Schranz-Kunovits Edit: Hilda II. (Jean-Paul Sartre: Az Ördög és a Jóisten – jelmezterv)

Oktatás

Általános

Manda ID
848495
Cím
Schranz-Kunovits Edit: Hilda II. (Jean-Paul Sartre: Az Ördög és a Jóisten – jelmezterv), vegyes technika; Románia – Erdély, Kolozsvár/Cluj-Napoca, Kolozsvári Állami Magyar Színház, 1968
Leírás
Schranz-Kunovits Edit (1922-1984) díszlet- és jelmeztervező művész Hilda II. című, vegyes technikával készített munkája azon jelmeztervgyűjtemény egy darabja, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színház Dokumentációs Tára őrzött meg az utókor számára. A terv minden bizonnyal Jean-Paul Sartre Az Ördög és a Jóisten című drámájának színielőadásához készült, ami a Kolozsvári Állami Magyar Színházban került bemutatásra Rappaport Ottó rendezésében 1969. február 21-én. A színdarab teljes szereposztása: Götz: László Gerő, Katharina: Széles Anna-Katona Éva, Hilda: Vitályos Ildikó, Hermann: Mihály Pál, I. Tiszt: Flórián Antal, II. Tiszt: Dehel Gábor, Püspök: Senkálszky Endre, Schulheim: Maresch Béla, Nossack: Schaaser Richárd, Rietschel: Higyed Imre, Karl: Bencze Ferenc, Aggastyán: Ille Ferenc, Tetzel: Andrási Márton, Érsek: Péterffy Gyula, Szolga: Flórián Antal, Heinz: Héjja Sándor, Schmidt: Barkó György, Nasty: Pásztor János, Ezredes: Kozma Lajos, Bankár: Bíró Levente, Heinrich: Vadász Zoltán, Az asszony: Balogh Éva, Próféta: Ille Ferenc, Paraszt: Barkó György, Két kis barát: Kincses Elemér, Jancsó Miklós, Asszony: Finna Márta, Alvó ember: Higyed Imre, Férfi: Kozma Lajos, I. Nő: Lázár Erzsébet, II. Nő: Erdei Hajnal, Öregasszony: Török Kati, Instruktor: Nagy Réka, Fiatal nő: Katona Éva, I. Hadnagy: Dehel Gábor, II. Hadnagy: Nagy Dezső, III. Hadnagy: Flórián Antal, Kapitány: Kincses Elemér, Katonák, parasztok. A Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium Danube-AI programjának keretében a Magyar Nemzeti Levéltár műhelyében digitalizált anyagot az érdeklődők a MaNDA adatbázisban ingyenesen megtekinthetik, tanulmányozhatják, valamint annak metaadatait megismerhetik. "Schranz-Kunovits Edit (1922. október 30 – 1984. június 1.) a Kolozsvári Állami Magyar Színház egyik legjelentősebb díszlet- és jelmeztervezője Krajován született 1922. október 30-án. 1955-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben. Már az egyetemen elkezdett jelmezeket tervezni, és élete végéig ez maradt a legkedvesebb foglalkozása. 1966-1968-ig, majd 1974-től haláláig (1984. június 1-ig) a kolozsvári magyar színház díszlet- és jelmeztervezője volt. A színház dokumentációs tárában megtalálhatóak jelmezterveinek legszebb példányai. Rajzai egyenként is megkapóan gyönyörű műalkotások. Sajátos alkotói stílusa felismerhető minden ruhatervén, amelyek elkészítésekor a színmű jellegéhez igazodva, azt kihangsúlyozva, többnyire vegyes technikákat alkalmazott. Nemcsak a színre kerülő színmű kora és hangulata ‒ és nyilván a rendezői koncepció ‒ határozta meg az általa kiváló stílusérzékkel megtervezett kosztümöket, de a szereplő egyénisége, jelleme is. Ezen felül az egy-egy előadáshoz készített rajzai technikailag és látványban is egységesek: sokszor azonos kerettel, feljegyzésekkel, színvilággal teremtette meg az ugyanazon előadáshoz tartozó tervek egységességét. A száznál több előadáshoz készült tervei közül kiemelkednek a történelmi korokat idézők. A rendezők (is) bíztak a kiváló stílusérzékében. Ő készített jelmezterveket a Sütő-trilógia darabjaihoz, Molière, Schiller, Shakespeare, Lope de Vega, Pirandello, Csehov műveihez, de A peleskei nótáriushoz, az Özvegy és leányához, a Mi, Bethlen Gáborhoz, A nagyenyedi két fűzfához vagy A kőszívű ember fiaihoz is ‒ a sajtóvisszhang szerint kiválóan. Nyugdíjba vonulása után is folytatta a munkát. Hattyúdala a Harag György által rendezett Csongor és Tünde volt, melynek díszletei és jelmezei is őt dicsérik. 'Személye igényt és mércét jelentett. Jelenlétében szégyen volt a középszerűség apostolaként ágálni. Egyetemes kultúrája riasztotta a provincializmusba süllyedőket, s a színház eredendő hivatásáról megfeledkező kufárok csak lesütött szemmel állhattak meg előtte. Igaz ember és igazi művész volt.' ‒ írta róla Kötő József és Saszet Géza búcsúztatójában (Utunk, 1984. június 15)." (Salat Zakariás Erzsébet: SCHRANZ-KUNOVITS EDIT, DokTárlat 1., 2021. május 26. Online; https://www.huntheater.ro/esemenyek/110/schranz-kunovits-edit/) Jean-Paul Sartre (1905-1980) francia filozófus, író és drámaíró volt, aki az egzisztencializmus egyik legjelentősebb képviselője. Életművében számos filozófiai és irodalmi művet alkotott, amelyek közül kiemelkedik: Az undor, A lét és a semmi, A legyek és Az ördög és a jóisten. Az egzisztencializmus alapelvei közé tartozik a szabad akarat, az egyéni felelősség és a létezés értelmének keresése, amelyek Sartre műveiben is központi szerepet játszanak. Az ördög és a jóisten című mű cselekménye a középkori Németországban játszódik, és a jó és rossz közötti választás dilemmáját vizsgálja. A főszereplő, Goetz, egy nemes, aki a háború és a béke között ingadozik, miközben erkölcsi döntésekkel szembesül. A mű központi témái közé tartozik a szabad akarat, az erkölcsi döntések és a hit kérdése.
Földrajzi vonatkozás
Kolozsvár

Kompetencia

Kompetencia
Anyanyelvi kommunikáció
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Magyar nyelv és irodalom
Média letöltése

Adatok exportálása: