RÓTH MIKSA MŰVÉSZETE

Oktatás

Általános

Manda ID
642453
Cím
Róth Miksa üvegablakai és mozaikjai
Leírás
A hívóképen a Pannonhalmi Főapátság kerengőjéből nyíló Szent István-kápolna Benczúr Gyula alkotása alapján készült üvegfestménye (Vajk megkeresztelése) Róth Miksa hagyatékából, a második képen pedig a Róth Miksa (műhelye) által kivitelezett üvegablak (forrás: Köztérkép). // Róth Miksa (1865–1944) kiváló üvegfestő- és mozaikművész. 1865-ben született, nyolc gyermekes szülők hatodik gyermekeként. Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott, művészi tehetségük a gyermekekben teljesedett ki. A mesterség alapjait apja műhelyében sajátította el, majd a budapesti Mintarajztanodában, illetve az Iparrajztanodában folytatta tanulmányait. A középkori üvegfestményeket külföldön, Nyugat-Európa művészeti központjaiba ellátogatva tanulmányozta, hazánkban ugyanis a török hódoltság alatt az összes középkori üvegablak elpusztult. Első munkáit a műemléki helyreállításoknak köszönhette. Steindl Imrétől kapta első megbízatását a máriafalvi (Mariasdorf) gótikus templom üvegablakai elkészítésére, később pedig az egyik legnagyobbat, az Országház üvegablakainak elkészítését. Neve és művészete a millennium éveiben lett közismert, amikor együttműködve a kor kiváló építészeivel, számos budapesti és vidéki köz- és magánépület dekoratív díszítésére kapott megbízást. Gyorsan felismerte, hogy az üvegfestészet díszítőművészet, s mint ilyennek, a díszítendő épület stílusával és rendeltetésével kell harmonizálnia. Ez magyarázza, hogy egy időben készített historizáló, magyaros és szecessziós motívumokkal operáló ablakokat is, igazodva a korabeli magyar építészet sokszínűségéhez. / 1897-ben megnősült, felesége Walla (Schmidt) Jozefin lett, akit nem sokkal korábban fogadott örökbe a terrazzokészítő cementgyáros Walla József. Leendő apósa kívánságára az esküvő előtt áttért a római katolikus hitre. Kapcsolatrendszere kiegészült a Walla család széles társadalmi beágyazottságával, anyagi biztonsága tovább szilárdult, megrendelői köre szélesedett. Munkásságában az 1890-es évek vége hozott fordulatot. Ettől kezdve a középkori technikát követő antiküveg-kompozíciók helyett a Louis Comfort Tiffany által felfedezett üvegfajtával foglalkozott. Különböző anyagokat, muránói mozaikot, opalizáló üveget és Zsolnay-féle eozinos kerámiát vegyítő egyéni technikát dolgozott ki. Az igazi sikert az 1896. évi Ezredévi Országos Kiállítás hozta meg számára. Több kiállítási csarnok mellett Vajdahunyad várába, az úgynevezett Jáki kápolnába is tőle rendeltek ablakokat. Ugyanebben az évben kezdte meg az épülő Országház üvegfestményeinek tervezését és kivitelezését, s így országos hírnévre tett szert. 1897-től üvegmozaik készítésével is foglalkozott. Üvegablakait és mozaikmunkáinak egy részét is jeles festők készítették. Lechner pozsonyi Szent Erzsébet-templomának mozaiktervét például Vaszary János rajzolta. Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben historizmus, majd a szecesszió és az art déco, illetve ezek ötvözete jellemezte. / Számos hazai és külföldi elismerésben részesült. A millenniumi kiállításon szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül 1896. december 19-én arany érdemkeresztet nyert el az uralkodótól. 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-es St. Louis-i (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József-rend lovagi fokozatát, majd pedig a kormányfőtanácsosi címet. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el. A kor világkiállításain olyan sikeres volt, hogy végül megkérték, legyen inkább zsűritag, hogy másokat is díjazhassanak. Üvegfestménye díszíti a holland királynő palotáját Hágában, Oslo legnagyobb templomát, Mexico Cityben pedig a Teatro Nacionalt, ahová 2000 négyzetláb nagyságú üvegkupolát festett, és elkészítette a város egyik büszkeségeként számon tartott „kristályfüggöny” tervét és modelljét, amit Tiffany cége kivitelezett. / Nevét szinte mindenki ismeri Magyarországon, de legtöbb művét csak kevesen tudnák megnevezni, az alkotások egy része ugyanis olyan helyeken található, amit nem könnyű látogatóként megtekinteni: az Orosz Kereskedelmi Kirendeltség épületében, a Magyar Nemzeti Bankban, a Pénzügy- és a Belügyminisztériumban. A már bezárt lipótmezei elmegyógyintézet kápolnájának ablakait az 1900-as évek legszebb európai üvegfestményei közé sorolták. Szintén Róth Miksa üvegablakai díszítik a Szatmárnémeti (Királyi) Katolikus (Fő)gimnáziumot, a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomot, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent István-kápolnáját vagy a Fasori evangélikus templomot. / Mozaikművészként a modern mozaiktechnika talán legnagyobb megújítójaként tartották számon: az olasz király két alkalommal is a legmagasabb kitüntetéssel díjazta munkáit, szabadalmait. Itthon a Szent István-bazilikába készített mozaikokat és a királyi Vár Szent Jobb-kápolnájába. Utóbbit merőben szokatlan módon nem semmisítették meg a Vár újjáépítésekor, hanem az ötvenes években az eredeti másaként egy kis kápolnát építettek számára Balatonalmádiban (Szent Jobb-kápolna), ahová felkerültek a Szent Istvánt, a Szent Koronát ábrázoló és a keresztény hitet szimbolizáló mozaikok. Közismert mozaikalkotásai: a Szervita téren (az egykori Török Bankház homlokzatán) látható Budapest legnagyobb köztéri mozaikja; Róth (Vajda Zsigmond festőművésszel közös tervek alapján) készítette a Széchenyi gyógyfürdő, valamint a Deák- és a Kossuth-mauzóleum mozaikjait és a Fiumei úti temető árkádsorának mozaikjait is a Róth-műterem kivitelezte. / 1939-ben, a második zsidótörvény után bezárta műhelyét. 1944. június 14-én súlyos betegségben, otthonában halt meg. Törökbálinton, a Walla család kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Földrajzi vonatkozás
Budapest

Kompetencia

Kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Mûvészetek
(36 kép)
Róth Miksa új anyagokkal kísérletező szecessziós korszaka (pdf)
Összes letöltése

Adatok exportálása: