Betyáralakokkal díszített sótartó Baranyából

Oktatás

Általános

Manda ID
505611
Cím
Pásztorfaragások
Leírás
Egyik oldalán négy, a két végén három-három, összesen tíz betyáralak sorakozik. A nagybajuszú betyárok tollas, keskeny karimájú kalapot, nagygombos, szélesgallérú dolmányt, ráncolt gatyát és csizmát viselnek. Vállukon kétcsövű puska. Közöttük évszám: 1899. Másik oldalán a háttérben, három betyár áll. A jobb oldalon egy betyár kis legénykét emel magához, aki dolmányt és pantallót visel. Feje fedetlen. Előttük két pandur térdel összetett kézzel, mintegy kegyelemért könyörögve. Az alakok dolmányát, kalapját és csizmáját korommal feketére dörzsölte a készítő. A hívóképeken látható szaru sótartó Füzes Endre: A Janus Pannonius Múzeum szaru sótartói című kiadványban szerepel, a könyv jelen példánya a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum gyűjteményének darabja. „A sótartó (szaru sótartó, sóstülök) a szarvasmarha szarvából, tülkéből fűrészelt edényféleség a só tárolására. Egyik formája a csonka kúphoz hasonló. A szarv végéből mintegy 10–12 cm hosszú darabot levágtak, hegyes végét lefűrészelték, s ha a lefűrészelt részig nem ért el a tülök üreges része, lyukat fúrtak bele. Ezután az aljának tágabb nyílását egy fakoronggal zárták el, felső szűkebb nyílásába pedig fadugót helyeztek. Másik formája úgy készült, hogy a szarv – rendesen a magyar ökör szarva – középső részéből mintegy 6–8 cm széles karikákat fűrészeltek, s ezeknek az egyik végébe szintén egy fakorongot helyeztek, ez lett a sótartó feneke, másik végébe kivehető, dugószerű fedelet. A harmadik típus az előbbitől abban különbözik, hogy nem hengeres, hanem lapított formája van. A szarukarikákat forró vízben megpuhították, s fából faragott formára húzták. A pásztorok ennek a lapított formának az előnyét azzal magyarázták, hogy kisebb helyet foglal el. Ez a forma a dunántúli pásztorok körében a múlt század dereka táján terjedt el. A sótartót a parasztok, a pásztorok, a vándorok egyaránt használták. Előnye volt, hogy a só nem nedvesedett meg benne. A polgári, ill. úri családok a második típust a són és paprikán kívül különböző fűszerek tartására is használták. Hasonló formájú szaruedénykében tubákot is tartottak. A sótartót a múlt század végén és e század elején nálunk már csak a pásztorok készítették és használták. A hortobágyi pásztorok a bekötött vagy bevarrott szűrujjban mindig magukkal vitték. (…) A pásztorok mind a három típust díszítették. Az első típuson találjuk a legszegényebb díszítményt bevésve, néha beégetve, egy-egy név kezdőbetűjével, virággal, emberi alakkal stb. A második és harmadik típust vésett díszítéssel, karcolt díszítéssel és spanyolozással díszítették. A díszítmények között a mértani formákat, a növényi ábrázolást, a pásztor- és betyáréletből vett jeleneteket, a vallásos és hazafias jelképeket egyformán megtaláljuk.” (Forrás: Magyar néprajzi lexikon)
Földrajzi vonatkozás
Hajdúböszörmény

Kompetencia

Kompetencia
Szociális és állampolgári kompetencia
Évfolyam
5-8. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Ember és társadalom
(16 kép)
Összes letöltése

Adatok exportálása: