Róth Miksa művészete

Oktatás

Általános

Manda ID
642447
Cím
Róth Miksa üvegablakai és mozaikképei
Leírás
A hívóképen oklevél Róth Miksa hagyatékából. A művész hagyatékát a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja őrzi. // Róth Miksa (1865–1944) kiváló üvegfestő- és mozaikművész. 1865-ben született, nyolc gyermekes szülők hatodik gyermekeként. Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott, művészi tehetségük a gyermekekben teljesedett ki. A mesterség alapjait apja műhelyében sajátította el, majd a budapesti Mintarajztanodában, illetve az Iparrajztanodában folytatta tanulmányait. A középkori üvegfestményeket külföldön, Nyugat-Európa művészeti központjaiba ellátogatva tanulmányozta, hazánkban ugyanis a török hódoltság alatt az összes középkori üvegablak elpusztult. Első munkáit a műemléki helyreállításoknak köszönhette. Steindl Imrétől kapta első megbízatását a burgenlandi máriafalvi gótikus templom üvegablakai elkészítésére, később pedig az egyik legnagyobbat, az Országház üvegablakainak elkészítését. Neve és művészete a millennium éveiben lett közismert, amikor együttműködve a kor kiváló építészeivel, számos budapesti és vidéki köz- és magánépület dekoratív díszítésére kapott megbízást. Gyorsan felismerte, hogy az üvegfestészet díszítőművészet, s mint ilyennek, a díszítendő épület stílusával és rendeltetésével kell harmonizálnia. Ez magyarázza, hogy egy időben készített historizáló, magyaros és szecessziós motívumokkal operáló ablakokat is, igazodva a korabeli magyar építészet sokszínűségéhez. / 1897-ben megnősült, felesége Walla (Schmidt) Jozefin lett, akit nem sokkal korábban fogadott örökbe a terrazzokészítő cementgyáros, Walla József. Leendő apósa kívánságára az esküvő előtt áttért a római katolikus hitre. Kapcsolatrendszere kiegészült a Walla család széles társadalmi beágyazottságával, anyagi biztonsága tovább szilárdult, megrendelői köre szélesedett. Munkásságában az 1890-es évek vége hozott fordulatot. Ettől kezdve a középkori technikát követő antiküveg-kompozíciók helyett a Louis Comfort Tiffany által felfedezett üvegfajtával foglalkozott. Különböző anyagokat, muránói mozaikot, opalizáló üveget és Zsolnay-féle eozinos kerámiát vegyítő egyéni technikát dolgozott ki. Az igazi sikert az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállítás hozta meg számára. Több kiállítási csarnok mellett Vajdahunyad várába, az úgynevezett Jáki kápolnába is tőle rendeltek ablakokat. Ugyanebben az évben kezdte meg az épülő Országház üvegfestményeinek tervezését és kivitelezését, s így országos hírnévre tett szert. 1897-től üvegmozaik készítésével is foglalkozott. Üvegablakai és mozaikmunkái tervét jeles festők készítették (Nagy Sándor, Körösfői-Kriesch Aladár, Rippl-Rónai József). Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben historizmus, majd a szecesszió és az art déco, illetve ezek ötvözete jellemezte. / Számos hazai és külföldi elismerésben részesült. A millenniumi kiállításon szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül 1896. december 19-én arany érdemkeresztet nyert el az uralkodótól. 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-es St. Louis-i (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József-rend lovagi fokozatát, majd pedig a kormányfőtanácsosi címet. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el. / Számos alkotása található külföldön: így a Vilma holland királynő 25 éves uralkodói évfordulójára készült üvegablak a hágai királyi palotában vagy Mexikóvárosban Teatro Nacionalban, ahová a kilenc múzsát ábrázoló, szecessziós stílusú, 180 négyzetméteres üvegkupolát festett, és elkészítette a város egyik büszkeségeként számon tartott „kristályfüggöny” tervét és modelljét, amit Tiffany cége kivitelezett. / Róth Miksa üvegablakai díszítik többek között az Országház, a Magyar Nemzeti Bank épületét, a (már bezárt) lipótmezei elmegyógyintézet kápolnáját (melynek ablakait az 1900-as évek legszebb európai üvegfestményei közé sorolták), a Szatmárnémeti (egykor Királyi) Katolikus (Fő)gimnáziumot, a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomot, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent István-kápolnáját vagy a Fasori evangélikus templomot. Ő készítette a Magyar Nemzeti Levéltár ólomüveg ablakait a települések címereivel, továbbá ő tervezte az épület ornamentikus díszítő festését. / Számos alkotása azonban elpusztult a történelem során így például az Üllői úti Örökimádás-templomba festett ablakai vagy az Országház kupolájának üvegfestményei (a delegációs folyosók és lépcsőházak Róth által festett ablakainak többsége azonban ma is látható). A közhiedelemmel ellentétben nem maradtak fenn a Szent István-bazilikába készített üvegfestményei sem, csupán a ma Szent Jobb-Kápolna néhány ablakának szegélydísze és néhány kisebb mozaik alkotás származik tőle. Ő készítette a királyi Vár egykori Szent Jobb-kápolnájának üvegablakait és mozaikjait: a festett ablakok a második világháborúban elpusztultak, a Szent-István aranymozaik azonban szinte teljesen épen megmaradt, az 50-es években az eredeti mására Balatonalmádiban építettek számára kápolnát. / Közismert mozaikalkotásai: a Szervita téren, az egykori Török Bankház homlokzatán látható Budapest legnagyobb köztéri mozaikja; Róth (Vajda Zsigmond festőművésszel közös tervek alapján) készítette a Széchenyi gyógyfürdő, valamint a Deák- és a Kossuth-mauzóleum mozaikjait, és a Fiumei úti temető árkádsorának mozaikjait is a Róth-műterem kivitelezte. / 1939-ben, a második zsidótörvény után bezárta műhelyét. 1944. június 14-én súlyos betegségben, otthonában halt meg. Törökbálinton, a Walla család kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Földrajzi vonatkozás
Budapest

Kompetencia

Kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Mûvészetek
(37 kép)
Róth Miksa új anyagokkal kísérletező szecessziós korszaka (pdf)
Összes letöltése

Adatok exportálása: