Keresés az archívumban - Manda

Akadálymentes nézet

Ősnövénytan – lenyomatos kőzetek [mészkő] XLII.

Oktatás

Általános

Cím: Ősnövénytan – lenyomatos kőzetek [mészkő] XLII. (Paleobotanikai gyűjtemény); Lenyomat: Ulmus laevis – Vénic-szil, Dicotylophyllum – kétszikű
Leírás: Forrástevékenységhez kapcsolódva szilárd édesvízi mészkő keletkezik. Ez történt a pleisztocén korban Vértesszőlősön is. A kicsapódó mészanyag bevonatot képezett a a növényeken, belehulló leveleken, növényi maradványokon. A szerves anyag, vagyis a növények szárai, levelei idővel elbomlottak, de a kő megőrizte a növények alakját, formáját, gyakran az egészen finom szöveti jellegzetességeket is. Köszönhetően Skoflek István gyűjtőmunkájának, a 21. században mi is megcsodálhatjuk, megismerhetjük az akár több 10000 éves vértesszőlősi növényvilágot. Lenyomat: Ulmus laevis – Vénic-szil, Dicotylophyllum – kétszikű. A lelet a tatai Kuny Domokos Múzeum Paleobotanikai gyűjteményének egy darabja.
Földrajzi vonatkozás: Tata

Kompetencia

Kompetencia: Természettudományos és technikai kompetencia
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: A középiskola 10. évfolyam földrajz tantárgy oktatása folyamán ’A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai’ tematikai egységen belül ’A legfontosabb kőzetalkotó ásványok felismerése, elkülönítése; a kőzetek csoportosítása, az egyes kőzetcsoportokhoz tartozó főbb kőzettípusok jellemzése; kőzetvizsgálat, kőzetfelismerés.’ témakörben javasolt a következő feladat megoldása: A tanulók az indikátor fotográfián részletesen megszemlélhetik az ősnövénytani lenyomatos kőzetet. Házi feladatként az interneten és a könyvtári szakirodalmak segítségével tanulmányozzák a mészkő (kalcium-karbonát) üledékes kőzetet, azon belül a különleges mészkövek (dachsteini mészkő, lajtamészkő, dolomit, karszt, travertínó, márvány) a különböző földtörténeti korszakokban végbemenő kémiai és fizikai változások minőségi kölcsönhatásaként történő kialakulási folyamatát, keletkezésének okát és módját! Gyűjtsék össze a különbféle mészkő típusok legfontosabb előfordulási helyeit a világon, s szenteljenek figyelmet a Kárpát-medencében fekvő előfordulásukra és lelőhelyeikre! Igyekezzenek válaszokat keresni az anyag kémiai és fizikai tulajdonságaira vonatkozóan (szín, keménység, sűrűség, vegyi összetétel, ásványos összetétel, lényeges elegyrészek, járulékos elegyrészek, kötőanyagok, alkotó elemek és vegyületek, kristályszerkezet, szerkezeti sajátosság)! Nézzenek utána a mészkő szó eredetének (névetimológiai kutatás)! Tanulmányozzák az archaikus kultúráktól napjainkig, hogy milyen tárgyakat készítettek a különbféle mészkövekből, s mi a különbség a különböző szerkezeti sajátosságú, kristályszerkezetű kövek gyakorlati felhasználhatósága között? Milyen kémiai és fizikai folyamatok mennek végbe a mészégetés és a mész oltása folyamán? Képletekkel prezentálja az egyes kémiai folyamatokat! Mi okozza a mészkőből készült mesterséges objektumok felületi erózióját? Hogyan-miképp állítható meg e regressziós folyamat, miként stabilizálható a mészkőből készített régi tárgyak szerkezete és felülete? A következő tanórán szaktanári koordináció segítségével tartsanak a legrátermettebb diákok prezentációval szemléltetett előadást, melyben kutatási munkájukat összegzik. E feladat elsősorban földrajz tanórán történő feldolgozásra ajánlott, de tantárgyközisége folytán a kémia tantárgy oktatásába is beágyazható. Egyúttal a tanulók közép- és emelt szintű érettségire történő felkészülését, digitális kompetencia fejlesztését, az ősnövénytan iránti érdeklődésük felkeltését, kőzettani ismereteik bővítését, s régészeti értékeink megismerését is szolgálja. (kobzosBBL)
Műveltségi terület: Ember és természet

M. Tóth Sándor: Dr. Skoflek István, a fáradhatatlan természetbúvár (pdf)

Összes letöltése

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©