A genazzanói Jó tanács anyja-kegykép metszetábrázolása

Oktatás

Általános

Manda ID
726780
Cím
Mária-ábrázolások
Leírás
A metszeten a felhők között lebegő genazzanói Mater boni consilii (Jó tanács anyja)-kegykép, melyet angyalok fognak közre. A képen Szűz Mária, karján a kisded Jézussal: Mária és a gyermek arca egymáshoz simul, fejüket szivárvány koronázza. A kegykép fölött a Szentlélek galambja, körötte félkörívben bibliai idézet (Lev. 16,2): „A felhőben megjelenek [majd] az engesztelőhely felett” (In nube apparebo super Oraculum). A kép alatt a jeruzsálemi templom belső szentélyének (Szentek Szentje) ábrázolása a függöny mögött a frigyládával, melynek (arany) fedele az engesztelés helye/engesztelés táblája, két szélén kerubok (1Kir. 6,19: „oraculum in medio domus in interiori parte”: az engesztelőhely a templom /ház/ /leg/belső részében). A képmező alsó részében a genazzanói Mater boni consilii (Jó tanács anyja)-kegykép eredetlegendájának ábrázolása jelenik meg. Lent bibliai idézet (Sir. 6, 24 /23/): „Audi, fili! et accipe consilium intellectus et ne abjicias consilium meum.” (Figyelj, fiam, s vedd át gondolataimat, ne vesd meg, amit tanácsolok neked.) / A kegykép története: A legenda szerint 1467-ben a törökök Skodrát (Albánia) ostromolták, és a város lakossága, főként két nemes család feje, Giorgio és Szlavi igyekezett megmenteni templomuk ún. Paradicsomi Mária freskóját. Ekkor történt, hogy egyszer csak felhő ereszkedett a templom falára, magával ragadta onnan a festményt, s vitte a magasba, mind messzebb-távolabb. Látva ezt a két nemes férfit is elragadta valamilyen szent hevület, melytől indíttatva családjukkal együtt menniük kellett hegyen-völgyön, szárazon és tengeren át egyenesen a kegykép után. A Szűzanya képe folyton előttük lebegett, s a felhő, mely körülvette, éjjel világító tűzoszloppá változva mutatta az utat. Miután Itália partjaira értek, a kép Róma közelében hirtelen eltűnt előlük, s miután mindenütt keresték, végül a genazzanói ágostonos templomban találtak rá. Itt a kegyképet azóta is Mater boni consilii címen tisztelik, és számos csoda fűződik hozzá. / A metszet a budapesti Piarista Múzeum gyűjteményének része. // A különféle Szűz Mária-ábrázolásokból összeállított válogatásunkban szereplő 17–18. századi barokk kori metszeteken Mária életéből vett jelenetek (eljegyzése Szent Józseffel, az angyali üdvözlet, a dolgozó és az együtt imádkozó Szent Család, Mária mennybemenetele), illetve a Mária-kultusz egyetemes szimbólumai, valamint a piarista rend és a különböző magyar vonatkozású Mária-kegyhelyek sokszorosított kegykép-, kegyszobormásolatai (máriacelli kegyszobor és kincstári kegykép, máriapócsi könnyező Madonna-kegykép, sasvári Pieta) jelennek meg. Az ábrázolások között jellemzően a következő általánosan elterjedt típusokkal találkozhatunk: a Fájdalmas Szűzanya (Mater Dolorosa), Köpenyes (oltalmazó) Madonna, a Segítő Mária (Mariahilf), a Napbaöltözött Asszony (mandorlában, lába alatt holdsarló, feje körül 12 csillagból koszorú), illetve a Máriát mint istenanyát (Genetrix, Theotokosz: istenszülő) karjában/ölében a gyermek Jézussal ábrázoló képtípusok. / A sokszorosított metszeteknek köszönhetően a zarándokok úti céljaként számontartott búcsújáróhelyek csodatévő, gyógyító erővel felruházott kegytárgyai, kultusztárgyai az egyszerű emberek otthonaiba is eljuthattak. A kegyképekről vagy kegyszobrokról készült metszetmásolatokat sokszor hozzáérintették az eredeti kultusztárgyhoz, hogy a csodatévő, gyógyító, óvó-védő, segítő erő a másolatra is átszálljon (népi vallásosság). / Kalazanci Szent József (1557–1648) az általa alapított piarista rendet Szűz Mária, Isten Anyja oltalmába ajánlotta. A rendalapító gesztusa a piarista címerben is teljesen egyértelműen megnyilvánult, amelynek motívumai Mária nevéből az összefonódó, koronázott M és A betűk, valamint a Mária, Isten Anyja szavak rövidítése (görögül: ΜΡΘΥ) lettek. A piaristák Mária iránti tiszteletének legfőbb hordozójává a 17. század végétől kezdve a San Pantaleo-templomban található Kegyes Iskolák Királynéja (Regina Scholarum Piarum) kegykép vált, amelyet 1688-ban helyeztek el a templom főoltárán; erről később számtalan festmény- és metszetmásolat készült. / Boldogságos Szűz Mária alakja számunkra különleges jelentőséggel bír mint Magyarország védelmezője (Patrona Hungariae), miután I. Szent István király a magyar Szent Koronát és országát Máriának ajánlotta. A 15–17. században Mária Napbaöltözött Asszonyként (lába alatt holdsarlóval) való ábrázolása a törökellenes küzdelmek jelképe lett. Az országfelajánlást ünnepélyesen és hivatalosan megismételte I. Lipót császár (1657–1705): a pozsonyi országgyűlés (1687) alkalmából Máriavölgybe zarándokolt, ahol a török alól fölszabadult országot Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta föl. A barokkban a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae jellegzetes ikonográfiája, melyen a Szűzanya fejére a 12 csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, másik kezébe a jogar került.
Földrajzi vonatkozás
Budapest

Kompetencia

Kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Mûvészetek
(35 kép)
Képmagyarázatok (pdf)
Összes letöltése

Adatok exportálása: