Keresés az archívumban

Akadálymentes nézet

Kedvencek (0)

Martyn Ferenc: Busó

Oktatás

Általános

Manda ID: 368097
Cím: Martyn Ferenc: Busó (grafika, vegyes technika /lavírozott tus és toll/, 1966)
Leírás: Martyn Ferenc festő- és grafikusművész Busó (1966) című absztrakt (nonfiguratív - konstruktivista - szürrealista), vegyes technikával (lavírozott tus és toll) készített grafikáját a 2016-os esztendőben az alkotó tiszteletére rendezett, a monumentális életművet gazdag képanyaggal prezentáló emlékkiállításon tekinthették meg a látogatók a kaposvári Vaszary Képtárban. Martyn Ferenc (Kaposvár, 1899. június 10. – Pécs, 1986. április 10.): festő, grafikus, kerámikus, Munkácsy-díjas (1962), érdemes (1970) és kiváló művész (1978), Kossuth-díjas (1973). Rokona, Rippl-Rónai József házában eltöltött ifjú- és gyermekkora során ismerkedett meg először a francia szürrealizmussal, majd a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula, Vaszary János és Réti István mellett folytatott tanulmányokat. 1926-40 között Párizsban élt, kapcsolatba került a legújabb festészeti irányzatokkal, Chirico metafizikus szürrealizmusával, s 1933-ban csatlakozott az Abstraction-Création művészcsoporthoz. Részt vett kiállításaikon, szinte valamennyi európai országban megfordult. Magyarországon a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) csoport tagjává választotta, s 1929-ben az ő meghívásukra mutatkozott be a Tamás Galériában. 1939-re kialakult festői világa, amelynek alapja a síkban megoldott tér és mozgás, s a valóság elemeinek elvont, szublimált megjelenítése. Mindehhez a színek tisztasága, rendje és egymással kölcsönhatásban érvényesülő harmóniája járult. 1940-ben hazatért, s 1945-ben véglegesen Pécsett telepedett le. 1945 után egyik megalapítója volt a Galéria a Négy Világtájhoz nevű kiállítóhelyiség köré csoportosuló Elvont Művészek Csoportjának. Az 1940-es években európai iskolázottságú festményei mellett a modern magyar szobrászat első kísérleteit hozta létre, s átütő erejű grafikai sorozatát, A fasizmus szörnyetegeit. A háborút követően a nonfiguratív irányzatok egyik legfontosabb hazai képviselője és kiteljesítője volt. Művészetét a látvány és az emlék geometrikus, absztrakt formákban való megragadása jellemzi az élmény, a látottak erejének visszaadásával. Dinamizmus és a tiszta színek harsány harmóniája uralja képeit. Több irodalmi műhöz készített illusztrációt, illetve az írói gondolatot kísérő rajzot. Ezeken nem csupán egy-egy epizódot jelenít meg, hanem hiteles érzékletességgel láttatja a szereplőket is. Életművében az absztrakció és a valóságlátás nem szakad el egymástól. Természeti, tárgyi, emberi hivatkozások vannak jelen a képek rejtett világában. Egyrészről a szabadságvágy különböző szimbólumai, másrészről a magyar folklór és az antik mitológia elemei figyelhetők meg a rajzokon és festményeken. A pontos megfigyelésen alapuló ábrázolástól a konstruktív koncepciókon át a geometrikus és spontán absztrakciókig, a látvány, emlék, belső lényeg megragadásának minden rétegében otthonos - mind a festészet mind a rajzművészetet tekintve. Színvilága, formanyelve sokban merít a zenéből és napi kultúra rekvizitumaiból. A zene hangjait vonalakban és színekben élte át, számára a zene ritmust és harmóniát jelentett. Számos irodalmi remekmű kiváló illusztrátora. Plasztikával, kerámiával is foglalkozott. Martyn Ferenc polihisztor művész: korának teljességét igyekszik felfogni és kifejezni, a magyar avantgárd és absztrakt művészet emblematikus alakja.
Földrajzi vonatkozás: Kaposvár

Kompetencia

Kompetencia: Anyanyelvi kommunikáció
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: A középiskola 10. évfolyamán a magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatása során az ‘Önálló, literális bátorság fejlesztő szövegalkotás’ tematikai egységen belül ‘A vizuális információ literális dekódolása – Vizuálisan perceptálható művészeti alkotások, festmények kreatív literális interpretációja számítástechnikai eszközök alkalmazásával’ témakör feldolgozásakor javasolt a következő feladat megvalósítása: A tanulók az indikátor képen apró részletességgel, alaposan megszemlélhetik Martyn Ferenc festő- és grafikusművész Busó (1966) című absztrakt (nonfiguratív - konstruktivista - szürrealista), vegyes technikával (lavírozott tus és toll) készített grafikáját. Miután elegendő időt kaptak a diákok e kép érzelmi és gondolati konnotációs körében történő termékeny elmélyülésre, kérjük meg őket, hogy egy papírlapra önállóan írjanak le 30-40 szót automatikusan, szabad asszociációs módon, későbbi változtatás nélkül, melyek azon érzelmeket és gondolatokat tükrözik, amiket a Martyn Ferenc festményével történő együttlét, belső kommunikáció, meditáció kiváltott belőlük. Amennyiben hasonló feladatot még nem kaptak a tanulók, akkor a probléma feldolgozása előtt ismertessük velük a szabad asszociációs ’szóhalmazalkotás’, mint rendhagyó kreatív szövegalkotás kérdéskörét. Miután a diákok papírra vetették a műalkotáshoz fűződően megfogant saját érzelmeik és gondolataik által kiváltott szavakat, a Tagxedo online szófelhő készítő programban válasszanak ki egy olyan formát vagy alakzatot, ami jelen vizuális élményükkel leginkább harmonizál, s amelybe feltöltik az előzőleg papírra vetett szóhalmazt. Ezután hagyjunk elegendő időt és lehetőséget számukra, hogy kihasználva a szoftver kínálta lehetőségeket, a tanulók egyéni kreativitásukat és ötleteiket megvalósítva véglegesítsék a szabad asszociációs szófelhőt. Az elkészült munkákat és az interaktív digitális verziók linkjét a tanulók osszák meg egymással és a szaktanárral, valamint tegyük lehetővé, hogy néhány tanuló az általa készített, valójában végtelenített szóláncból részleteket olvasson fel osztálytársai számára. A tanulóközösség valamennyi diákja által készített szófelhőt A/4-es méretben, színes formátumban nyomtassuk ki, s a tanteremben vagy a folyosón található faliújságon az elkészült munkákból Martyn Ferenc műalkotásának reprodukcióját fókuszba helyezve készítsünk egy alkalmi kiállítást. A tehetségesebb, érdeklődőbb, valamint a számítástechnikában jártasabb diákok használják ki a szófelhő készítő program nyújtotta azon lehetőséget, hogy magát az indikátor képet, Martyn Ferenc festményét töltsék fel ’formakép’-nek, s ebbe helyezzék bele a korábban leírt szóhalmazt. Ezáltal egy rendkívül izgalmas, végtelenített vizuális költeményszerű alkotás születik. A tanóra végén a szaktanár koordinálásával beszélgessenek arról, hogy milyen hasonlóságokat és összefüggéseket találnak az eredeti kép és a megalkotott szófelhők között, mennyiben sikerült a műalkotás érzelmi és gondolati struktúráját, üzenetét megérinteni e szabad asszociációs szóláncok megközelítésével. Amennyiben a Tagxedo online szófelhő készítő program használata az osztály számára ismeretlen, akkor a szaktanár a tanóra elején a digitális mellékletben megtalálható audiovizuális segédleten keresztül magyarázza el nekik, avagy a megelőző tanórán házi feladatként adja ki annak tanulmányozását. A probléma megoldása csak akkor realizálható, amennyiben az osztályteremben működik digitális interaktív tábla, létezik élő wifi kapcsolat, színes nyomtatási lehetőség, s valamennyi diák részére rendelkezésre áll egy számítógép, tablet PC vagy iPhone. A feladat elvégzése magyar nyelv és irodalom tanórára javasolt, de a probléma tantárgyközisége folytán a tanulók vizuális kultúrabeli és művészettörténeti jártasságának, valamint digitális kompetenciájának fejlesztését egyaránt szolgálja. Úttörő kezdeményezésként igyekszik szimultán lehetőséget biztosítani a diákok szabad asszociációs, analogikus, ok-okozati és logikai gondolkodásának megnyilatkoztatására, sokrétű kreativitásának fejlesztésére. (kobzosBBL)
Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom

(2 kép)

Hárs Éva: Martyn Ferenc életmű katalógusa (pdf)

MARTYN ETÜDÖK (mp4)

Interaktív szófelhő készítő program (mp4)

Sulcz Roland: Martyn Ferenc Emlékkiállítás – Kaposvár, Vaszary Képtár, 2016 (mp4)

Összes letöltése

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©