Címerrel díszített szaru sótartó

Oktatás

Általános

Manda ID
505611
Cím
Pásztorfaragások
Leírás
Fehéres-szürkés szaruból készült, ovális alakú. Díszítménye karcolt. Alsó szegélyén kis háromszögek sorozata, amelyek szalagként futják körül. Felső szegélyén hasonló szalag félkörökkel. A két szalag közt egyik oldalon stilizált tölgy- és olajfa ággal körülvett, koronás magyar címer, mellette stilizált virágok és egy szarvas. A másik oldal figurális díszítménye két jelenetet ábrázol. Az egyiken pandúr fog el egy betyárt. A betyár dolmányt, zsinóros nadrágot, csizmát visel; fején kalap. Bal kezében puskát tart és nyújtja a pandúrnak. Jobbjában fokos van. A pandúr kincstári kabátot, nadrágot, cipőt visel, derekán öv tölténytáskával; vállán szuronyos puska, fején kakastollas kalap. Jobb kezével nyúl a puskáért. A másik jelenet mulatozó férfit (betyárt?) ábrázol. Dolmányt, gatyát, csizmát visel; fején kalap. Jobbjával az asztalon álló kancsóért nyúl. Mellette álló nő hasonló kancsóval kínálja. A nő mellett furulyázó férfi áll. A két jelenet közt nincs szerves kapcsolat, ennek ellenére együvé is tartozhatnak. Fedelén domborúan faragott, stilizált tulipán van, szárán párosan elhelyezett levelekkel. A hívóképeken látható szaru sótartó (első 4 felvétel) Füzes Endre: A Janus Pannonius Múzeum szaru sótartói című kiadványban szerepel, a könyv jelen példánya a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum gyűjteményének darabja.„A sótartó (szaru sótartó, sóstülök) a szarvasmarha szarvából, tülkéből fűrészelt edényféleség a só tárolására. Egyik formája a csonka kúphoz hasonló. A szarv végéből mintegy 10–12 cm hosszú darabot levágtak, hegyes végét lefűrészelték, s ha a lefűrészelt részig nem ért el a tülök üreges része, lyukat fúrtak bele. Ezután az aljának tágabb nyílását egy fakoronggal zárták el, felső szűkebb nyílásába pedig fadugót helyeztek. Másik formája úgy készült, hogy a szarv – rendesen a magyar ökör szarva – középső részéből mintegy 6–8 cm széles karikákat fűrészeltek, s ezeknek az egyik végébe szintén egy fakorongot helyeztek, ez lett a sótartó feneke, másik végébe kivehető, dugószerű fedelet. A harmadik típus az előbbitől abban különbözik, hogy nem hengeres, hanem lapított formája van. A szarukarikákat forró vízben megpuhították, s fából faragott formára húzták. A pásztorok ennek a lapított formának az előnyét azzal magyarázták, hogy kisebb helyet foglal el. Ez a forma a dunántúli pásztorok körében a múlt század dereka táján terjedt el. A sótartót a parasztok, a pásztorok, a vándorok egyaránt használták. Előnye volt, hogy a só nem nedvesedett meg benne. A polgári, ill. úri családok a második típust a són és paprikán kívül különböző fűszerek tartására is használták. Hasonló formájú szaruedénykében tubákot is tartottak. A sótartót a múlt század végén és e század elején nálunk már csak a pásztorok készítették és használták. A hortobágyi pásztorok a bekötött vagy bevarrott szűrujjban mindig magukkal vitték. (…) A pásztorok mind a három típust díszítették. Az első típuson találjuk a legszegényebb díszítményt bevésve, néha beégetve, egy-egy név kezdőbetűjével, virággal, emberi alakkal stb. A második és harmadik típust vésett díszítéssel, karcolt díszítéssel és spanyolozással díszítették. A díszítmények között a mértani formákat, a növényi ábrázolást, a pásztor- és betyáréletből vett jeleneteket, a vallásos és hazafias jelképeket egyformán megtaláljuk.” (Forrás: Magyar néprajzi lexikon)
Földrajzi vonatkozás
Hajdúböszörmény

Kompetencia

Kompetencia
Szociális és állampolgári kompetencia
Évfolyam
5-8. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Ember és társadalom

Adatok exportálása: