Szent Gellért Szent István királlyal a Magyarok Nagyasszonya előtt

Oktatás

Általános

Manda ID
720626
Cím
Mária-ábrázolások
Leírás
A képmező középpontjában medaillonkeretben Szent Gellért és Szent István király látható, fölöttük a Szűzanyával és a gyermek Jézussal. A medaillon felett a magyar címer, amit puttók tartanak. A képmező két alsó sarkában Szent Gellért életéből vett jelenetek. „A kép alatti latin szöveg tömören utal a kompozíció tematikájára: Szent Gellért Mária-tisztelő lelkiségére, amely a Regnum Marianum-eszme alapvető meghatározója. Az ábrázolt jelenetek forrása Szent Gellért legendájának mindkét változatában megtalálható. Középen az egyházszervező apostoli király, Szent István együtt látható Szent Gellérttel, az apostolutód püspökkel, akiknek mély barátsága éppen a székesfehérvári István király által alapított Szűz Mária (Assumpta) bazilika tituláris ünnepéhez (augusztus 15.) kapcsolódik, amikor először találkoztak, s ahol az ünnepi szónok Gellért, a Napbaöltözött Asszonyról (Mulier amicta sole) ékesen beszélt, mire a király nagyon megkedvelte őt, majd fiának, Szent Imre hercegnek nevelését is rábízta. A miniatűr jelenetek közül a bal oldali a Gellért által építtetett marosvári Szent György-monostor Mária-tiszteletére állított oltárát mutatja be, amelyről úgy rendelkezett, hogy az előtte függő ezüst tömjénező tüze ki ne aludjék, ezért külön szolgálatnak kellett gondoskodnia, hogy állandóan szálljon föl az illatos tömjénfüst. A jobb oldali miniatűr kompozíció hátterében a később Gellértről nevezett hegy tűnik föl, amelyről a pogány lázadók letaszították, s a Duna partján mint az ország protomartyrját megkövezték és lándzsával agyonszúrták. (Így a vértanúságára utaló attribútumai: kő és lándzsa szerepel legtöbb régi ábrázolásán.) Gellért és István fölött még a középső mezőben a mennyei víziót, a mártírhalála előtti éjszaka álomlátását jeleníti meg. A Szűzanya szinte egyesíti két jeles tisztelőjét, amint a gyermek Jézust emeli a profilban rátekintő szentek fölé, akik megdicsőülésükben a legnagyobb jutalmat nyerik el: Gellért a vértanúság győzelmi pálmáját, Istvánt pedig a már fölajánlott ország helyett – amire itt a magyar címert égi szférába emelő angyalok találóan utalnak – cserébe a mennyei koronával ékesítik.” (Szilárdfy Zoltán: Szent Gellért ikonográfiája a barokk kori grafikák tükrében) A metszet a budapesti Piarista Múzeum gyűjteményének része. // A különféle Szűz Mária-ábrázolásokból összeállított válogatásunkban szereplő 17–18. századi barokk kori metszeteken Mária életéből vett jelenetek (eljegyzése Szent Józseffel, az angyali üdvözlet, a dolgozó és az együtt imádkozó Szent Család, Mária mennybemenetele), illetve a Mária-kultusz egyetemes szimbólumai, valamint a piarista rend és a különböző magyar vonatkozású Mária-kegyhelyek sokszorosított kegykép-, kegyszobormásolatai (máriacelli kegyszobor és kincstári kegykép, máriapócsi könnyező Madonna-kegykép, sasvári Pieta) jelennek meg. Az ábrázolások között jellemzően a következő általánosan elterjedt típusokkal találkozhatunk: a Fájdalmas Szűzanya (Mater Dolorosa), Köpenyes (oltalmazó) Madonna, a Segítő Mária (Mariahilf), a Napbaöltözött Asszony (mandorlában, lába alatt holdsarló, feje körül 12 csillagból koszorú), illetve a Máriát mint istenanyát (Genetrix, Theotokosz: istenszülő) karjában/ölében a gyermek Jézussal ábrázoló képtípusok. / A sokszorosított metszeteknek köszönhetően a zarándokok úti céljaként számontartott búcsújáróhelyek csodatévő, gyógyító erővel felruházott kegytárgyai, kultusztárgyai az egyszerű emberek otthonaiba is eljuthattak. A kegyképekről vagy kegyszobrokról készült metszetmásolatokat sokszor hozzáérintették az eredeti kultusztárgyhoz, hogy a csodatévő, gyógyító, óvó-védő, segítő erő a másolatra is átszálljon (népi vallásosság). / Kalazanci Szent József (1557–1648) az általa alapított piarista rendet Szűz Mária, Isten Anyja oltalmába ajánlotta. A rendalapító gesztusa a piarista címerben is teljesen egyértelműen megnyilvánult, amelynek motívumai Mária nevéből az összefonódó, koronázott M és A betűk, valamint a Mária, Isten Anyja szavak rövidítése (görögül: ΜΡΘΥ) lettek. A piaristák Mária iránti tiszteletének legfőbb hordozójává a 17. század végétől kezdve a San Pantaleo-templomban található Kegyes Iskolák Királynéja (Regina Scholarum Piarum) kegykép vált, amelyet 1688-ban helyeztek el a templom főoltárán; erről később számtalan festmény- és metszetmásolat készült. / Boldogságos Szűz Mária alakja számunkra különleges jelentőséggel bír mint Magyarország védelmezője (Patrona Hungariae), miután I. Szent István király a magyar Szent Koronát és országát Máriának ajánlotta. A 15–17. században Mária Napbaöltözött Asszonyként (lába alatt holdsarlóval) való ábrázolása a törökellenes küzdelmek jelképe lett. Az országfelajánlást ünnepélyesen és hivatalosan megismételte I. Lipót császár (1657–1705): a pozsonyi országgyűlés (1687) alkalmából Máriavölgybe zarándokolt, ahol a török alól fölszabadult országot Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta föl. A barokkban a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae jellegzetes ikonográfiája, melyen a Szűzanya fejére a 12 csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, másik kezébe a jogar került.
Földrajzi vonatkozás
Budapest

Kompetencia

Kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Mûvészetek
(35 kép)
Képmagyarázatok (pdf)
Összes letöltése

Adatok exportálása: