Keresés az archívumban - Manda

Akadálymentes nézet

Ősnövénytan – lenyomatos kőzetek [homokkő] XXI.

Oktatás

Általános

Manda ID: 416900
Cím: Ősnövénytan – lenyomatos kőzetek [homokkő] XXI. (Paleobotanikai gyűjtemény); Lenyomat: Daphnogene cinnamomifolia sp. – ősi babérféle
Leírás: A Tatabányai-medencében három helyen (Vértesszőlős-Baromállás, Tarján, Tatabánya-Turul filmszínház) bukkant felszínre olyan kőzet, mely felső oligocén (egri) korú növénylenyomatokat tartalmaz. Az azonosított növények összetétele nagyon hasonló a három helyen, kis mértékű eltérés fedezhető csak fel. A lenyomat együttesek szubtrópusi klímára utalnak, ilyen a mai DK-Ázsiában van. Tatabánya-Turul filmszínház mellől durvaszemcsés homokkőből rossz megtartású levéllenyomatok kerültek elő. A tűlevelű fajok hiányoznak, babérfélék és lombhullató fajok lenyomatai figyelhetőek meg. Köszönhetően Skoflek István gyűjtőmunkájának, a 21. században mi is megcsodálhatjuk, megismerhetjük ezt a kb. 25 millió éves növényvilágot. Lenyomat: Daphnogene cinnamomifolia sp. – ősi babérféle. A lelet a tatai Kuny Domokos Múzeum Paleobotanikai gyűjteményének egy darabja.
Földrajzi vonatkozás: Tata

Kompetencia

Kompetencia: Természettudományos és technikai kompetencia
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: A középiskola 10. évfolyam földrajz tantárgy oktatása folyamán ’A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai’ tematikai egységen belül ’A legfontosabb kőzetalkotó ásványok felismerése, elkülönítése; a kőzetek csoportosítása, az egyes kőzetcsoportokhoz tartozó főbb kőzettípusok jellemzése; kőzetvizsgálat, kőzetfelismerés.’ témakörben javasolt a következő feladat megoldása: A tanulók az indikátor fotográfián részletesen megszemlélhetik az ősnövénytani lenyomatos kőzetet. Házi feladatként az interneten és a könyvtári szakirodalmak segítségével tanulmányozzák a homokkő közönséges üledékes kőzet, azon belül a különleges homokkövek (regenerált vagy kristályhomokkő, arkóza, itakolumot, fils homokkő, hárshegyi homokkő) a föld felszínére kerülő kőzetek fizikai mállása folyamán végbemenő kémiai és fizikai változások minőségi kölcsönhatásaként történő kialakulási folyamatát, keletkezésének okát és módját! Gyűjtsék össze a különbféle homokkő típusok legfontosabb előfordulási helyeit a világon, s szenteljenek figyelmet a Kárpát-medencében fekvő lelőhelyekre! Igyekezzenek válaszokat keresni az anyag kémiai és fizikai tulajdonságaira vonatkozóan (szín, keménység, sűrűség, vegyi összetétel, ásványos összetétel, lényeges elegyrészek, járulékos elegyrészek, kötőanyagok, alkotó elemek és vegyületek, kristályszerkezet, szerkezeti sajátosság)! Nézzenek utána a homokkő szó eredetének (névetimológiai kutatás)! Tanulmányozzák az archaikus kultúráktól napjainkig, hogy milyen tárgyakat készítettek a különbféle homokkövekből, s mi a különbség a kvarcalapú kovásodott homokkő és az agyagkötésű homokkövek gyakorlati felhasználhatósága között? Mi az oka a kalcitkötésű és az agyagkötésű homokkőből készült mesterséges objektumok felületi eróziójának? A következő tanórán szaktanári koordináció segítségével tartsanak a legrátermettebb diákok prezentációval szemléltetett előadást, melyben kutatási munkájukat összegzik. E feladat elsősorban földrajz tanórán történő feldolgozásra ajánlott, de tantárgyközisége folytán a kémia tantárgy oktatásába is beágyazható. Egyúttal a tanulók közép- és emelt szintű érettségire történő felkészülését, digitális kompetencia fejlesztését, az ősnövénytan iránti érdeklődésük felkeltését, kőzettani ismereteik bővítését, s régészeti értékeink megismerését is szolgálja. (kobzosBBL)
Műveltségi terület: Ember és természet

M. Tóth Sándor: Dr. Skoflek István, a fáradhatatlan természetbúvár (pdf)

Összes letöltése

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©