Országház

Oktatás

Általános

Manda ID
324883
Cím
Dualizmus kori fővárosi épületek
Leírás
A korona bevitele az Országházba. Az archív felvétel a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének része. / A millenniumi ünnepségsorozat részeként 1896. június 8-án a Mátyás-templomban kiállított koronát fényes külsőségek között díszmenet vitte át az Országházba. A díszmenet indulását, melyben szinte minden vármegye képviseltette magát, a királyi pár és számos Habsburg főherceg és főhercegnő is megtekintette. A rövid díszülésen, melyet az Országház kupolacsarnokában tartottak, a Szilágyi Dezső, a Képviselőház elnöke méltatta a király és a nemzet egymásra találásának jelentőségét, amely beláthatatlan időkre biztosítja a magyar állam ősi szabadságát és egységét, majd Gyulai Pál, a magyar irodalomtörténet nagy alakja felolvasta a honalapítás évezredes emlékét megörökítő két törvény szövegét. A menet ezután továbbvonult és visszavitte a koronát a budai várba. Ez az ülés volt az első, az új, még teljesen be nem fejezett Országházban. // Mivel kifejezett szándék volt, hogy magyar alapanyagokból, hazai iparosok, gyártók bevonásával készüljön az épület, egész iparágakat (pl. márványbányászat, izzógyártás) lendített fel a korszak legnagyobb hazai vállalkozásának számító építkezés. Az „első kapavágás” 1885. október 12-én történt a Tömő téren (ma Kossuth tér); az építkezésen átlagosan ezer ember dolgozott. A tizenhét éven át tartó munkák során mintegy 176 ezer köbméter földtömeget mozgattak meg, 40 millió téglát húztak fel, félmilliónál több díszkövet faragtak a falak díszítésére. Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, a(z 1902-ben elhunyt) tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg. 1894. május 5-én tartották az Országházban a bokrétaünnepet, a félkész épületben 1896. június 8-án, a millennium esztendejében gyűltek össze először a honatyák. Az első országgyűlésre 1902. október 8-án került sor, ám a munkálatok csak 1904-ben értek véget teljesen. / A barokk alaprajzú, barokk tömeghatású, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú monumentális épület szimmetrikus szerkezete az építés korában kétkamarás rendszerben működő országgyűlés emlékét idézi. A kupola két oldalán tornyokkal körülvéve emelkedik ki a két ülésterem épületrésze, mely méretében és kialakításában teljesen megegyezik egymással, ezzel utalva a népképviseleti alsóház és a történelmi felsőház egyenrangúságára. A két épületszárnyat mintegy a törvényhozás egységének építészeti kifejeződéseként a csaknem 100 méter magas, hatalmas kupolacsarnok köti össze, mely a két ház együttes üléseinek helyszínéül is szolgált. / A homlokzatot 90 kőszobor díszíti, amelyek a magyar történelem nagy alakjait jelenítik meg, a Házban további 162 szobor található, emellett kívül megyei és városi címerek, a belső díszítésekben pedig a hazai flóra virágmotívumai jelennek meg, amihez 40 kg 22-23 karátos aranyat is felhasználtak. 27 kapu, 29 lépcsőház, 10 belső világítóudvar, valamint 13 lift tartozik az épülethez; itt valósult meg az országban elsőként távfűtés (fűtési és szellőzőrendszere a maga korában az egyik legmodernebbnek számított Európában). (Forrás: https://www.parlament.hu/web/orszaghaz/az-orszaghaz-leirasa, https://cultura.hu/kultura/az-uj-orszaghaz/, http://www.kitervezte.hu/epuletek/kozepulet/orszaghaz)
Földrajzi vonatkozás
Budapest

Kompetencia

Kompetencia
Szociális és állampolgári kompetencia
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Ember és társadalom
(2 kép)
Összes letöltése

Adatok exportálása: