Keresés az archívumban

Akadálymentes nézet

Kedvencek (0)

Kertész Sándor: Vízöntő

Oktatás

Általános

Manda ID: 514664
Cím: Kertész Sándor: Vízöntő (olajfestmény, 2000-2005)
Leírás: Kertész Sándor festő- és grafikusművész Vízöntő (2000-2005) című olajfestményét a 2017-es esztendő tavaszán az alkotó tiszteletére rendezett, a kiváló életművet gazdag képanyaggal prezentáló retrospektív kiállításon tekinthették meg a látogatók a kaposvári Együd Árpád Kulturális Központ Vaszary Képtárában. „Kertész Sándor festőművész (Kaposvár, 1940. október 29.) 1980-tól a Művészeti Alap, 1988-tól a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének tagja. A szegedi Tanárképző Főiskola elvégzése után Mezőcsokonyára kerül. A 60-as évek végén kiindulópontként a dekoratív felületekre épülő szürreális nonfiguráció szolgált számára Martyn Ferenc közvetítésében. 1975-től szűkebb lakóhelye, a falu szellemi világa fogalmazódik meg képein. A mindennapi paraszti életet körülvevő tárgyakról, a falusi udvar tartozékait jelentő ócska használati eszközökről készült rajzaiban nem az értékmegőrzés gesztusával, hanem a hagyományos világkép fokozatos kiürülésével, a szétesés állapotával szembesít. 80-as évek elejétől keltezhető festményeinek is e szociológiai kiindulópontú, karikatúraszerű viszony a meghatározója. Szürreális jelenetei üresen hagyott felületek, szétszóródó tárgyak között játszódnak. Groteszk kiemelések, torzítások, miniatürizált méretek jellemzik e kompozíciókat. A groteszk iránti érzék legtömörebben kis méretű tusrajzokban jut érvényre. Kertész munkásságában a 80-as évek második felében az aktív szituációkat egy befelé fordultabb viszony váltja fel: a személyes vonatkozású lelkiélet foglalkoztatja a szerelem és különösen a nemiség életben betöltött szerepe kapcsán.” (in: Géger Melinda: Képzőművészeti élet Somogyban 1945-1990., Kaposvár, 1998, 100. p.) „Kertész Sándorra áttételesen hatott ugyan a Szabados János, Honthy Márta, Bors István és Weeber Klára műveiben programszerűen megfogalmazott folklorisztikus igény, alapvető inspirációként azonban korábbi szűkebb lakóhelye, Mezőcsokonya szolgált számára. A környezet apró hordalékvilága után a 80-as évekre egy sajátos, karikatúraszerű viszony lesz képeinek fő atmoszferikus meghatározója, amikor már nem az értékmegőrzés, hanem a hagyományos világkép fokozatos kiürülésének állapotával szembesít.” (Dr. Géger Melinda, Pannon Tükör, 1997/3) “Jelenetei – különösen az utóbbi években – egyre szélesebb pusztákon, egyre üresebben hagyott felületek között játszódnak, szétszóródó tárgyak között. E töredékes elemek és a köztük- körülöttük virtuskodó kis ’angyalkák’ különös ellentéte az irrealitás érzését fokozza a nézőben. A tárgyakat, akárcsak az emberi alakokat, gyakran elhasznált vaspántok, kapcsok, szétfeslő varrások tartják össze. Lazán tákolt és ugyanakkor széthulló szerkezetekből, pót-/végtagokból áll világunk, életünk és néha magunk is. – vallja a festő. Szárnyaink nyomorúságos toldalékok, kisszerű elrugaszkodásaink kilátástalanok, önmagunkra utaltságunk végzetes. Az ember ágaskodó kimozdulásai hiába biztatóak, összecsatolt tartozékai miatt csupán esendő, nehézkes figura. Az érvényesülés szárnyai csak varrottak, a kiröppenés, elszakadás nehéz.” (Dr. Géger Melinda, Új Művészet, 1990/1.) “Alkotásaiban az emberi alakok és az állatfigurák levetvén hétköznapi arcukat, lélektanilag provokatív és finoman ironikus viselkedésformákat öltenek. A mondanivalót éles és finoman ívelő nonfiguratív ecsetvonás teremti meg izzó fesztelenséggel, határozottan és lényegre törően. A megelevenített állatfigurák a polgári erkölcs tudatosan felmagasztalt kontrasztjait vöröslő fényben juttatják kifejezésre. Kertész Sándor disztributív tértechnikát alkalmaz, amely többnyire egy figurát feltételez, s ez egyben a kép támpillére is. Majd a háttérben mintegy támaszként, alig tapinthatóan felsejlik a mű lényege. A mondanivaló, kinyilatkoztatásként jelenik meg karakteres, pontos nonfiguratív vonásokkal, izzó tömörséggel, s a kép ezen igazi magja féken tartja az akadályokat és a konfliktusokat, amelyekbe az élő teremtmények ütköznek. A művész a figuratív és a nonfiguratív ábrázolás között egyensúlyoz, miközben bizonyos érdeklődést mutat az informális költészettan iránt; a szardonikus, északi ihletésű figurák ábrázolásában mértéktartó, szürrealista biomorfizmusra törekszik. Gazdag kulturális örökséget hordozó művei olyan üzeneteket közvetítenek, amelyeket az élet labirintusában véget nem érő játék vezérfonala köt össze.” (Dr. Francesca Romana Rossi, Olaszország, Udine, kiállításmegnyitó /szövegrészlet/, 1989) “Elnyomjuk, vagy hagyjuk felszínre törni: az élet zenitje körül, mint egy hirtelen támadt fuvallat hozta, ki tudja honnan idelebbenő illatfoszlány, egyre gyakrabban sejlenek fel azok az édes-bús fájdalmas érzések, amelyek megfogalmazásával már oly sokan megkínlódtak. Proust több, mint ezer oldalon kísérelte meg, hogy az Eltűnt idő nyomába eredjen, s Gulácsyt is fogva tartotta az Elhangzott dal régi fényről, szerelemről. Egy lebbenő függöny…egy elsuhanó madár…egy ablakosztás jelzése…egy nyári nap melege…kinek-kinek saját emléke. Igen, ez a ’több vonulatú gondolatiság’ a Kertész alkotások lényege. Csak az övé, egyedi, egyéni és utánozhatatlan.” (Horváth János Milán, METESZ Székház, Kaposvár, kiállításmegnyitó /szövegrészlet/, 2011)
Földrajzi vonatkozás: Kaposvár

Kompetencia

Kompetencia: Anyanyelvi kommunikáció
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: A gimnázium 12. évfolyamán a magyar nyelv és irodalom tantárgy fakultatív oktatása folyamán az ’Önálló szövegalkotás – Önálló, kreatív, literális bátorság fejlesztő alternatív szövegalkotás’ Szöveg és kép minőségi kölcsönhatása (vizuális költemény/képvers/kalligráfia/kalligramma), organikus (illusztratív, narratív) kapcsolata’ tematikai egységen belül ’A vizuálisan perceptálható művek inspirációja révén kötetlen szerkezetű szépirodalmi szövegek önálló létrehozása és beágyazásuk a képmezőbe: vizuális költemény alkotása’ témakör feldolgozásakor javasolt a következő feladat megvalósítása: A tanóra kezdetén öt perces közös meditációs, pozitív motivációkat generáló, a koncentrációképességet, s az elvégzendő feladatokra történő ráhangolódást segítő gyakorlattal kezdje az osztály valamennyi tanulója és a szaktanár a munkát. Hallgassuk meg közösen Szilágyi Ákos Hal hálaimája című akusztikus költeményét (hangvers) a szerző előadásában, miközben vizuális szemlélődésünk középpontjában meditációs objektumként Kertész Sándor festőművész egyik alkotása áll (in: digitális melléklet). E ’rituális cselekvés’ közösségkohéziót erősítő és a személyiség integritását, belső harmóniáját, ’termékeny kiüresedés’-ét elősegítő pozitív hatása bizonyítottan megtapasztalható a tanórai eredményes tevékenység folyamán. Ezután tegyük lehetővé a diákok számára, hogy a digitális interaktív táblán és személyi számítógépeken Kertész Sándor kortárs festő- és grafikusművész Vízöntő (2000-2005) című olajfestményét apró részletességgel, alaposan megszemlélhessék, annak érzelmi és gondolati struktúrájával azonosuljanak, s a leírást megismerjék. A megszemlélendő műalkotás alatt olvasható idézet Hamvas Béla Silentium - Titkos jegyzőkönyv - Unicornis (Vigilia, Budapest, 1987; Medio Kiadó, Budapest, 2006) és/vagy a Faragó Ferenc szerkesztette Hamvas Breviáriumból származik. A teljes életmű és dokumentumai online elérhetők a következő címen: https://hamvas-bela.webnode.hu/. A zseniális polihisztor (író, filozófus, esztéta) hatalmas, végtelenül széleskörű, paradigmatikus életműve a jövőben nagy kincs lehet az érdeklődő diákok szellemi és lelki gyarapodása útján. Hamvas Béla néhány magvas sora remélhetően segítséget nyújt a tanulók számára a képpel történő mélyebb belső kommunikáció létrejöttében. Fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a műalkotás kompozíciójára, a képi forma- és színvilág, forma- és színdramaturgia, a szimbólumstruktúra szerveződése, a vizuális alkotóelemek harmóniája problémakörökre. Közben autobiografikusan jegyezzenek le minden röptében született megérzésüket, élményüket. Miután elegendő időt kaptak a diákok e műalkotás érzelmi és gondolati konnotációs körében történő termékeny elmélyülésre, kérjük meg őket, hogy a vizuális szemlélődés során született érzéseiket és gondolataikat – felhasználva az autobiografikus jegyzeteiket – egy teljesen kötetlen formájú és terjedelmű szabadversben összegezzék. Természetesen biztosítsuk számukra, hogy az önállóan elvégzendő feladatot személyi számítógépen megvalósíthassák, valamint az alkotás születése folyamán is lehetőségük legyen a képpel történő további közvetlen és elmélyült kommunikációra a digitális tábla segítségével. Az elkészült mű elemeit a GIMP, a PHOTOSHOP vagy egyéb ismert képszerkesztő programok használatával funkcionálisan és esztétikusan helyezzék el/inzertálják Kertész Sándor műalkotásának felületén. A kép és a szöveg organikus egysége, harmóniája céljából a vers építőköveit (szavak, szókapcsolatok, szintagmák, egész verssorok vagy/és versszakok) a szövegformázás minden lehetőségét bátran kiaknázva ágyazzák be a műalkotásba. E feladat elvégzésére egyébként a PowerPoint és a Word Office alkalmazások is megfelelőek. A tanulók éljenek bátran a kombinatorikus lehetőségekben gazdag intermediális és interpercepcionális műfaj nyújtotta lehetőségekkel, a szöveg- és képelemek interakciójával. Az elkészült műveket osszák meg online az osztálytársaikkal, s a tanóra végére valamennyi született műalkotásból szerkesszenek közösen egy ’online vizuális költemény galériát’ a szaktanár koordinációjával. Vitassák meg, hogy mennyire sikerült a festmény által hordozott érzelmeket és gondolatokat, a mű világát, különlegesen kifinomult meditatív atmoszféráját megközelíteni/közvetíteni/megjeleníteni és kiegészíteni/kitágítani, minőségileg új entitást létrehozni a beillesztett költészeti szövegelemek segítségével. A tanóra dinamikusabbá tételének érdekében célszerű előzetesen a vizuális költemény problémakör tanulmányozását a tanulóknak házi feladatként megadni. „A „vizuális költészet” elnevezést legtöbbször a „képversek” szinonimájaként használják, többnyire a huszadik század képvers-alakzatainak elnevezésére. Mivel mindkét fogalom a műfaj egyes korokon átmutató, az alkotást és befogadást meghatározó diszkurzív sajátosságát hangsúlyozza, ezért a továbbiakban nem érdemes a kettőt megkülönböztetni.” (Sz. Molnár Szilvia) Az interneten elérhető szakirodalmak közül elsősorban Szombathy Bálint: A konkrét költészet útjai című munkája javasolt (http://www.artpool.hu/Poetry/konkret/konkret.html). A digitális mellékletben két vizuális költeménnyel, valamint Kertész Sándor festő- és grafikusművész életével, életművével ismerkedhetnek meg közelebbről a tanulók. A lelkesebb diákok odahaza saját vizuális (szabadon választott technika) és literális kútfőből alkossanak vizuális költeményt, melyek sikeressége esetén az intézmény honlapján, az iskola galériájában közösen rendezzenek kiállítást. A feladat elsősorban az önálló kreatív szövegalkotást szolgálja, de tantárgyközisége folytán a vizuális kultúra, az informatika-számítástechnika, a matematika (kombinatorika) és a filozófiai gondolkodás problémája köré is orientálódik. Reformtörekvésként új perspektívákat kínál az oktatásban, prioritást ad a tantárgyköziségnek, a tanulók interpercepcionális kreativitásának, az egészséges közösségi versenyszellemnek, a konstruktív és élménypedagógia módszereit alkalmazza. A diákok holisztikus, integratív szemlélet- és látásmódját igyekszik fejleszteni, amikor szimultán igényli a szabad asszociációs, analogikus, ok-okozati, logikus és analizáló gondolkodást. A művészetek megszerettetése és a műalkotások iránti ’érdek nélküli érdeklődés’ kialakítása alapvető pedagógiai célkitűzés. (kobzosBBL)
Műveltségi terület: Informatika

„Érzékeink az imagináció szervei, nem arra valók, hogy velük a valóságot tapasztaljuk. A valóságot csak szellemünkkel tapasztalhatjuk. A megfoghatatlannal a meghatározhatatlant… Érzékeink arra valók, hogy az imaginációban lerészegedjenek.” (Hamvas B.)

Bárdos Bódi László: HAJNAL VAN – URAM... (vizuális költemény: elektrográfia és vers) (pdf)

Bárdos Bódi László: ANGYALOK KALODÁJA (vizuális költemény: festmény és vers) (pdf)

TANÓRAKEZDŐ MEDITÁCIÓS GYAKORLAT (pdf)

KERTÉSZ SÁNDOR – ARS POETICA (helyett) (pdf)

KERTÉSZ SÁNDOR: ÖNÉLETRAJZ (pdf)

Lőrincz Sándor: Groteszk festői grafikák (pdf)

Összes letöltése

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©