A garamszentbenedeki bencés apátsági templom Szent Vér-kápolnája oltárának metszetmásolata

Oktatás

Általános

Manda ID
722705
Cím
Mária-ábrázolások
Leírás
A metszeten a templom oldalkápolnájának oltára. A kápolna a II. Pál pápa által Mátyás királynak ajándékozott Szent Vér ereklye (Veronika kendőjének egy darabkája) kultuszhelye, amelyet a király a bencés apátságnak adományozott. Az ereklyét az oltár tabernákuluma/a díszes monstrancia őrzi. Felette négy oszlop tartotta baldachin alatt Mária-kegyszobor: Madonna díszes ruhában, feje körül csillagkoszorú, karján az országalmát tartó kis Jézus, jobbjában jogar. Mindkettőjük fején korona. A szobor (fülkéje) felett díszes keretben Mária-monogram, két oldalán pedig Szent Benedek és Szent Skolasztika nagyméretű szobra. A szobrokat befoglaló barokk oltárépítmény oldalain a János apát által 1510-ben adományozott szárnyasoltár táblái. A bal oldali alsó táblakép ábrázolásán János apát – a garamszentbenedeki apátság 1480-as évektől ismert vezetője, kinek a kolostor 15. sz. végén történő megújítása is köszönhető – kezében a Szent Vér (ereklye)tartójával, mely a Krisztus oldalsebéből folyó vért fogja fel; a háttérben az apátság ábrázolása tűnik föl. – A képmező alatt a „Boldogságos Szűz Mária-oltára a garamszentbenedeki /a Garam melletti szentbenedeki/ vártemplomban Bars vármegyében, az esztergomi főegyházmegyében” felirat olvasható. (A 16. században a török fenyegetés miatt a templomot és a kolostort fallal és bástyákkal vették körül, ezért a feliratban az „ecclesia castri” vártemplom megnevezés.) A metszet a budapesti Piarista Múzeum gyűjteményének része. // A különféle Szűz Mária-ábrázolásokból összeállított válogatásunkban szereplő 17–18. századi barokk kori metszeteken Mária életéből vett jelenetek (eljegyzése Szent Józseffel, az angyali üdvözlet, a dolgozó és az együtt imádkozó Szent Család, Mária mennybemenetele), illetve a Mária-kultusz egyetemes szimbólumai, valamint a piarista rend és a különböző magyar vonatkozású Mária-kegyhelyek sokszorosított kegykép-, kegyszobormásolatai (máriacelli kegyszobor és kincstári kegykép, máriapócsi könnyező Madonna-kegykép, sasvári Pieta) jelennek meg. Az ábrázolások között jellemzően a következő általánosan elterjedt típusokkal találkozhatunk: a Fájdalmas Szűzanya (Mater Dolorosa), Köpenyes (oltalmazó) Madonna, a Segítő Mária (Mariahilf), a Napbaöltözött Asszony (mandorlában, lába alatt holdsarló, feje körül 12 csillagból koszorú), illetve a Máriát mint istenanyát (Genetrix, Theotokosz: istenszülő) karjában/ölében a gyermek Jézussal ábrázoló képtípusok. / A sokszorosított metszeteknek köszönhetően a zarándokok úti céljaként számontartott búcsújáróhelyek csodatévő, gyógyító erővel felruházott kegytárgyai, kultusztárgyai az egyszerű emberek otthonaiba is eljuthattak. A kegyképekről vagy kegyszobrokról készült metszetmásolatokat sokszor hozzáérintették az eredeti kultusztárgyhoz, hogy a csodatévő, gyógyító, óvó-védő, segítő erő a másolatra is átszálljon (népi vallásosság). / Kalazanci Szent József (1557–1648) az általa alapított piarista rendet Szűz Mária, Isten Anyja oltalmába ajánlotta. A rendalapító gesztusa a piarista címerben is teljesen egyértelműen megnyilvánult, amelynek motívumai Mária nevéből az összefonódó, koronázott M és A betűk, valamint a Mária, Isten Anyja szavak rövidítése (görögül: ΜΡΘΥ) lettek. A piaristák Mária iránti tiszteletének legfőbb hordozójává a 17. század végétől kezdve a San Pantaleo-templomban található Kegyes Iskolák Királynéja (Regina Scholarum Piarum) kegykép vált, amelyet 1688-ban helyeztek el a templom főoltárán; erről később számtalan festmény- és metszetmásolat készült. / Boldogságos Szűz Mária alakja számunkra különleges jelentőséggel bír mint Magyarország védelmezője (Patrona Hungariae), miután I. Szent István király a magyar Szent Koronát és országát Máriának ajánlotta. A 15–17. században Mária Napbaöltözött Asszonyként (lába alatt holdsarlóval) való ábrázolása a törökellenes küzdelmek jelképe lett. Az országfelajánlást ünnepélyesen és hivatalosan megismételte I. Lipót császár (1657–1705): a pozsonyi országgyűlés (1687) alkalmából Máriavölgybe zarándokolt, ahol a török alól fölszabadult országot Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta föl. A barokkban a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae jellegzetes ikonográfiája, melyen a Szűzanya fejére a 12 csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, másik kezébe a jogar került.
Földrajzi vonatkozás
Budapest

Kompetencia

Kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Mûvészetek
(35 kép)
Képmagyarázatok (pdf)
Összes letöltése

Adatok exportálása: