat a tájleíró költemény alapvető sajátosságaira. Miután az írásművek elkészültek, s publikálásra kerültek a POET honlapon, attól kezdve a tájleíró költemények mindenki számára megtekinthetők. Az irodalom tanár által legsikeresebbnek vélt írásművek hangozzanak el a tanórán, s a diákok vitassák meg, hogy milyen széles horizonton és mélységben sikerült megközelíteni azt a bonyolult érzelmi és gondolati struktúrát, melyet a fókuszba állított festmény hordoz. Goszthony Mária évszázadnyi kalandos életútja és az alkotó életműve iránt érdeklődő tanulók a digitális mellékletben, valamint a MaNDA adatbázisában találnak bőséges információt (művek reprodukciói, archív családi fotográfiák). A konstruktív és élménypedagógiai módszerekre épülő feladat elvégzése magyar nyelv és irodalom tanórára javasolt, de a probléma tantárgyközisége folytán a tanulók vizuális kultúrabeli és művészettörténeti jártasságának, valamint digitális kompetenciájának fejlesztését egyaránt szolgálja. Tantárgyi reformtörekvésként igyekszik szimultán lehetőséget biztosítani a diákok szabad asszociációs, analogikus, ok-okozati és logikai gondolkodásának megnyilatkoztatására, sokrétű kreativitásának fejlesztésére, valamint prioritást ad a tanulói alkotótevékenységnek, az egészséges közösségi versenyszellemnek. A művészetek megszerettetése és a műalkotások iránti ’érdek nélküli érdeklődés’ kialakítása alapvető pedagógiai célkitűzés. (kobzosBBL)
Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom

(4 kép)

J. S. Bach: Orchestral Suite No. 3 in D Major, BWV 1068: II. Air (mp3)

Dr. Földvári Melinda: Alapszínnevek a magyar nyelvben (pdf)

Dr. Földvári Melinda: Színnév – Színszótár (pdf)

Lőrincz Sándor: Goszthony Mária kincses hagyatéka (pdf)

Összes letöltése

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©