Keresés az archívumban - Manda

Akadálymentes nézet

Takács Ferdinánd: Pál-völgyi-barlang, Cseppkőzászló

Oktatás

Általános

Manda ID: 354022
Cím: Takács Ferdinánd: Pál-völgyi-barlang, Cseppkőzászló (Barlangfestmények sorozat, olajfestmény, 1990)
Leírás: Takács Ferdinánd festőművész Pál-völgyi-barlang, Cseppkőzászló (1990) című olajfestményének jogtulajdonosa és őrzője a zalaegerszegi Göcseji Múzeum. "Takács Ferdinánd Rezi községben született 1953-ban, gyerekkori eszmélése, majd későbbi élete is e tájhoz kötötte. 1981-óta él Cserszegtomajon. Itt községünkben alkotja realista, szürrealista, olykor absztrakt képeit. Takács Ferdinánd folyamatosan megújuló, változó festészeti világának egyik legizgalmasabb fejezetét a barlangász szenvedélyéhez kapcsolódó barlangfestményei képezik. Alkotó fantáziája és szürrealista látásmódja a csodálatos cseppkövekben és sziklatömbökben ember- és állatalakokat vél felfedezni. Agya folyamatosan dolgozik, tájképein, szimbolikus vagy realitáson túli alkotásain folyamatosan a megszokottól eltérőt keresi. Festői pályája mellett kiemelkedő a művészetszervező tevékenysége is. Takács Ferdinánd az örökké új utakat, megfogalmazásokat kereső, önmaga gondolataival viaskodó művész. Olyan alkotó, aki nagyon messze került Rezi, Cserszegtomaj ’szülöttem földjétől’, de aki mindig megmarad ennek a tájnak soha el nem eresztő gyönyörű rabságában. 1972 óta számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Képei magán- és közgyűjteményekben találhatók meg: Keszthelytől Budapestig, Zalaegerszegtől Hódmezővásárhelyig, Ausztriától Ausztráliáig, Hollandiától az USA-ig, Kárpátaljától Franciaországig számos helyen.” (Dr. Cséby Géza költő, műfordító, irodalomtörténész) "Takács örök kísérletező művész. Mindig új utat kezd, s nem nyugszik, amíg a maga elé tűzött feladatot megfelelő szinten meg nem oldja. Amikor egyes kérdéskörök adekvát vizuális felvázolásának módját kikísérletezte, tovább lép, új problémákra koncentrál.” (Dr. Kostyál László művészettörténész) "Stílusa a mai, rendkívül bonyolult világhoz hasonlatos: realizmus, szürrealizmus és szimbolizmus eszméi és megfogalmazásai szűrődnek át a művész tapasztalatain és kritikáján; ezekből vágyai és reményei beolvasztásával – egy ’tüntetően vidéki’ ember attitűdjével – építi fel azt a képi világot." (Dr. Korpás László barlangkutató, akadémikus)
Földrajzi vonatkozás: Zalaegerszeg

Kompetencia

Kompetencia: Természettudományos és technikai
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: A középiskola 10. évfolyam földrajz tantárgy oktatása folyamán ’A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai’ tematikai egységen belül ’A különböző barlangtípusok a földkéreg anyagszerkezetében végbemenő kémiai és fizikai változások minőségi kölcsönhatásaként történő kialakulásának, keletkezésének oka és módja a földtörténet folyamán – A legfontosabb kőzetalkotó ásványok felismerése, elkülönítése; a kőzetek csoportosítása, az egyes kőzetcsoportokhoz tartozó főbb kőzettípusok jellemzése; kőzetvizsgálat, kőzetfelismerés’ témakörben javasolt a következő feladat megoldása: A tanulók az indikátor képként prezentált Takács Ferdinánd festőművész Pál-völgyi-barlang, Cseppkőzászló (1990) című olajfestményét apró részletességgel megszemlélhetik, alaposan tanulmányozhatják. A műalkotás a fotográfiát meghazudtoló hűséggel ábrázolja kőzetbolygónk egyik csodálatra méltó földalatti képződményét. E páratlan vizuális élmény kódoltan generálja a diákok szabadasszociációs gondolkodását, a vizuális képzet-/képzelettársítás folyamatát, a vizuális fantázia szabad szárnyalását. Engedjük megnyilatkozni a tanulókat, hogy megoszthassák egymással, ki milyen képi alakzatokat vél felfedezni a barlang különleges kőzetképződményeiben. Élménypedagógiai prológusunk után a témakör szakmai alapvetését közösen végezzük el! Házi feladatként a diákok tanulmányozzák Kordos László Magyarország barlangjai című átfogó szaktudományos munkáját, amely a digitális mellékletben megtalálható. A probléma irányában történő ismereteik elmélyítéséhez az interneten és a könyvtári szakirodalmakban további információkat találnak. Igyekezzenek megkülönböztetett figyelmet fordítani a különböző kőzetsajátosságok és eltérő természeti erők következtében kialakult szingenetikus és posztgenetikus barlangokra és azok egyes típusaira (lávacsatorna, kristálykamra, mésztufabarlang, korallbarlang – kőzethasadék-barlang, korróziós barlang, abráziós barlang, gleccserbarlang, deflációs barlang). Ne feledkezzenek meg a különbféle cseppkőképződmények genéziséről! A következő tanórán szaktanári koordináció segítségével tartsanak a legrátermettebb diákok vizuális prezentációval szemléltetett előadást, melyben kutatási munkájukat összegzik. E feladat elsősorban földrajz tanórán történő feldolgozásra ajánlott, de tantárgyközisége folytán elsődlegesen a vizuális kultúra, másodlagosan a kémia és a fizika tantárgy oktatásába is beágyazható. Egyúttal a tanulók digitális kompetenciájának, valamint asszociatív, ok-okozati és logikai gondolkodásának, önálló szaktudományos forráskutatói tevékenységüknek a fejlesztését, a Föld, mint kőzetbolygó iránti érdeklődésük felkeltését is szolgálja. (kobzosBBL)
Műveltségi terület: Földünk - környezetünk

(2 kép)

Kordos László: Magyarország barlangjai (pdf)

Aggteleki Cseppkőbarlang (mp4)

Összes letöltése

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©