Keresés az archívumban - Manda

Akadálymentes nézet

Gonda Zoltán: Apokalipszis – Az ötödik pecsét

Oktatás

Általános

Manda ID: 39017
Cím: Gonda Zoltán: Apokalipszis – Az ötödik pecsét (olajfestmény, 2000-2010)
Leírás: Gonda Zoltán festő- és grafikusművész Apokalipszis – Az ötödik pecsét (2000-2010) című olajfestményét a 2013-as esztendőben az alkotó 70. születésnapja tiszteletére rendezett, a grandiózus életművet gazdag képanyaggal prezentáló jubileumi kiállításon tekinthették meg a látogatók a debreceni Kölcsey Központ Bényi Árpád Termében. Gonda Zoltán képzőművész 1943-ban született Nyíregyházán. A négy gyermekes szegény családban szerzett ötvenes évekbeli élmények gondolkodásának alappilléreivé váltak. 1966-ban Debrecenben, majd 1973-ban Budapesten szerzett bölcsészdiplomát. A debreceni Képzőművészeti Körben végezte művészeti tanulmányait, ahol Félegyházi László, Menyhárt József és Bíró Lajos voltak a mesterei. Évekig Balassagyarmaton működött, számos európai, afrikai, ázsiai országban járt tanulmányúton. 1965-től rendszeresen szerepel csoportos és egyéni kiállításokon. Két évtizeden át csak grafikával foglalkozott, s hosszú csend után 1995-től kezdett el újra rendszeresen festeni: azóta több országos és külföldi kiállításon mutatkozott be festményeivel. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének, a Szolnoki Tisza Művésztelep alapító tagja. Szabadúszó alkotó, számos tipográfiai-művészeti munkát jegyez. „Hiszem, hogy aki új világot szeretne teremteni saját eszközeivel, hasznára lehet az emberiségnek – vallja Gonda Zoltán. S ebben a rövidke mondatban benne foglaltatik az alkotó ember vágya, de célkitűzése is. Ebben a hitben körvonalazza sajátos festői, grafikai arcélét, teremt újszerű látványvilágot, óhajt egy aprócska téglával hozzájárulni a nagy egészhez, az emberiség boldogulásához. Mert mit is csinál valójában Gonda Zoltán a művész és az ember? A két fogalmat akár ketté is választhatnám, az életmű érdekében ezt néha kénytelenek vagyunk megtenni. Esetünkben azonban – érzésem szerint – a művész úgy alkot, ahogyan világnézete, erkölcsi normái diktálják. Egyszóval önmagát adja mindabban, amit vizuálisan megfogalmaz. Művészként feldolgozza, absztrahálja, a gondolati szférába menekíti, majd sajátos eszközeivel összegzi és vizualizálja a látottakat. Mert Gonda Zoltán nem ábrázol, hanem érzelmei és tudatalattija erőteljes hömpölygésének engedelmeskedve, egyfajta állandó, nemes transzban alkot. 21. századi modern sámánként, az őselemek, föld, víz, levegő, s nem utolsósorban a tűz ihletésében, dinamikus ecsetvonásokkal ’pergeti meg’ sámándobként használatos festővásznát, új világot teremtve és újrateremtve. A pillanatnyi látvány csak ürügy számára: elindítja azt az érzelmektől fűtött gondolatsort, amely valóságfoszlányokba burkolt szín-foltokban vagy autonóm szín-játékokban ölt testet. Spontánul áradó, széles ívben hömpölygő szín-folyama valósággal feleselni látszik a gondosan megmunkált felületekkel. De nem ez az egyetlen, látszólagos ellentmondás Gonda alkotói módszerében. A művész gyakorta részleteire bontja a világot a szó átvitt, de legszorosabb értelmében is, elkészíti ennek a spontán, analizáló tevékenységnek a művészi térképét, hogy aztán az önállóan is értelmezhető mozaikkockákat egyetlen, nagyvonalú gesztussal átfogó kompozícióvá alakítsa. Erőteljesen emberközpontú festészet ez, még akkor is, ha az ember, vagy alkotásain keresztül keze nyoma konkrétan nem mindig fedezhető fel a munkákon. Alkotójuk emberszeretete, kifejezett kommunikációs vágya viszont minden esetben átsüt a festményeken, grafikákon.” (Németh Júlia művészeti író)
Földrajzi vonatkozás: Debrecen

Kompetencia

Kompetencia: Anyanyelvi kommunikáció
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: A gimnázium 12. évfolyamán a magyar nyelv és irodalom oktatása során ’A vizuálisan perceptálható művészeti alkotások, festmények literális interpretációja – Önálló, kreatív, literális bátorság fejlesztő szövegalkotás’ tematikai egységen belül ’Kísérletek szépirodalmi lírai mű, szabadvers alkotására festmény által szerzett komplex befogadói élmények, inspirációk alapján’ témakör feldolgozásakor javasolt a következő feladat megvalósítása: Tegyük lehetővé a tanulók számára, hogy a digitális táblán vagy más alternatív képmegjelenítő IKT eszközökön Gonda Zoltán kortárs festő- és grafikusművész Apokalipszis – Az ötödik pecsét (2000-2010) című olajfestményét apró részletességgel, alaposan megszemlélhessék, különös tekintettel a képi forma- és színvilág, forma- és színdramaturgia problémakörökre. Miután elegendő időt kaptak a diákok e műalkotás érzelmi és gondolati konnotációs körében történő termékeny elmélyülésre, kérjük meg őket, hogy a vizuális szemlélődés során született gondolataikat szabadversként, kötetlen versformában igyekezzenek megfogalmazni. Természetesen biztosítsuk számukra, hogy a vers születése folyamán is lehetőségük legyen a képpel történő további elmélyült kommunikációra. Közöljük a diákokkal, hogy mindenkinek önállóan kell dolgoznia, s az alkotásnak minimum 12 sor terjedelműnek kell lennie. A szaktanár éljen a lehetőséggel, hogy a versírás előtt emlékezteti a tanulókat a szabadvers formai és hangtani, ritmikai kritériumaira, a prózaritmus prioritására a versritmussal szemben, valamint a gondolatritmus, a rím és a metrum szabadságára, etc. Miután az írásművek elkészültek, a szaktanár által legsikeresebbnek vélt írásművek hangozzanak el a tanórán, s a diákok vitassák meg, hogy milyen széles horizonton és mélységben sikerült megközelíteni azt a bonyolult érzelmi és gondolati struktúrát, melyet a fókuszba állított festmény hordoz. Amennyiben az időkeretek lehetővé teszik, a szaktanár kezdeményezzen beszélgetést arról, hogy Gonda Zoltán képzőművész alkotása és a tananyagíró által Weöres Sándor A teljesség felé című írásművéből kiválasztott idézet jelentésrétegeikben mennyiben közelítenek egymás felé. Próbálják megfogalmazni azokat az érzelmeket és gondolatokat, melyek a mű és az idézet konnotációjának metszetét képezik. Az érdeklődő, lelkes diákok a digitális melléklet segítségével megtekinthetnek három rövidfilmet, melyben az alkotó önmaga mutatja be festményeit és grafikáit. Meglátogathatják és tanulmányozhatják a kortárs debreceni festő- és grafikusművész honlapját, elolvashatják Vitéz Ferenc irodalomtörténész az életművet méltató Színekről álmodott című írását. A konstruktív és élménypedagógiai módszerekre épülő feladat elvégzése magyar nyelv és irodalom tanórára javasolt, de a probléma tantárgyközisége folytán a tanulók vizuális kultúrabeli és művészettörténeti jártasságának, valamint digitális kompetenciájának fejlesztését egyaránt szolgálja. Tantárgyi reform kezdeményezésként igyekszik szimultán lehetőséget biztosítani a diákok szabad asszociációs, analogikus, ok- okozati és logikai gondolkodásának megnyilatkoztatására, sokrétű kreativitásának fejlesztésére. (kobzosBBL)
Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom

(2 kép)

VITÉZ FERENC: SZÍNEKRŐL ÁLMODOTT – Gonda Zoltán festőművész 70. születésnapi kiállítása (pdf)

GONDA ZOLTÁN CSENDÉLETEI (mp4)

GONDA ZOLTÁN GRAFIKÁI (mp4)

GONDA ZOLTÁN SZAKRÁLIS FESTMÉNYEI (mp4)

GONDA ZOLTÁN KÉPZŐMŰVÉSZ HONLAPJA (pdf)

Összes letöltése

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©