A sasvári Pietà-szobor metszetábrázolása

Oktatás

Általános

Manda ID
745129
Cím
Mária-ábrázolások
Leírás
A metszet a sasvári Pietà-szobrot ábrázolja: ovális alakú képmezőben, a felhőkön ül Szűz Mária, ölében a keresztről levett Krisztussal. Mária és Krisztus fején dicsfénnyel övezett korona. Háttérben kereszt jelenik meg „INRI” felirattal. Az ovális képmező fölött félkörívben virágdíszítés látható. A felvidéki Sasvár (ma Šaštín, Szlovákia) a történeti Magyarország egyik legjelentősebb búcsújáróhelye volt. Híres kegyszobra évszázadokon át vonzotta a bűnbocsánatra, gyógyulásra, Mária közbenjárására vágyó híveket. A legenda szerint a szobrot 1564-ben faragtatta Bakics Angéla, gróf Czobor Imre nádor, helytartó felesége, aki a férfi iránta érzett haragjának enyhülését köszönte meg a fogadalmi felajánlással. Az útszéli képházban elhelyezett Pietànak hamarosan csodatevő híre kelt, és zarándokok sokasága érkezett Sasvárra, hogy a segítségét kérje. A legkorábbi ismert Pietà-ábrázolások a 14. század eleji Németországból maradtak fenn, a halott fiát ölében tartó Szűzanya képe feltehetően innen terjedt el Európa más területeire. A sasvári kegyszobor keletkezési idejét nem ismerjük, analógiák alapján azonban nem zárható ki, hogy valóban a 16. századból való, ahogy a legenda tartja. A török hódoltság után újjászervezett pálos rend 1732-ben telepedett meg Sasváron. A hely kiválasztásában fontos szerepet játszhatott a háromszögletű képházban elhelyezett, hársfából faragott Pietà. A pálosok pompás barokk kegytemplomot építettek a településen, és a főoltáron elhelyezték a csodatévő szobrot. A 18. század újjáéledő katolicizmusa megerősítette a szakralitás régi gyakorlatát, és új formákat hívott elő – a búcsújárás is ekkor vált nagy tömegek élményévé. II. József rendelete nyomán 1786-ban a pálos rendet is feloszlatták, a sasvári kegyszobor azonban a mai napig vonzza a híveket (https://www.neprajz.hu/gyujtemenyek/a-honap-mutargya/2017_4_sasvari-pieta.html). A metszet a budapesti Piarista Múzeum gyűjteményének része. A különféle Szűz Mária-ábrázolásokból összeállított válogatásunkban szereplő 17–18. századi barokk kori metszeteken Mária életéből vett jelenetek (eljegyzése Szent Józseffel, az angyali üdvözlet, a dolgozó és az együtt imádkozó Szent család, Mária mennybemenetele), illetve a Mária-kultusz egyetemes szimbólumai, valamint a piarista rend és a különböző magyar vonatkozású Mária-kegyhelyek sokszorosított kegykép-, kegyszobormásolatai (máriacelli kegyszobor és kincstári kegykép, máriapócsi könnyező Madonna-kegykép, sasvári Piéta) jelennek meg. Az ábrázolások között jellemzően a következő általánosan elterjedt típusokkal találkozhatunk: a Fájdalmas Szűzanya (Mater Dolorosa), Köpenyes (oltalmazó) Madonna, a Segítő Mária (Mariahilf), a Napbaöltözött Asszony (mandorlában, lába alatt holdsarló, feje körül 12 csillagból koszorú), illetve a Máriát mint istenanyát (Genetrix, Theotokosz: istenszülő) karjában/ölében a gyermek Jézussal ábrázoló képtípusok. / A sokszorosított metszeteknek köszönhetően a zarándokok úticéljaként számontartott búcsújáróhelyek csodatévő, gyógyító erővel felruházott kegytárgyai, kultusztárgyai az egyszerű emberek otthonaiba is eljuthattak. A kegyképekről vagy kegyszobrokról készült metszetmásolatokat sokszor hozzáérintették az eredeti kultusztárgyhoz, hogy a csodatévő, gyógyító, óvó-védő, segítő erő a másolatra is átszálljon (népi vallásosság). / Kalazanci Szent József (1557–1648) az általa alapított piarista rendet Szűz Mária, Isten Anyja oltalmába ajánlotta. A rendalapító gesztusa a piarista címerben is teljesen egyértelműen megnyilvánult, amelynek motívumai Mária nevéből az összefonódó, koronázott M és A betűk, valamint a Mária, Isten Anyja szavak rövidítése (görögül: ΜΡΘΥ) lettek. A piaristák Mária iránti tiszteletének legfőbb hordozójává a 17. század végétől kezdve a San Pantaleo-templomban található Kegyes Iskolák Királynéja (Regina Scholarum Piarum) kegykép vált, amelyet 1688-ban helyeztek el a templom főoltárán; erről később számtalan festmény- és metszetmásolat készült. / Boldogságos Szűz Mária alakja számunkra különleges jelentőséggel bír mint Magyarország védelmezője (Patrona Hungariae), miután I. Szent István király a magyar Szent Koronát és országát Máriának ajánlotta. A 15–17. században Mária Napbaöltözött Asszonyként (lába alatt holdsarlóval) való ábrázolása a törökellenes küzdelmek jelképe lett. Az országfelajánlást ünnepélyesen és hivatalosan megismételte I. Lipót császár (1657–1705): a pozsonyi országgyűlés (1687) alkalmából Máriavölgybe zarándokolt, ahol a török alól fölszabadult országot Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta föl. A barokkban a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae jellegzetes ikonográfiája, melyen a Szűzanya fejére a 12 csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, másik kezébe a jogar került.
Földrajzi vonatkozás
Budapest

Kompetencia

Kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Mûvészetek
(35 kép)
Képmagyarázatok (pdf)
Összes letöltése

Adatok exportálása: