Hazánk második legnagyobb zsinagógája - Szeged

Oktatás

Általános

Manda ID
128673
Cím
Hazánk második legnagyobb zsinagógája - Szeged (Épült: Baumhorn Lipót építész tervei alapján 1900. augusztusától 1902. októberéig eklektikus stílusban.)
Leírás
A 'Szegedi Új Zsinagóga' belső terét a szakrális középpontra, az oltárra fókuszálva ábrázoló fekete-fehér, utólagos eljárással barnított fotográfiát, amely a szegedi Móra Ferenc Múzeum vizuális archívumában őrzött képeslap/levelezőlap címoldalán látható, Ifj. Divald Károly fényképész készítette 1906-ban. „Az új zsinagógát és közösségi székházat egy 1897-es pályázat alapján Baumhorn Lipót tervezhette meg. Az építő munka 1900. augusztusában indult és 1902. októberére fejeződött be. A monumentális 48.5 méter magas épületen a mór-szecessziós stíluson kívül bizánci hatást mutat a barokkos megjelenésű kupola csegelyekkel történt beillesztése. Belül az orgona feletti bordás kiképzés a gótikát, a karzattartó oszlopok a román stílust példázzák. A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A négy márványoszlop feletti négy héber szó: a tóra, a tanulás és a jótékonyság gyakorlását jelenti, ami a zsidó vallás tanítása szerint az erkölcsi világot meghatározó tényezők. A kupoladob 24 oszlopa a nap 24 óráját, fölötte kék alapon a csipkebokor virágai a hitet jelképezik. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola növényzetét jelző zöldes-barna díszítő sorától egyre sötétedő csillagos kék és üvegburkolatában. Középütt a csillagos ég, a Dávid csillaggal, körülötte a nap kivilágítható sugarai koronázzák meg az égboltot. Az üvegkupola és valamennyi ólomüveg ablak Roth Miksa alkotása. A frigyszekrény ajtaja az ősi frigyládához hasonlóan Nílusparti sittimfából készült, izsóp növényt ábrázoló pánt díszítéssel. A frigyszekrényben őrizzük a tórákat. Mózes öt könyvét, ami pergamenre van írva héber betűkkel. Ezekből olvasnak fel szombatonként és a zsidó ünnepeken az Istentiszteletek során. A frigyszekrény előtt áll a főkántor előimádkozó asztala, mögötte a szószék a főpapi prédikációhoz. A Frigyszekrény fölött függ a finomművű örökmécses, amit napelemek táplálnak. A főoltár alatt található a márvány tóraolvasó asztal, amiben elöl a jeruzsálemi márványból készült zárókő mögött őrizték a zsinagógaépítés terveit és leírását, de ez sajnos eltünt a Holocaust alatt. Az oltárhoz tartoznak még a menorák, a hét ágú gyertyatartók, melyek eloképei a Titus római császár által i.sz. 70-ben romba döntött jeruzsálemi szentélyben álltak. A középsők aranyozottak és féldrágakövekkel kirakottak. Az oltár fölött egy kis kupola magasodik, ami az épület kupolájának a leegyszerűsített mása. Mögötte található az orgona és a kórus helye. A templom belső díszítésében nagy szerepe volt Lőw Immanuel (1854-1944) főrabbinak, aki tanácsaival segítette az építészt, az oltárfal bibliai motívumainak, a falak és ablakok díszítésének megválasztásában. Az ólomüvegablakok - Róth Miksa alkotásai - a zsinagógai év eseményeit örökítik meg, a hétköznapoktól a szombaton és valamennyi zsidó ünneprol megemlékezve, azokat jelképezve. A főrabbi a magyar széppróza, a retorika, a folklór, a botanika, a zsidó hagyományok fáradhatatlan kutatója volt, 1927-től felsőházi képviselő, Szeged megbecsült személyisége. Die Flora der Juden című négykötetes munkáját (1926) az egész világ ismeri. Az orgonát Wegenstein C. Lipót temesvári orgonaépítő készítette, rekonstrukcióját a pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. végezte el 2000-2001-ben. Az orgona 2317 sípos, 42 regiszteres, 2 manuálos hangszer. A zsinagógában 1340 ülőhely van. Az építést a környezetszépítés követte, a csodás park kialakítása, amely a felavatásáig - 1903. május 19-ig - tartott. A hitközségi székház a zsinagógával egy időben épült fel. A zsinagóga rekonstrukció során elkészült a kupola, az orgona, jelenleg állami támogatással a tetőszerkezet, födém és díszítései megújítása folyik. Önkormányzati segítséggel megújítjuk a széksorokat, s készül a külső díszkivilágítás. Befejeződött a temető kerítésének kialakítása, megkezdődött a belső értékmegőrző munka. Megerősítettük Székházunk tetőszerkezetét, s pályázunk, illetve várjuk az adományokat a húsz fős Szeretetotthon, ötven-nyolcvan fős kosher konyha felújítására, a kihordásos étkeztetés bővítésére. Helyreállítottuk dísztermünket eredeti állapotába, amely őszi és téli időszakban méltán tölti be imatermi hivatását, ad helyet a kidusoknak, az oktatásnak és az öntevékeny kulturális csoportoknak. A 120 fős reprezentatív terem városi rendezvények, kiállítások méltó színhelye.” (in: http://www.zsinagoga.szeged.hu/hu/index.php?menupont=syn)
Földrajzi vonatkozás
Szeged

Kompetencia

Kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Mûvészetek
„A szakrális építőművészet monumentális remekművében harmonikusan ötvöződik számos korstílus és stílusirányzat. A Baumhorn Lipót által tervezett ’Szegedi Zsinagóga’ valójában nem az eklektikus, hanem a korai organikus építészet paradigmája.” kobzosBBL
(5 kép)
A SZEGEDI ÚJ ZSINAGÓGA (mp4)
A szegedi zsidóság története (pdf)
Összes letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: