Kalazancius Szűz Mária előtt

Oktatás

Általános

Manda ID
716762
Cím
Mária-ábrázolások
Leírás
Kalazancius diákokkal a Szűzanya előtt rézmetszet. Dániel Benedek erzsébetvárosi származású piarista szerzetes fogadalmi képe Johann Ernst Mansfeld metszete után készült. „Ezen a képen Kalazancius köpennyel (pallium) takart bő ruhában, tanítványai előtt fél térdre ereszkedve, átszellemülten tekint a Boldogságos Szűz s a kis Jézus felé, akik az ég felhőiből jóságosan néznek rá. Jobb kezét alázattal a mellére hajtja, bal kezével egy papírról olvasó fiúcskát karol át. A képen, vállukon köpennyel szereplő három fiú közül az egyik térdelő helyzetben nagy könyvből olvas, a másik kettő kisebb könyvbe tekint. A Boldogságos Szűzanya bőven omló ruhában, hullámzó kendővel ragyogó felhő alapzaton ül, szétterjedő ruhája szélén anyja karjaival védve a kis Jézus áll, jobbját mosolyogva áldásra emelve. Kíséretükben a szárnyas angyalkák áhítatosan nézve, vagy mosolyogva gondtalan madárkák módjára repdesnek. Egyikük gyors szárnyalásával ujjongó örömét fejezi ki. Az égiek-ből kiáradó fénysugarak megvilágítják az egész képet, s kiemelik Kalazancius alakját. A Kalazancius-képek jellegzetességeiből itt van a Szabályzat, amelyet angyalka tart liliommal együtt a kezében. Az égi jelenés színhelye a kápolna, kettős lépcsőzeten nyugvó oltárral, kör-és szögletes párkányzatú oszloppal, két falpillérrel, magas, keskeny ablakkal, lecsüngő drapériával. A jelenet az imádság-tanulás benyomását kelti. Az ünnepélyesség, a fényes helyszín, a ragyogó megjelenés, a levegőben úszó drapériák, az alakok erőteljessége, a barokk stílus jellemzői. A tanulók az immár Szent, dicsősége teljében lévő Kalazancius honfitársai, fodros gallérú spanyol nemes ifjak. Az egyszerű ruhájú fiúcska a szegény diákokat képviseli. Az egész képen a hatásra való törekvés látszik” (Biró Vencel). A metszet a budapesti Piarista Múzeum gyűjteményének részét képezi. / A különféle Szűz Mária-ábrázolásokból összeállított válogatásunkban szereplő 17–18. századi barokk kori metszeteken Mária életéből vett jelenetek (eljegyzése Szent Józseffel, az angyali üdvözlet, a dolgozó és az együtt imádkozó Szent család, Mária mennybemenetele), illetve a Mária-kultusz egyetemes szimbólumai, valamint a piarista rend és a különböző magyar vonatkozású Mária-kegyhelyek sokszorosított kegykép-, kegyszobormásolatai (máriacelli kegyszobor és kincstári kegykép, máriapócsi könnyező Madonna-kegykép, sasvári Piéta) jelennek meg. Az ábrázolások között jellemzően a következő általánosan elterjedt típusokkal találkozhatunk: a Fájdalmas Szűzanya (Mater Dolorosa), Köpenyes (oltalmazó) Madonna, a Segítő Mária (Mariahilf), a Napbaöltözött Asszony (mandorlában, lába alatt holdsarló, feje körül 12 csillagból koszorú), illetve a Máriát mint istenanyát (Genetrix, Theotokosz: istenszülő) karjában/ölében a gyermek Jézussal ábrázoló képtípusok. / A sokszorosított metszeteknek köszönhetően a zarándokok úticéljaként számontartott búcsújáróhelyek csodatévő, gyógyító erővel felruházott kegytárgyai, kultusztárgyai az egyszerű emberek otthonaiba is eljuthattak. A kegyképekről vagy kegyszobrokról készült metszetmásolatokat sokszor hozzáérintették az eredeti kultusztárgyhoz, hogy a csodatévő, gyógyító, óvó-védő, segítő erő a másolatra is átszálljon (népi vallásosság). / Kalazanci Szent József (1557–1648) az általa alapított piarista rendet Szűz Mária, Isten Anyja oltalmába ajánlotta. A rendalapító gesztusa a piarista címerben is teljesen egyértelműen megnyilvánult, amelynek motívumai Mária nevéből az összefonódó, koronázott M és A betűk, valamint a Mária, Isten Anyja szavak rövidítése (görögül: ΜΡΘΥ) lettek. A piaristák Mária iránti tiszteletének legfőbb hordozójává a 17. század végétől kezdve a San Pantaleo-templomban található Kegyes Iskolák Királynéja (Regina Scholarum Piarum) kegykép vált, amelyet 1688-ban helyeztek el a templom főoltárán; erről később számtalan festmény- és metszetmásolat készült. / Boldogságos Szűz Mária alakja számunkra különleges jelentőséggel bír mint Magyarország védelmezője (Patrona Hungariae), miután I. Szent István király a magyar Szent Koronát és országát Máriának ajánlotta. A 15–17. században Mária Napbaöltözött Asszonyként (lába alatt holdsarlóval) való ábrázolása a törökellenes küzdelmek jelképe lett. Az országfelajánlást ünnepélyesen és hivatalosan megismételte I. Lipót császár (1657–1705): a pozsonyi országgyűlés (1687) alkalmából Máriavölgybe zarándokolt, ahol a török alól fölszabadult országot Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta föl. A barokkban a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae jellegzetes ikonográfiája, melyen a Szűzanya fejére a 12 csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, másik kezébe a jogar került.
Földrajzi vonatkozás
Budapest

Kompetencia

Kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Mûvészetek
(35 kép)
Képmagyarázatok (pdf)
Összes letöltése

Adatok exportálása: